Opatovská Nová Ves
-> Apátújfalu (Opatovská Nová Ves)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011] – 621 r. k., 8 ev., 1 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. A Gyürky-kastély a 18. sz.-ban barokk, r. k. (Jézus Szíve-) temploma 1923-ban szecessziós stílusban épült, falumúzeuma 2002-ben létesült.
Opatovský Sokolec
-> Apácaszakállas (Opatovský Sokolec)
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r....megnyit →
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r....megnyit →
Részletek
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r. k., 19 izr., 9 ev. – A második vh. utáni belső telepítések során ~ra szlovák családokat telepítettek. Ref. temploma 1770-ben épült klasszicista, kastélya a 19. sz. közepén késő klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű bentlakásos speciális alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Ekecs. Apácaszakállas (1996).
Opátska
-> Széplakapáti (Opátska)
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2...megnyit →
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2...megnyit →
Részletek
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált.
Opus
Részletek
A szlovákiai magyar írók folyóirata (Dunaszerdahely, 2009). A kéthavonta megjelenő folyóiratot a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) adja ki. Az irodalmi alkotások mellett mellékletekként rendszertelenül helyt ad a SZMÍT tájékontatójának, a fiatal írók alkotásainak, illetve repertóriumoknak, írók bemutatásának. – Szerk. H. Nagy Péter (2009).
Oravecz Imre; Imrich Oravecz
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották...megnyit →
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották...megnyit →
Részletek
Oravecz Imre (SZM)
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották számon, több alkalommal sikerrel állított ki Budapesten. 1970-ben életmű-kiállítását, 1994-ben emlékkiállítását rendezték meg Kassán.
Orávka (Orávka)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal parti teraszán, Rimaszombattól DK-re. L: [1930] – 269, ebből 244 (90,7%) szlovák, 11 (4,1%) magyar; [1980] 229, ebből 194 (84,7%) szlovák, 25 (10,9%) magyar; [2011] – 156, ebből 136 (87,2%) szlovák, 15 (9,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 135 (86,5%) szlovák, 15 (9,6%) magyar. V: [2011] – 110 r. k., 6 ev., 6 gör. kat., 4 ref. – Az első vh.-t követő csehszlovák földbirtokreform során, 1921-ben hozták létre, amikor a Rimaszécshez tartozó Csobánka és Kacagó pusztákra, a Coburg család felosztott nagybirtokára árvai szlovák kolonisták települtek. Először 1926–39 között Slávikovo, majd 1951-ben ~ néven lett önálló község.
Orbán Gábor
(* 1883. jan. 1. Kőszeg [Mo.], † 1958. jan. 28. Pozsony) Nyelvész. Privigyén, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. A két vh. között a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a kormányzattal együttműködő közéleti aktivizmus egyik jeles képviselője volt. 1950-től a pozsonyi Pedagógiai...megnyit →
(* 1883. jan. 1. Kőszeg [Mo.], † 1958. jan. 28. Pozsony) Nyelvész. Privigyén, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. A két vh. között a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a kormányzattal együttműködő közéleti aktivizmus egyik jeles képviselője volt. 1950-től a pozsonyi Pedagógiai...megnyit →
Részletek
Orbán Gábor (FI)
(* 1883. jan. 1. Kőszeg [Mo.], † 1958. jan. 28. Pozsony) Nyelvész. Privigyén, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. A két vh. között a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a kormányzattal együttműködő közéleti aktivizmus egyik jeles képviselője volt. 1950-től a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán és a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékén oktatott. Szakterülete elsősorban a finnugor és a magyar nyelvészet; nyelvműveléssel, ill. szótárírással is foglalkozott; több tankönyve és szöveggyűjteménye is ismert. – Fm. A magyar nemzeti énekmondás (tan., 1907; A finnugor nyelvek számnevei (mon., 1932); Új szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár (Mendreszóra Miklóssal, 1933); A magyar nyelv (1935); A magyar szókincs (1953); A helyes magyarság irányelvei (tan., 1956); Bevezetés a nyelvtudományba (tankönyv, 1956).
Ordódy Katalin; Bojsza
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket...megnyit →
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket...megnyit →
Részletek
Ordódy Katalin (FI)
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket is írt. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1972); A Szlovák Irodalmi Alap Díja (1970, 1975). – Fm. Évi, Pisti, idesüss (verses mesék, 1956); Megtalált élet (r., 1958); Nemzedékek (r., 1961, 1982); Dunáról fúj a szél (r., 1963); Az idegen (r., 1968, 1978, 1988); A keskenyebb út (r., 1972, 1973, 1978); Kiküldetés (r., 1977); Kerekes kút (r., 1979); Közjáték Kumadasin (r., 1985); Mediterrán széllel (útirajz, 1987); Kulcs és kard (r., 1991); A XXIII. sz. bálványa (r., 1992); Dóra (r., 1994).
Orechová Potôň
-> Diósförgepatony; Dióspatony (Orechová Potôň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Diósförgepatony − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V: [2011] – 1190 r. k., 224 ref., 14 ev., 9 gör. kat. – Modernista szemléletű, ún. skandináv típusú ref. temploma a korábbi neoklasszicista templom helyén 1969–77 között, r. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1992-98 között épült. 2009-ben adták át a határában található Slovakiaringet. A multifunkciós létesítményt az autósok és a motorosok egyaránt használhatják. 2001 óta jelenik meg ~ban a Patonyföld c. havilap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1940-ben hozzácsatolták Bögölypatonyt, 1966–90 között hozzá tartozott Dunakisfalud. – Ir. Koncsol László: Diósförgepatony (Történelmi olvasókönyv) I–II. (1992,1993); Ág Tibor – Barsi Ernő – Koncsol László: Kemény a föld a patonyi határba. Dióspatony népzenei hagyománya (1997); Kovátsné Németh Mária (szerk.): Diósförgepatony névkincse, iskola- és sporttörténete (1998).
Diósförgepatony − ref. templom (GJ)
Oros László
(* 1952. febr. 4. Felsőszeli, † 2024. febr. 16. Felsőszeli) Hadmérnök, könyvgyűjtő. 1977-ben a turócszentmártoni Katonai Főiskolán végzett. Az 1970–1980-as években különböző helyőrségekben szolgált. 1990-ben alezredesi rangfokozatot ért el; 1993-ban nyugállományba vonult. Csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Több szakmai társaság...megnyit →
(* 1952. febr. 4. Felsőszeli, † 2024. febr. 16. Felsőszeli) Hadmérnök, könyvgyűjtő. 1977-ben a turócszentmártoni Katonai Főiskolán végzett. Az 1970–1980-as években különböző helyőrségekben szolgált. 1990-ben alezredesi rangfokozatot ért el; 1993-ban nyugállományba vonult. Csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Több szakmai társaság...megnyit →
Részletek
Oros László (Somogyi fot.)
(* 1952. febr. 4. Felsőszeli, † 2024. febr. 16. Felsőszeli) Hadmérnök, könyvgyűjtő. 1977-ben a turócszentmártoni Katonai Főiskolán végzett. Az 1970–1980-as években különböző helyőrségekben szolgált. 1990-ben alezredesi rangfokozatot ért el; 1993-ban nyugállományba vonult. Csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Több szakmai társaság tagja. Magángyűjteménye több mint ötezer (cseh)szlovákiai magyar kéziratot, könyvet, folyóiratot, dedikált fényképeket tartalmaz. Kitüntetései: A haza szolgálatáért (1980); A haza védelméért (1987). – Fm. A felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története (2011, szlovák nyelven 2014). – Ir. Felsőszeli – Oros László gyűjteménye (2000), Irodalmunk emlékei : a felsőszeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár története (2016).