Ollétejed (Mliečany)
Részletek
1960-ban Dunaszerdahelyhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől D–DNy-ra. L: [1921] – 139, ebből 132 (95,0%) magyar, 5 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 139 r. k.
Öllös László
(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd...megnyit →
(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd...megnyit →
Részletek
Öllös László (GJ)
(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd 2010-ben a Comenius Egyetemen habilitált. Az 1980-as években bekapcsolódott A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájába. 1989-ben a Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója, ill. elnökségének tagja. 2004-ben az ELTE-en a filozófia tudományokban, a politikai filozófia szakterületen védte meg doktori disszertációját. 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Politológia és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója, a komáromi Sellye János Egyetem vendégtanára. Alapításától tagja a kommunista titkosszolgálat adatait nyilvánosságra hozó Nemzeti Emlékezet Intézete elnökségének. 1999–2005 között a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője, majd a szerkesztőbizottság elnöke. Az Európai Unió tagállamai nyelvi kisebbségeit összefogó szervezet, az European Bureau of Lesser Used Languages (EBLUL) elnökségének tagja és szlovákiai szervezetének (SLOVBLUL) az elnöke. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Főbb díjak: Anton Srholec Szabadság-díj (2021); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2018). –Fm. A New Balance: Democracy and Minorities in Post-Communist Europe (többekkel, 2003); Emberi jogok – nemzeti jogok (tan., 2004). Anthropological and Historical Approaches to Ethnic Relations in Postsocialist Europe (többekkel, 2006); Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok (tan., 2008).
Olováry
-> Óvár 1. (Olováry)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 515, ebből 505 (98,1%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 302, ebből 228 (75,5%) magyar, 74 (24,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (83,1%) magyar, 50 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 282 r....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 515, ebből 505 (98,1%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 302, ebből 228 (75,5%) magyar, 74 (24,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (83,1%) magyar, 50 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 282 r....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 515, ebből 505 (98,1%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 302, ebből 228 (75,5%) magyar, 74 (24,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (83,1%) magyar, 50 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 282 r. k., 13 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1878-ban épült. Határában őskori leleteket, a falu fölötti Óvár-hegyen népvándorlás kori sáncokat tártak fel. ~ az 1989-ben alapított Palóc Társaság központja. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Szent Erzsébet Magyar Tanítási NyelvűEgyházi Alapiskola) rendelkezett.
Ölved 1.
Részletek
Ölved 2.
Részletek
Ölvedi János
(* 1914. júl. 20. Érsekújvár, † 1983. ápr. 22. München [Németország]) Újságíró, történész. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége tevékenységébe. 1935-től a Magyar Szemle munkatársa volt. A felvidéki területek...megnyit →
(* 1914. júl. 20. Érsekújvár, † 1983. ápr. 22. München [Németország]) Újságíró, történész. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége tevékenységébe. 1935-től a Magyar Szemle munkatársa volt. A felvidéki területek...megnyit →
Részletek
(* 1914. júl. 20. Érsekújvár, † 1983. ápr. 22. München [Németország]) Újságíró, történész. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége tevékenységébe. 1935-től a Magyar Szemle munkatársa volt. A felvidéki területek visszacsatolását követően Jaross Andor tárca nélküli miniszter személyi titkára, majd a szófiai magyar követség sajtóattaséja lett. Csatári Istvánnal szerkesztette A visszatért Felvidék adattára I–II. (1939) c., ma is forrásértékű kiadványt. 1945-ben emigrált: előbb Ausztriában, majd az USA-ban, végül Németországban élt. 1951-től 1970-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa, ill. emigráns lapok (Irodalmi Újság, Katolikus Szemle, Új Látóhatár) szerzője volt. – Fm. Levelek a számkivetésből (naplójegyzetek, 1947); Az ismeretlen légió (tan., 1948); Napfogyatkozás. Magyarok Szlovákiában (tan., 1985).
Ölvedi László
Részletek
(* 1903. máj. 22. Érsekújvár, † 1931. jún. 21. Budapest [Mo.]) Költő. Szülővárosában érettségizett, bölcsésznek Budapesten tanult. A csehszlovákiai magyar költészet nagy ígérete volt; váratlan halála fiatalon törte derékba pályáját. – Fm. Valakit várunk (v., 1922); A bányász éneke (v., 1923); Múzsák (v., 1926).
ONCSA-házak
Az első bécsi döntés után visszacsatolt területeken Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) anyagi támogatásával készült típusházak. A magyar parlament 1940-ben törvénybe foglalta, hogy az arra rászoruló, sokgyermekes családok házépítését ebből a pénzügyi alapból hosszú lejáratú kölcsönök folyósításával segítse. Az ebből a segélyből...megnyit →
Az első bécsi döntés után visszacsatolt területeken Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) anyagi támogatásával készült típusházak. A magyar parlament 1940-ben törvénybe foglalta, hogy az arra rászoruló, sokgyermekes családok házépítését ebből a pénzügyi alapból hosszú lejáratú kölcsönök folyósításával segítse. Az ebből a segélyből...megnyit →
Részletek
Az első bécsi döntés után visszacsatolt területeken Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) anyagi támogatásával készült típusházak. A magyar parlament 1940-ben törvénybe foglalta, hogy az arra rászoruló, sokgyermekes családok házépítését ebből a pénzügyi alapból hosszú lejáratú kölcsönök folyósításával segítse. Az ebből a segélyből épített házak voltaképpen típusházak voltak, amelyeket azonban az adott térség népi építészeti hagyományai figyelembevételével terveztek meg. A szlovákiai magyar nyelvterületen több településen (Pered, Csúz, Kisgéres stb.) – általában külön utcába, sorba rendezetten – a mai napig állnak ilyen építmények.
Ondrejovce
-> Barsendréd; Endréd (Ondrejovce)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%) magyar. V: [2011] – 344 r. k., 14 ref., 14 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni telepítések során szlovák családok települtek. Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1753-ban emelték 14. sz.-i gótikus alapokon; két kastélya a 19. sz. elején, öt kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Opatová
-> Losoncapátfalva (Opatová)
1966-ban Losonchoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, a város belterületétől ÉK-re. L: [1921] – 1381, ebből 1078 (78,1%) szlovák, 200 (14,5%) magyar; [1961] 1636, ebből 116 (7,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 903 r. k., 428 ev., 18 ref., 18...megnyit →
1966-ban Losonchoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, a város belterületétől ÉK-re. L: [1921] – 1381, ebből 1078 (78,1%) szlovák, 200 (14,5%) magyar; [1961] 1636, ebből 116 (7,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 903 r. k., 428 ev., 18 ref., 18...megnyit →
Részletek
1966-ban Losonchoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, a város belterületétől ÉK-re. L: [1921] – 1381, ebből 1078 (78,1%) szlovák, 200 (14,5%) magyar; [1961] 1636, ebből 116 (7,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 903 r. k., 428 ev., 18 ref., 18 izr. A Prónay-kastély 1856-ban klasszicista, a Cebrián-, majd Hubay-kastély 1860-ban neogótikus, a Prónay-kúria 1903-ban szecessziós stílusban épült. ~ 1869-ben alapított posztógyárát 1945 után modern textilüzemmé alakították át.