Ohrady
-> Csallóközkürt; Kürt (Ohrady)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051...megnyit →
Részletek
Csallóközkürt − r. kat. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051 r. k., 35 ref., 16 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. István vértanú) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban átépítették, 1933-ban kibővítették. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Csallóközkürt történelméből (2002).
Okoč
-> Ekecs (Okoč)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 2084 r. k., 1102 ref., 13 ev., 13 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Aszódpusztára és Túzokpusztára a két vh. közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1789–90-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1822-ben klasszicista stílusban épült. 2003 óta jelenik meg az Ekecsi-Apácaszakállasi Híradó c. önkormányzati lap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Arany János Alapiskola) rendelkezett. 1976-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Apácaszakállast. – Ir. Zsigmond Tibor (összeáll.): Ekecs. Apácaszakállas (1996).
Okoličná na Ostrove
-> Ekel (Okoličná na Ostrove)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Ekel (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 741 r. k., 381 ref., 22 ev., 1 gör. kat. – Az ~hez tartozó Margitmajorba (Štúrová) és Eklipusztára (Okánikovo) az 1920-as években szlovák kolonisták, a második vh. után Mo.-ra áttelepített magyar lakosai helyére magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1801–1804 között, r. k. (Szt. Ágoston-) temploma egy régebbi templom helyén 1816-ban klasszicista, az Erdélyi-kúria az 1860-as években neoklasszicista stílusban épült. Az ~i születésű Hetényi János lelkész, jogtudós emlékére 1997 óta évente megrendezik a Tudós Hetényi János Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Hetényi János Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. Határának nagy része természetvédelmi terület, az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum része.
Oláh György
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
Részletek
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára. Kiváló matematikaoktató és -népszerűsítő tevékenységéért 1985-ben Beke Manó Emlékdíjjal tüntették ki. Kezdeményezője és szervezője a Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozónak Komáromban. Pedagógiai, tudománytörténeti és ismeretterjesztő cikkek, ill. főiskolai jegyzetek szerzője, alap-, ill. középiskolai tankönyvek, módszertani kézikönyvek fordítója. Jeles exlibris-gyűjtő.
Olasz István
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
Részletek
Olasz István (SZM)
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában vett részt előadói körúton. – Főbb színházi szerepei: Kukorica Jancsi (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Chodzko (Spiró György: Az imposztor); Freddie (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Padkaljószin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Pap (Michel de Ghelderode: Barabbás); Szűköl Makár (Jókai Mór: A gazdag szegények); Aramis (Alexander Dumas: Három a testőr), Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem), Szendeffy (Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenec Iván: A szabin nők elrablása), Thuróczy (Lengyel Menyhért: A waterloói csata), Mickey (Arthur Miller: Kanyargó időben), Vőfély – Favágó (Federico García Lorca: Vérnász), Konferanszié (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago), Második orvos (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr), Csató (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: A doktor úr), Fekete (Szép Ernő: Patika), Joey (Martin McDonagh: Macskabaj), Aljosa (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek), Kisbíró (Gárdonyi Géza: A bor); Varjú Virgil (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Tronkai Vencel báró (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Perry Lascoe, az alapítvány titkára (Noel Coward: Forgószínpad); Ferdinánd főherceg (Kálmán Imre–Stein Leo–Jenbach Béla–Gábor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Karvezető (Szophoklész: Antigoné); Timoteo (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Dobos ember (Tamási Áron: Énekes madár); Duncan (Ken Ludwig: Primadonnák); Vlagyimír Karlovics Rode (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Giovanni, csődbe jutott cukrász (Vajda Katalin–Fábri Péter –Valló Péter: Anconai szerelmesek); Malvolio, Olivia udvarmestere (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Timót Pál (Csiky Gergely: Lumpok; Tibor (Vaszary Viktor– Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); Jepihodov (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Dobrík (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Főszámolnok (Faragó Zsuzsa– Laboda Kornél–Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Tokaji koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dobcsinszkij (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Montgicourt (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Film: Sántántangó, 2010, r. Molnár Cs.; Ďakujem dobre, (Köszönöm, jól), 2011, r. Prikler M. – Egyéb: Ahogy esik, úgy puffan – improvizációs műsor; Itt és most – improvizációs műsor. – Vendégjátékok: Nick (Edward Albee: Nem félünk a farkastól – Szevasz Színház); Művész (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Szevasz Színház); István (Orál Morál – Epopteia Színházi Műhely); Ján (Pavol Rankov: Szeptember elsején/ vagy máskor/). – Díjak, elismerések: Ferenczy Anna-díj, 2004. – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku. (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); A Komáromi Jókai Színház archívuma.
Oldalfala (Stránska)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó völgyében, a Túróc-patak torkolata közelében, Tornaljától DNy-ra. L: [1921] – 387, ebből 383 (99,0%) magyar, 3 (0,8%) szlovák; [2011] – 344, ebből 162 (47,1%) szlovák, 133 (38,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160 (46,5%) magyar, 160 (46,5%) szlovák. V: [2011] – 164 r. k., 60 ref., 7 ev., 7 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák családok települtek. A klasszicista Fáy-kúria a 19. sz. első felében, ref. temploma egy régebbi templom alapjain 1931-ben épült.
Oľdza
-> Olgya (Oľdza)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 278 r. k., 18 ev., 4 ref., 3 gör. kat. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Óleszna
Részletek
Olgya (Oľdza)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 278 r. k., 18 ev., 4 ref., 3 gör. kat. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Ollé Erik
(* 1975. aug. 9. Kassa) Színész. Az általános iskolába Kassán járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után 1993–1994 között a Kassai Thália Színházban dolgozott. 1995-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán tanult. 2000–2003 között szabadúszóként a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban szerepelt. Négy évet...megnyit →
(* 1975. aug. 9. Kassa) Színész. Az általános iskolába Kassán járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után 1993–1994 között a Kassai Thália Színházban dolgozott. 1995-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán tanult. 2000–2003 között szabadúszóként a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban szerepelt. Négy évet...megnyit →
Részletek
Ollé Erik (SZM)
(* 1975. aug. 9. Kassa) Színész. Az általános iskolába Kassán járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után 1993–1994 között a Kassai Thália Színházban dolgozott. 1995-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán tanult. 2000–2003 között szabadúszóként a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban szerepelt. Négy évet a budapesti Bárka Színháznál töltött. 2007-től ismét szabadfoglalkozású művész. – Főbb színházi szerepei: Klitander (Jean-Baptiste Molière: Tudós Nők); Probus (Székely János: Caligula helytartója); Jézus (Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem); Folial (Michel de Ghelderode: Escurial); Schröder ezredes (Gágyor Péter: Isten veled, Monarhia); Ábel (Sütő András: Káin és Ábel); Amadeus (Peter Shaffer: Amadeus); Frankics (Ivan Kusan: Galócza); Trepljov (Fjodor Mihajlovics Osztrovszkij: Sirály); Pukk (William Shakespeare: Szentivánéji álom); Rybak (Vaszilij Nyikolajevics Gogol: Imposztor); Leonardo (Federico García Lorca: Vérnász); Nagelschmidt (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Mercutio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Piás (Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta); Charm gróf (Witold Gombrowicz: Operett); Mortimer (William Shakespeare: Stuart Mária); Christopher Mahon (John Millington Synge: A Nyugat hőse); Tapír (Sibylle Berg: Helge élete); Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom); Dudás/Thisbe (William Shakespeare: Szentivánéji álom); Leonardó (Federico García Lorca: Vérnász); Filadelfi (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Miklós (Vaszary Viktor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik). – TV: Marslakók – Ir. Kulisszák (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).