Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt
Szlovákiai magyar politikai párt, amely az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szakítva, 1928 folyamán mérsékelt aktivista (aktivizmus) programmal lépett a politikába. Elsősorban a csallóközi kisgazdák hatékony érdekvédelmét igyekezett felvállalni. Alapítói voltak többek között Lukovich Ferenc és Mohácsy János, akik a húszas évek elején a...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt, amely az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szakítva, 1928 folyamán mérsékelt aktivista (aktivizmus) programmal lépett a politikába. Elsősorban a csallóközi kisgazdák hatékony érdekvédelmét igyekezett felvállalni. Alapítói voltak többek között Lukovich Ferenc és Mohácsy János, akik a húszas évek elején a...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt, amely az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szakítva, 1928 folyamán mérsékelt aktivista (aktivizmus) programmal lépett a politikába. Elsősorban a csallóközi kisgazdák hatékony érdekvédelmét igyekezett felvállalni. Alapítói voltak többek között Lukovich Ferenc és Mohácsy János, akik a húszas évek elején a Kisgazdapárt (Magyar Nemzeti Párt) alapítói közé tartoztak, de a háttérben ott volt az egyre inkább aktivista irányba forduló Lelley Jenő is. Az 1928-as tartományi választásokon a Zsidó Párttal indult közös listán, s egy tartományi képviselői mandátumot szerzett, az 1929-es parlamenti választásokon viszont nem tudott mandátumhoz jutni, ezért a választások után feloszlott.
Országos Népművészeti Fesztivál
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Részletek
Az Országos Népművészeti Fesztivál részvevői, Zselíz 1981 (FI)
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene, -szokás, -viselet és tárgyi kultúra országos fesztiválja lett. Összekapcsolódott a gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek országos versenyével, mely többnyire a közeli lévai kultúrházban valósult meg. Az ~ 1969–1994 között Zselizen a Schubert-parkban rendezték meg a Csemadok kiemelt rendezvényeként, s nem csupán seregszemleként működött, hanem szakmai fórumként is. A fesztivál programja mindig rendkívül színes volt, néprajzi kiállítások, gyermekprogramok, koncertek, kirakodóvásár stb. tették színessé és közönség közelivé. Rendkívül pozitív hatása volt a hazai folklórmozgalomra. Anyagi támogatások hiányában 1995-ben már nem rendezték meg. A fesztivál helyét a Martoson 1995 óta évente megrendezett Pünkösdi Népművészeti Fesztivál kívánta átvenni, de ez mára inkább regionális fesztiválként működik. A Csemadok 2006-ban, tizenkét éves szünet után, az eredeti helyszínen újraélesztette a fesztivált, ezt azonban már – és azóta is – a közönség teljes érdektelensége kísérte. A rendezvényt ezután különböző helyszíneken (2008 Bős, 2009 Martos) rendezték meg, majd 2010-től Deákiba került.
Országos Parasztpárt
A két vh. közötti aktivista szlovákiai magyar politikai párt (1924. szept.–1926. ápr.). Elnöke nyitra megyei földműves volt. A párt alapítói többnyire baloldali érzelmű politikusok voltak. Programjában az agrárnépességet igyekezett megszólítani. Támogatta a kormány mezőgazdasági politikáját, a földbirtokreform felgyorsításának és a mezőgazdaság korszerűsítésének a szükségességét hangsúlyozta....megnyit →
A két vh. közötti aktivista szlovákiai magyar politikai párt (1924. szept.–1926. ápr.). Elnöke nyitra megyei földműves volt. A párt alapítói többnyire baloldali érzelmű politikusok voltak. Programjában az agrárnépességet igyekezett megszólítani. Támogatta a kormány mezőgazdasági politikáját, a földbirtokreform felgyorsításának és a mezőgazdaság korszerűsítésének a szükségességét hangsúlyozta....megnyit →
Részletek
A két vh. közötti aktivista szlovákiai magyar politikai párt (1924. szept.–1926. ápr.). Elnöke nyitra megyei földműves volt. A párt alapítói többnyire baloldali érzelmű politikusok voltak. Programjában az agrárnépességet igyekezett megszólítani. Támogatta a kormány mezőgazdasági politikáját, a földbirtokreform felgyorsításának és a mezőgazdaság korszerűsítésének a szükségességét hangsúlyozta. A párt hivatalos lapja az Ugar volt. Az 1925-ös parlamenti választásokon mindössze négyezer szavazatot szerzett, s a választási kudarc miatt 1926 ápr.-ában megszűnt. – Vezető: Mikle Vince (1924–1926).
Őrszem
Részletek
Regionális képes közéleti és szépirodalmi folyóirat (Igló, 1926. okt. 5.–nov. 20.). Katolikus szellemiség jellemezte. Feltüntetett munkatársai: Kersék János, ifj. Inczinger Ferenc, Schalkaházi Sára és Bognár Cecil Pál. – Szerk. Komáromi Antal; Derfényi János.
Osgyán (Ožďany)
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci-medence K-i peremén, a Szuha patak bal partján, Rimaszombattól Ny-ra. L: [1921] – 1373, ebből 995 (72,5%) magyar, 322 (23,4%) szlovák; [2011] – 1629, ebből 1102 (67,6%) szlovák, 328 (20,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1074 (65,9%) szlovák, 367...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci-medence K-i peremén, a Szuha patak bal partján, Rimaszombattól Ny-ra. L: [1921] – 1373, ebből 995 (72,5%) magyar, 322 (23,4%) szlovák; [2011] – 1629, ebből 1102 (67,6%) szlovák, 328 (20,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1074 (65,9%) szlovák, 367...megnyit →
Részletek
Osgyán − várkastély (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Losonci-medence K-i peremén, a Szuha patak bal partján, Rimaszombattól Ny-ra. L: [1921] – 1373, ebből 995 (72,5%) magyar, 322 (23,4%) szlovák; [2011] – 1629, ebből 1102 (67,6%) szlovák, 328 (20,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1074 (65,9%) szlovák, 367 (22,5%) magyar. V: [2011] – 913 r. k., 218 ev., 10 ref., 5 gör. kat. – Magyar lakossága mellé már a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd pedig az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1768–74 között rokokó, ev. temploma 1825-ben klasszicista, a Malatinszky-kúria 1800 körül szintén klasszicista, a Farkas-kúria a 19. sz. végén neogótikus stílusban épült. A falu fölötti dombon álló Luzsénszky-kastélyt egy középkori várkastély alapjain a 17. sz.-ban reneszánsz stílusban emelték, majd a 18. sz. közepén barokk-klasszicista stílusban alakították át.
Összefogás
Kéthetente megjelenő ref. közéleti lap (Rimaszombat, 1937. máj. 15.–dec. 25.). A szerkesztőbizottságában is tekintélyes személyiségek (Agyagossy Sándor, Csáji Pál, Gérecz Lajos, Kenessey Kálmán, Martens Alfréd, Narancsik Imre, Ónodi Zoltán, Ragályi Antal, Szilassy Béla, R. Vozáry Aladár) sorakoztak fel. Kiadójaként „a Református Összefogás mint az...megnyit →
Kéthetente megjelenő ref. közéleti lap (Rimaszombat, 1937. máj. 15.–dec. 25.). A szerkesztőbizottságában is tekintélyes személyiségek (Agyagossy Sándor, Csáji Pál, Gérecz Lajos, Kenessey Kálmán, Martens Alfréd, Narancsik Imre, Ónodi Zoltán, Ragályi Antal, Szilassy Béla, R. Vozáry Aladár) sorakoztak fel. Kiadójaként „a Református Összefogás mint az...megnyit →
Részletek
Kéthetente megjelenő ref. közéleti lap (Rimaszombat, 1937. máj. 15.–dec. 25.). A szerkesztőbizottságában is tekintélyes személyiségek (Agyagossy Sándor, Csáji Pál, Gérecz Lajos, Kenessey Kálmán, Martens Alfréd, Narancsik Imre, Ónodi Zoltán, Ragályi Antal, Szilassy Béla, R. Vozáry Aladár) sorakoztak fel. Kiadójaként „a Református Összefogás mint az Egyetemes Református Egyház hivatalos szerve” volt feltüntetve. Kis Összefogás címmel gyermekmelléklete is volt. – Szerk. Varga Imre; Sörös Béla.
Osváth Gyula
(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott....megnyit →
(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott....megnyit →
Részletek
(* 1887. máj. 6. Tornalja, † 1957. szept. 11. Feled) Jogtörténész, jogi szakíró. 1920-ig a kassai jogakadémia tanára volt, ezt követően ugyanott ügyvédként tevékenykedett. 1929-ben Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát. Az 1930-as években Feledre költözött és itt élt haláláig. Műveiben jogtörténeti, közjogi, családjogi kérdésekkel foglalkozott. Több művét szlovákra is lefordították. – Fm. A frank-korszakbeli büntetőjog (1916); Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez és közigazgatási szervezetéhez I. Lipót koráig (1918); Egyház és állam (1920); Hogyan alkalmazza a belügyminisztérium a lex Dérer–Szent-Iványt? (1929); A magyarság helyzete a Csehszlovák Köztársaságban (1931).
Oswald Ferenc
(* 1910. nov. 27. Pozsony, † 1972. jún. 1. Pozsony) Pedagógus, karnagy, orgonaművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931). A Pozsonyban a Zeneakadémián A. Ledvinnél tanult orgonajátékot. Orgonaművészi, zongoraművészi és karnagyi diplomát szerzett (1944). A Keresztény Munkásdalárda karnagya volt (1931−1945). A Zenészkamara vezetője (1945−1949)....megnyit →
(* 1910. nov. 27. Pozsony, † 1972. jún. 1. Pozsony) Pedagógus, karnagy, orgonaművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931). A Pozsonyban a Zeneakadémián A. Ledvinnél tanult orgonajátékot. Orgonaművészi, zongoraművészi és karnagyi diplomát szerzett (1944). A Keresztény Munkásdalárda karnagya volt (1931−1945). A Zenészkamara vezetője (1945−1949)....megnyit →
Részletek
Oswald Ferenc (csa)
(* 1910. nov. 27. Pozsony, † 1972. jún. 1. Pozsony) Pedagógus, karnagy, orgonaművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931). A Pozsonyban a Zeneakadémián A. Ledvinnél tanult orgonajátékot. Orgonaművészi, zongoraművészi és karnagyi diplomát szerzett (1944). A Keresztény Munkásdalárda karnagya volt (1931−1945). A Zenészkamara vezetője (1945−1949). 1949-től 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a pozsonyligetfalui zeneiskola alapító igazgatója. Orgonált a pozsonyligetfalui templomban és vezényelte a Pozsonyi Tanítók Énekkarát (Zbor bratislavských učiteľov). Néhány hegedű- és zongoraművet és liturgikus zenét írt. Legismertebb műve a szopránszólóra, hegedűre és orgonára komponált Ave Maria, valamint a hegedűre és zenekarra írt Scherzo capricciozo. Jegyzetet adott ki általános zeneelméletből és összhangzattanból. Az oktató-nevelő munkában elért eredményeiért és a ligetfalui zeneiskola megalapításáért 1956-ban „példás pedagógus”, 1960-ban „érdemes pedagógus” elismerést kapott. Ligetfalu egyik utcáját róla nevezték el.
Otročok
-> Otrokocs (Otročok)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 230, ebből 207 (90,0%) magyar, 7 (3,0%) szlovák; [2011] – 311, ebből 213 (68,5%) magyar, 93 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (74,0%) magyar, 76 (24,4%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 230, ebből 207 (90,0%) magyar, 7 (3,0%) szlovák; [2011] – 311, ebből 213 (68,5%) magyar, 93 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (74,0%) magyar, 76 (24,4%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 230, ebből 207 (90,0%) magyar, 7 (3,0%) szlovák; [2011] – 311, ebből 213 (68,5%) magyar, 93 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (74,0%) magyar, 76 (24,4%) szlovák. V: [2011] – 140 r. k., 77 ref., 4 ev. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. Ref. temploma 1815–27 között klasszicista stílusban épült.
Otrokocs (Otročok)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 230, ebből 207 (90,0%) magyar, 7 (3,0%) szlovák; [2011] – 311, ebből 213 (68,5%) magyar, 93 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (74,0%) magyar, 76 (24,4%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 230, ebből 207 (90,0%) magyar, 7 (3,0%) szlovák; [2011] – 311, ebből 213 (68,5%) magyar, 93 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (74,0%) magyar, 76 (24,4%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 230, ebből 207 (90,0%) magyar, 7 (3,0%) szlovák; [2011] – 311, ebből 213 (68,5%) magyar, 93 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (74,0%) magyar, 76 (24,4%) szlovák. V: [2011] – 140 r. k., 77 ref., 4 ev. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. Ref. temploma 1815–27 között klasszicista stílusban épült.