Nemzetiségi Bizottság
A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) bizottságainak egyike (1968–1971, 1990–1992). A prágai tavasz egyik vívmányaként jött létre 1968 októberében, mint az SZNT nemzetiségi ügyekben illetékes kezdeményező és ellenőrző szervét. A nemzetiségek által szorgalmazott nemzetiségi érdekképviseleti szerv helyett azonban csupán az SZNT egyik bizottságaként működött, s...megnyit →
A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) bizottságainak egyike (1968–1971, 1990–1992). A prágai tavasz egyik vívmányaként jött létre 1968 októberében, mint az SZNT nemzetiségi ügyekben illetékes kezdeményező és ellenőrző szervét. A nemzetiségek által szorgalmazott nemzetiségi érdekképviseleti szerv helyett azonban csupán az SZNT egyik bizottságaként működött, s...megnyit →
Részletek
A Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) bizottságainak egyike (1968–1971, 1990–1992). A prágai tavasz egyik vívmányaként jött létre 1968 októberében, mint az SZNT nemzetiségi ügyekben illetékes kezdeményező és ellenőrző szervét. A nemzetiségek által szorgalmazott nemzetiségi érdekképviseleti szerv helyett azonban csupán az SZNT egyik bizottságaként működött, s jogállása is a többi parlamenti bizottságéhoz volt hasonló. A ~-ban, amelynek elnöke Fábry István volt, az SZNT 14 magyar és 6 ukrán (ruszin) nemzetiségű képviselője mellett 13 szlovák nemzetiségű képviselő is helyet kapott. A bizottság 1968 decemberében kidolgozta a képviseleti testületek és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervekről szóló törvény tervezetét, amely széles jogkörű, s kizárólag a nemzetiségek képviselőiből álló önálló nemzetiségi szervek létrehozását feltételezte, a tervezet azonban soha nem került az SZNT plénuma elé megvitatásra. A husáki normalizációs rendszer ráadásul magát a ~ot is leépítette, s 1971 márciusában más bizottságokkal összevonva Nemzeti Bizottsági, Államigazgatási és Nemzetiségi Bizottság néven szervezte újjá. A rendszerváltás után volt egy rövid életű kísérlet a felújítására, az 1990-ben František Mikloško elnökletével újjáalakított bizottságot azonban 1992-ben ismét felszámolták. – Ir. Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság (2008)
Nemzetiségi Dokumentációs Centrum – NDC
Részletek
Dokumentációs, kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1991–1993). Célja a szlovákiai magyar nemzeti közösség múltjának és jelenének dokumentálása. Sajtófigyelő lapja a Pressinform. Egy publikációja jelent meg: NDC évkönyv `93 (1993). – Vezető: Varga Sándor (1991–1993).
oktatási kormányzati intézmények
A nemzetiségi tanulók intézményes oktatását szavatoló minisztériumi részleg, amely 1999-ben jött létre, s a miniszter A. Szabó Lászlót nevezte ki vezetőjének, aki 2006 júniusáig töltötte be ezt a posztot. Korábban a kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásért a nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatásának osztálya volt a...megnyit →
A nemzetiségi tanulók intézményes oktatását szavatoló minisztériumi részleg, amely 1999-ben jött létre, s a miniszter A. Szabó Lászlót nevezte ki vezetőjének, aki 2006 júniusáig töltötte be ezt a posztot. Korábban a kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásért a nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatásának osztálya volt a...megnyit →
Részletek
A nemzetiségi tanulók intézményes oktatását szavatoló minisztériumi részleg, amely 1999-ben jött létre, s a miniszter A. Szabó Lászlót nevezte ki vezetőjének, aki 2006 júniusáig töltötte be ezt a posztot. Korábban a kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásért a nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatásának osztálya volt a felelős. A ~ a tárca közoktatási tagozatának része, önálló döntéshozatali jogkörökkel nem rendelkezik, így nem igazán tudja vállalni a kisebbségi érdekképviseletet. Az MKP ellenzékbe vonulása után összevonták a romák oktatásáért felelős osztállyal. Országos Pedagógiai Intézet az oktatási minisztérium oktatási háttérintézménye, amelynek tevékenységi körébe tartoznak az ágazati kutatások, az oktatási intézmények szakmai-módszertani irányítása, a közoktatás pedagógiai dokumentációjának elkészítése, valamint a pedagógusok továbbképzése. Az ~ben korábban létezett a nemzetiségi oktatás kérdéseit felügyelő osztály, ennek szakemberei ma szétszórtan dolgoznak különböző részlegeken.
nemzetiségi oktatás
A nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai oktatása, amelynek legfontosabb szabályait a közoktatási törvény határozza meg. Mivel a szlovákiai iskolarendszerben nincs önálló rendszere a ~nak, így minden általános jogszabály és előírás vonatkozik a kisebbségek intézményeire is. A ~ célja és feladata, amelyben leginkább eltér a...megnyit →
A nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai oktatása, amelynek legfontosabb szabályait a közoktatási törvény határozza meg. Mivel a szlovákiai iskolarendszerben nincs önálló rendszere a ~nak, így minden általános jogszabály és előírás vonatkozik a kisebbségek intézményeire is. A ~ célja és feladata, amelyben leginkább eltér a...megnyit →
Részletek
A nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai oktatása, amelynek legfontosabb szabályait a közoktatási törvény határozza meg. Mivel a szlovákiai iskolarendszerben nincs önálló rendszere a ~nak, így minden általános jogszabály és előírás vonatkozik a kisebbségek intézményeire is. A ~ célja és feladata, amelyben leginkább eltér a többségi oktatástól, a kisebbségek nyelvén történő tanítás vagy a kisebbség nyelvének mint tantárgynak az oktatása, valamint a nemzetiségi történelem és hagyományok őrzése és továbbadása. Mivel a ~ban magasabb tanóraszámokkal dolgoznak, így a kisebbségek iskolái emelt normatív támogatásban részesülnek.
nemzetiségi statútum
A csehszlovák kormány kezdeményezése 1938 tavaszán, hogy átfogó törvényi rendezéssel oldja meg Csehszl. nemzetiségi problémáit. A nemzetiségi kérdés rendezésének igénye a harmincas évek második felében egyre erőteljesebben jelentkezett a csehszlovák belpolitikában. A gyakorlatilag nem létező csehszlovák nemzet nemzetállamaként működő köztársaság alkotmányos megreformálását elsősorban a...megnyit →
A csehszlovák kormány kezdeményezése 1938 tavaszán, hogy átfogó törvényi rendezéssel oldja meg Csehszl. nemzetiségi problémáit. A nemzetiségi kérdés rendezésének igénye a harmincas évek második felében egyre erőteljesebben jelentkezett a csehszlovák belpolitikában. A gyakorlatilag nem létező csehszlovák nemzet nemzetállamaként működő köztársaság alkotmányos megreformálását elsősorban a...megnyit →
Részletek
A csehszlovák kormány kezdeményezése 1938 tavaszán, hogy átfogó törvényi rendezéssel oldja meg Csehszl. nemzetiségi problémáit. A nemzetiségi kérdés rendezésének igénye a harmincas évek második felében egyre erőteljesebben jelentkezett a csehszlovák belpolitikában. A gyakorlatilag nem létező csehszlovák nemzet nemzetállamaként működő köztársaság alkotmányos megreformálását elsősorban a német kisebbség képviselői szorgalmazták, de a szlovák politika autonomista szárnya is egyre radikálisabb követelésekkel lépett fel. Milan Hodža miniszterelnök az általa kidolgozott ~ által szerette volna a nemzetállamot nemzetiségi állammá alakítani, s korrigálni azokat a hiányosságokat, amelyek a nemzetiségek jogait jellemezték. Noha a miniszterelnök már hosszabb ideje készült a reformokra, s azt az aktivista német politikai erők 1937 elején benyújtott memoranduma is szorgalmazta, a statútum megalkotását az anschluss bekövetkezése gyorsította fel. Ekkor a nemzetiségi kérdés átfogó rendezését korábban elutasító Beneš köztársasági elnök is sürgetni kezdte, bizonyítani akarta a nyugati hatalmak előtt, hogy Csehszl. a német kérdés megnyugtató rendezésére törekszik. A kormány 1938 márc.-ában kezdett dolgozni a statútum tervezetén, amely az egyes politikai pártokkal való konzultációk, különösen pedig a szudétanémet párt ápr.-ban benyújtott követelései következtében napról napra változott. A statútumot elsősorban a németek helyzetének rendezése motiválta, de azonos elbánást ígértek a többi nemzetiségnek, így a magyaroknak is. A ~ számos törvény megváltoztatását helyezte kilátásba: kimondta a polgárok teljes egyenjogúságát, a nemzetiségek arányos képviseletét az államigazgatásban és a gazdaságban, a költségvetés arányos elosztását, a nemzetiségek oktatási és kulturális autonómiáját. A rendezés fontos részét képezte volna egy új nyelvtörvény megalkotása, amely a nemzetiségek nyelvének egyenjogúsítását irányozta elő, amelyet a kisebbségek által lakott térségekben hivatalos nyelvként lehetett volna használni. A statútum a közigazgatás decentralizációját, nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi kúriák létrehozásának tervét is tartalmazta. A ~ ugyan az első csehszlovák köztársaság egész ideje alatt a legátfogóbb és legliberálisabb kísérlet volt a kisebbségek jogállásának megnyugtató rendezésére, de megkésve került sor rá, s így elfogadására és életbeléptetésére már nem volt esély. 1938 őszén a nemzetiségi kérdés megoldásának más módja, a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés által megvalósult etnikai elvű határkorrekció került előtérbe.
Nenince
-> Lukanénye (Nenince)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 813, ebből 775 (95,3%) magyar, 16 (2,0%) szlovák; [2011] – 1391, ebből 1111 (79,9%) magyar, 263 (18,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1138 (81,8%) magyar, 232 (16,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 813, ebből 775 (95,3%) magyar, 16 (2,0%) szlovák; [2011] – 1391, ebből 1111 (79,9%) magyar, 263 (18,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1138 (81,8%) magyar, 232 (16,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 813, ebből 775 (95,3%) magyar, 16 (2,0%) szlovák; [2011] – 1391, ebből 1111 (79,9%) magyar, 263 (18,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1138 (81,8%) magyar, 232 (16,7%) szlovák. V: [2011] – 1339 r. k., 19 ev., 3 ref. – A második vh. utáni ún. belső telepítések során a faluba közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A Luka-kastély és a Blaskovics-kastély egyaránt a 18. sz. közepén épült klasszicista stílusban, régebbi, barokk-klasszicista stílusú r. k. (Mindenszentek-) templomát a 18. sz. végén, újabb r. k. (Jó Pásztor) templomát 1996-ban emelték. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Híves György: Lukanénye a honfoglalástól napjainkig (1996); Csáky Károly: „Ha kimegyek a nényei nagy hegyre” (2006).
Népakarat
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Nyitra, Pozsony, 1919–1925). Utódja a Magyar Néplap lett. – Szerk. Pesthy Pál, Máté Ferenc, Reinel János, Tobler János.
Népbíró
Részletek
Havilap (Pozsony, 1951. jan.–1967. dec.). Az Igazságügyi Megbízotti Hivatal havilapja a bíróságok népi ülnökei számára.
népbíróságok
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. máj. 15-én kiadott 33/1945-ös rendelete elrendelte a háborús bűnösök felett ítélkező bíróságok megszervezését. ~at létesítettek Pozsonyban, valamint a járási székhelyeken s több településen is. A rendelet rögzítette a népbírósági perek lefolytatásának módszereit is. A ~ határozatai ellen nem lehetett...megnyit →
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. máj. 15-én kiadott 33/1945-ös rendelete elrendelte a háborús bűnösök felett ítélkező bíróságok megszervezését. ~at létesítettek Pozsonyban, valamint a járási székhelyeken s több településen is. A rendelet rögzítette a népbírósági perek lefolytatásának módszereit is. A ~ határozatai ellen nem lehetett...megnyit →
Részletek
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. máj. 15-én kiadott 33/1945-ös rendelete elrendelte a háborús bűnösök felett ítélkező bíróságok megszervezését. ~at létesítettek Pozsonyban, valamint a járási székhelyeken s több településen is. A rendelet rögzítette a népbírósági perek lefolytatásának módszereit is. A ~ határozatai ellen nem lehetett fellebbezni, a letartóztatottak vagyonával pedig szabadon rendelkezhettek a helyi közigazgatási szervek. A Szlovák Nemzeti Tanács rendelete 1. §-a alapján „fasiszta megszálló”-nak minősült „az a külföldi állampolgár, aki hozzájárult a Csehszlovák Köztársaság szétrombolásához vagy demokratikus államrendjének megsemmisítéséhez”. Ez a megfogalmazás lehetővé tette, hogy ajogfosztó intézkedések miatt állampolgárságuktól megfosztott magyarokat tömegesen idézzék a népbíróságok elé. A népbíróságokon elítéltek 28,5%-a szlovák, 58,8%-a magyar nemzetiségű, a többi pedig a német, ill. más nemzetiség tagja volt. A felmentettek 22,3%-a volt szlovák, 73,45%-a volt magyar nemzetiségű. – Ir. Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? (1990).
Népes
-> Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes − Népes
Hivatásos együttes (Hódi, 1953. jún. 1.–1955. márc. 31.). Vegyeskarból, tánckarból és népi zenekarból állt, tagságának létszáma 70 és 110 között mozgott. Szervezője és fenntartója a Csemadok KB, szakmai irányítója a Kulturális Megbízotti Hivatal (1955. jan. 1-től fenntartója is), székhelye a Galánta melletti Hódi községben...megnyit →
Hivatásos együttes (Hódi, 1953. jún. 1.–1955. márc. 31.). Vegyeskarból, tánckarból és népi zenekarból állt, tagságának létszáma 70 és 110 között mozgott. Szervezője és fenntartója a Csemadok KB, szakmai irányítója a Kulturális Megbízotti Hivatal (1955. jan. 1-től fenntartója is), székhelye a Galánta melletti Hódi községben...megnyit →
Részletek
Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes énekkara 1954-ben (FI)
Hivatásos együttes (Hódi, 1953. jún. 1.–1955. márc. 31.). Vegyeskarból, tánckarból és népi zenekarból állt, tagságának létszáma 70 és 110 között mozgott. Szervezője és fenntartója a Csemadok KB, szakmai irányítója a Kulturális Megbízotti Hivatal (1955. jan. 1-től fenntartója is), székhelye a Galánta melletti Hódi községben található kastély volt. Az együttes küldetése a magyar népi zenei, ének-, tánc-, szokás-, viselet- és munkásmozgalmi hagyományok feltárása, gyűjtése és színpadi bemutatása volt. Az együttes az ősbemutatóját 1954. ápr. 25-én Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színházban tartotta. Fennállása alatt részműsorral, ill. egész műsorral mintegy 100 színházi vagy szabadtéri előadást valósított meg. Az 1954-es nyári turnéival bejárta Szl. magyar lakta vidékeit, de több előadást tartott szlovák nagyvárosokban is, pl.: Iglón, Bártfán, Pozsonyban. A szabadtéri előadásait rendszerint nagyszámú, gyakran több ezres közönség előtt valósította meg. Műsorát zömében a hazai és a mo.-i néphagyományokra épített tánc, ének- és zenekari számok alkották, de a kórus műsorában szlovák, szovjet és más énekkari művek is szerepeltek. Megszüntetése a Csemadok KB hallgatólagos beleegyezésével, adminisztratív módon, ún. átszervezés alapján történt. Alapító és feloszlató levele eddig nem került elő. – Vezető: Béres József, Ág Tibor, Szíjjártó Jenő, Takács András, Langlerné Hemerka Olga, Kvočák József. – Ir. Takács András: A Népes (2004).