Mechenice
-> Menyhe (Mechenice)
1960-ban Podhorany néven Béddel és Szalakusszal egyesített község a Nyitrai járásban, a Zobor hegy É-i lábánál, a Nyitra folyó völgyében, a Zoboralján, Nyitrától É–ÉK-re. L: [1921] – 599, ebből 546 (91,1%) magyar, 39 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 585 r. k., 14 izr....megnyit →
1960-ban Podhorany néven Béddel és Szalakusszal egyesített község a Nyitrai járásban, a Zobor hegy É-i lábánál, a Nyitra folyó völgyében, a Zoboralján, Nyitrától É–ÉK-re. L: [1921] – 599, ebből 546 (91,1%) magyar, 39 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 585 r. k., 14 izr....megnyit →
Részletek
Menyhe – r. k. templom (GJ)
1960-ban Podhorany néven Béddel és Szalakusszal egyesített község a Nyitrai járásban, a Zobor hegy É-i lábánál, a Nyitra folyó völgyében, a Zoboralján, Nyitrától É–ÉK-re. L: [1921] – 599, ebből 546 (91,1%) magyar, 39 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 585 r. k., 14 izr. R. k. (Szt. Ilona-) temploma a 12. sz. végén román stílusban épült, 1794-ben átépítették és megnagyobbították.
Mécs László; Martoncsik József
(* 1895. jan. 17. Hernádszentistván, † 1978. nov. 9. Pannonhalma [Mo.]) Premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán, a premontrei gimnáziumban végezte. 1913-tól a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. 1914-ben kérte felvételét a premontrei rendbe, s közben folytatta tanulmányait. 1918-ban szentelték pappá Jászóvárott....megnyit →
(* 1895. jan. 17. Hernádszentistván, † 1978. nov. 9. Pannonhalma [Mo.]) Premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán, a premontrei gimnáziumban végezte. 1913-tól a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. 1914-ben kérte felvételét a premontrei rendbe, s közben folytatta tanulmányait. 1918-ban szentelték pappá Jászóvárott....megnyit →
Részletek
Mécs László (FI)
(* 1895. jan. 17. Hernádszentistván, † 1978. nov. 9. Pannonhalma [Mo.]) Premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán, a premontrei gimnáziumban végezte. 1913-tól a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. 1914-ben kérte felvételét a premontrei rendbe, s közben folytatta tanulmányait. 1918-ban szentelték pappá Jászóvárott. 1920–1929 között Nagykaposon, 1930-tól Királyhelmecen plébános. Versei 1915-től jelentek meg. 1925-ben szavalóesteken mutatkozott be Budapesten, melyeket a következő évtizedben számos magyarországi, felvidéki, ill. külföldi fellépése követte (többek közt erdélyi városokban, de Berlinben, Párizsban, majd Hollandiában is). 1938-as francia fordítású kötetéhez Paul Valéry írt előszót, de verseit emellett hollandra, németre, spanyolra, angolra, észtre, olaszra és szlovákra is lefordították. 1939-től a budapesti Vigilia szerkesztője, 1941–1942-ben főszerkesztője volt. 1944-ben elhagyta Királyhelmecet, 1945 után Csornán, ill. Pannonhalmán élt rokonainál, pap barátainál. A második vh. után 1946-ban álnéven jelent meg utolsó verse, azután több mint két évtizedig nem publikálhatott. 1953-ban „röpiratok” – saját kéziratos versei – terjesztésének vádjával tíz év börtönre ítélték. 1956-ban szabadult, 1958-tól Budapesten lelkipásztorkodott, 1961 máj.-ától Pannonhalmán az idős papok szociális otthonának lakója volt. 1989 után Szl.-ban emlékének megőrzésére Mécs László Alapítvány alakult; szülőhelyén emléktáblát kapott; 1999 óta Királyhelmecen a Mécs László Keresztény Központ szervezésében évente szavalóversenyekre kerül sor a neve alatt; 2005-től Nagykaposon a nevét viselő emléknapokat tartanak – Fm. Hajnali harangszó (v., 1923); Rabszolgák énekelnek (v., 1925); Vigasztaló (v., 1927); Az ember és az árnyéka (v., 1930); Üveglegenda (v., 1931); Bolond Istók bábszínháza (verses mese, 1931); Legyen világosság! (v., 1933); Fehéren és kéken (v., 1937); Élőket nézek (v., 1938); Forgószínpad (v., 1940); Vissza a csendbe! (v., Cleveland, 1976); Aranygyapjú (vál. v., 1971, 1987); Fekete zúzmara (vál. v., 2005). – Ir. Farkas Gyula: Mécs László (mon., 1929); Bárczi Zsófia: Szellemidézés. Mécs László tanulmányok (mon., 2008).
Mécs László Társulás
A szl.-i magyarok történelmének kutatását, feldolgozását, ill. hagyományai és kultúrája megőrzését támogató és segítő szervezet (Somorja, 1997). Az elmúlt években több felmérést, kutatást támogatott, amelyeknek célja a szlovákiai magyar társadalom problémáinak feltárása volt. Több konferenciát, nemzetközi fórumot szervezett ifjúságpolitika, családpolitika, Szl. EU-s csatlakozása témákkal,...megnyit →
A szl.-i magyarok történelmének kutatását, feldolgozását, ill. hagyományai és kultúrája megőrzését támogató és segítő szervezet (Somorja, 1997). Az elmúlt években több felmérést, kutatást támogatott, amelyeknek célja a szlovákiai magyar társadalom problémáinak feltárása volt. Több konferenciát, nemzetközi fórumot szervezett ifjúságpolitika, családpolitika, Szl. EU-s csatlakozása témákkal,...megnyit →
Részletek
A szl.-i magyarok történelmének kutatását, feldolgozását, ill. hagyományai és kultúrája megőrzését támogató és segítő szervezet (Somorja, 1997). Az elmúlt években több felmérést, kutatást támogatott, amelyeknek célja a szlovákiai magyar társadalom problémáinak feltárása volt. Több konferenciát, nemzetközi fórumot szervezett ifjúságpolitika, családpolitika, Szl. EU-s csatlakozása témákkal, ill. a kisebbségi kérdések megoldására. Támogatta a Magyar Értelmiségi Fórum megalakulását. Részt vett az eMagyar pontok létrehozásában 44 településen D-Szl.-ban. A társulás támogatja kulturális, ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetek rendezvényeit, illetve a kulturális értékek megőrzését. – Vezető: Sallay Teréz (1997).
Medve (Medveďov)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 728, ebből 716 (98,3%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 566, ebből 497 (87,8%) magyar, 58 (10,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 728, ebből 716 (98,3%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 566, ebből 497 (87,8%) magyar, 58 (10,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 728, ebből 716 (98,3%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 566, ebből 497 (87,8%) magyar, 58 (10,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 510 (90,1%) magyar, 49 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 500 r. k., 30 ref., 1 ev. – R. k. (Szt. Anna-) temploma 1800 körül klasszicista stílusban épült. Közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Medveďov
-> Medve (Medveďov)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 728, ebből 716 (98,3%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 566, ebből 497 (87,8%) magyar, 58 (10,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 728, ebből 716 (98,3%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 566, ebből 497 (87,8%) magyar, 58 (10,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 728, ebből 716 (98,3%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 566, ebből 497 (87,8%) magyar, 58 (10,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 510 (90,1%) magyar, 49 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 500 r. k., 30 ref., 1 ev. – R. k. (Szt. Anna-) temploma 1800 körül klasszicista stílusban épült. Közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Medvesalja
Néprajzi tájegység. Két megye határán, a Medves-hegy tövében elterülő hat település összefoglaló neve (a Medves szó a száraz, kevés vizű, terméketlen értelmű med, medes szavunkból származik, és azonos gyökerű a meddő kifejezéssel). Óbást és Vecseklő az egykori Nógrád; Dobfenek, Egyházasbást, Medveshidegkút és Tajti pedig...megnyit →
Néprajzi tájegység. Két megye határán, a Medves-hegy tövében elterülő hat település összefoglaló neve (a Medves szó a száraz, kevés vizű, terméketlen értelmű med, medes szavunkból származik, és azonos gyökerű a meddő kifejezéssel). Óbást és Vecseklő az egykori Nógrád; Dobfenek, Egyházasbást, Medveshidegkút és Tajti pedig...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. Két megye határán, a Medves-hegy tövében elterülő hat település összefoglaló neve (a Medves szó a száraz, kevés vizű, terméketlen értelmű med, medes szavunkból származik, és azonos gyökerű a meddő kifejezéssel). Óbást és Vecseklő az egykori Nógrád; Dobfenek, Egyházasbást, Medveshidegkút és Tajti pedig az egykori Gömör megyéhez tartozott, ám ez nem bontotta meg a kistáj kulturális egységét. A szakirodalom olykor tágabban értelmezi ~ kiterjedését, ám ezeket a falvakat (Almágy, Ajnácskő és Gömörpéterfala) a helyiek nem sorolják a ~hoz. Tágabban a Barkóság része. R. k. lakossága hagyományosan nagyállattartással és -kereskedelemmel foglalkozott. Megélhetésükben még a közelmúltban is jelentős szerepet játszott a különféle erdei termények (főleg gombafélék) gyűjtögetése. A nagycsaládi családszerkezet emlékét őrzik a több lakóegységből álló hosszúudvarok, amelyeket itt „szabad udvarok”-nak neveztek. ~ férfilakossága már a 19. sz. végén viszonylag jelentős arányban vállalt munkát a közeli ipari központokban, szénbányákban (Fülek, Ózd). Ezzel párhuzamosan megszaporodott a térségben a kőművesek, ácsok száma, akik elsősorban a környék falvaiban, ill. az ipari központokban találtak munkát. Az 1950-es évektől távolabbi munkahelyeken (főleg Besztercebányán, Losoncon és Zólyomban) vállaltak (kőműves, ács, vasbetonszerelő stb.) szakmunkákat. E szakképesítés visszatükröződik ~ falvainak az utóbbi évtizedekben épült, hatalmas, emeletes lakóházain is. Regionális jelentőségű búcsújáró helye Egyházasbást határában található.
Medveshidegkút; Hidegkút (Studená)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar, 29 (10,3%) szlovák. V: [2011] – 257 r. k., 6 ref., 1 ev. – R. k. kápolnája és a hozzá tartozó fa harangtorony a 19. sz.-ban épült, Medvesalja népi kultúráját bemutató tájháza 1980-ban nyílt meg.
Medzev
-> Mecenzéf; Alsómecenzéf (Medzev; Metzenseifen)
Város a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 2670, ebből 1945 (72,8%) német, 600 (22,5%) magyar, 102 (3,8%) szlovák; [2011] – 4261, ebből 2975 (69,8%) szlovák, 354 (8,3%) német, 77 (1,8%) roma, 54...megnyit →
Város a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 2670, ebből 1945 (72,8%) német, 600 (22,5%) magyar, 102 (3,8%) szlovák; [2011] – 4261, ebből 2975 (69,8%) szlovák, 354 (8,3%) német, 77 (1,8%) roma, 54...megnyit →
Részletek
Vizimalom, Mecenzéf
Város a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 2670, ebből 1945 (72,8%) német, 600 (22,5%) magyar, 102 (3,8%) szlovák; [2011] – 4261, ebből 2975 (69,8%) szlovák, 354 (8,3%) német, 77 (1,8%) roma, 54 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2585 (60,7%) szlovák, 419 (9,8%) német, 303 (7,1%) roma, 100 (2,3%) magyar. V: [2011] – 2501 r. k., 83 gör. kat., 26 ref., 19 ev. – Az Anjou-királyok által a 14. sz. elején letelepített elzászi és stájerországi német bányászok és vaskohászok által alapított bányaváros volt, a 17. sz.-tól a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. Városi rangját 1966-ban kapta vissza. Lakói elsősorban a hámoripart űzték, neves mezőgazdasági szerszámgyártók voltak. Ún. mánta német lakóinak jelentős részét a második vh. után kitelepítették Németországba. R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1732–35-ben barokkosították. A múltban számos vashámora működött, amelyek közül az ún. Tischler-hámor és a Bröschler-hámor ma védett ipari emlék. Jelentősebb iparágai jelenleg a vasgyártás, a fafeldolgozó és a ruházati ipar. 1957-ben magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző intézete létesült. – 1960–99 között közigazgatásilag hozzá tartozott Felsőmecenzéf.
Megyercs (Čalovec)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól ÉNy-ra. L: [1921] – 1514, ebből 1078 (71,2%) magyar, 427 (28,2%) szlovák; [2011] – 1197, ebből 743 (62,1%) magyar, 303 (25,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 821 (68,6%) magyar, 230 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 264 ref., 27 ev., 6 gör. kat. – A ~hez tartozó Hegedűs-, más néven Violinpusztára már 1918 előtt, majd pedig a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, ill. az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Magyar lakosságának mintegy egyharmadát ezzel párhuzamosan a második vh. utáni lakosságcsere során áttelepítették Mo.-ra, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült, ev. templomát az 1970-es években emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Méhész Újság
Részletek
Havi lap (Galánta, 1919–1933) Az Országos Szlovenszkói és Ruszinszkói Méhészegyesületek mellett nemcsak szl.-i, hanem több mo.-i méhészegyesület (Békésmegyei Méhtenyésztők, Dombóvárvidéki, Győr és Győrvidéki, Szegedvidéki, Zalavármegyei Méhészegyesületek, Budapesti Állami Gépgyári Méhészkör stb.) hivatalos közlönye is volt. – Szerk. Balogh Bálint, Zoller Antal, Koperniczky László.