Mátyusföld
Néprajzi tájegység a Kis-Dunától északra, a Kiskárpátok és a Vág közti területen fekszik. Északon nagyjából Trencsén környékig terjed. Lakói délen zömében magyarok, északon pedig szlovákok. Nevét trencséni Csák Mátéról, a 13. századi kiskirályról kapta, akinek birtokai nagyjából ezen a területen húzódtak. A térségben jelentős...megnyit →
Néprajzi tájegység a Kis-Dunától északra, a Kiskárpátok és a Vág közti területen fekszik. Északon nagyjából Trencsén környékig terjed. Lakói délen zömében magyarok, északon pedig szlovákok. Nevét trencséni Csák Mátéról, a 13. századi kiskirályról kapta, akinek birtokai nagyjából ezen a területen húzódtak. A térségben jelentős...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység a Kis-Dunától északra, a Kiskárpátok és a Vág közti területen fekszik. Északon nagyjából Trencsén környékig terjed. Lakói délen zömében magyarok, északon pedig szlovákok. Nevét trencséni Csák Mátéról, a 13. századi kiskirályról kapta, akinek birtokai nagyjából ezen a területen húzódtak. A térségben jelentős volt az állattenyésztés és az állatkereskedelem. Az utóbbinak egyik fontos központja volt Szenc városa, amelyről Fényes Elek 1851-ben a következőket írta: „legnagyobb nevezetessége híres marhavásárjában áll, melly az egész országban méltán az elsők közé tartozik; mert itt minden hétfőn több száz darab hizlalt ökrök állíttatnak fel eladás végett. Ezen ökrök többnyire Léva, Érsekújvár, s Vácz felől jőnek, s a kövéreket a bécsi, és posoni mészárosok vásárolják fel. Ezen nagy fontosságú marha kereskedésnek nem csekély része magoknak a szenczieknek kezökben van, kik közt azért sok vagyonos is találtatik.” Az állattenyésztés jelentőségének tudható be, hogy a térségben nagy népszerűségnek örvendett Szent Vendel kultusza. Szent Vendel a pásztorok, állattartó gazdák patrónusa, és szobrai ott találhatóak a mátyusföldi falvak legelőre vezető útjai mellett. A sajátos birtokviszonyokból és talajadottságokból következően zöldségtermesztésre specializálódott falucsoportok alakultak ki a Vág alsó folyása mentén és Szenc környékén. A vágfarkasdi hagymások, a negyedi káposztások, a Szenc környéki dinnyések terményeiket egyrészt házalás útján értékesítették, gyakorlatilag a második vh. végéig. Másrészt a Vág parti települések, elsősorban Negyed kertészei fahajókon (dereglyéken) szállították a termést Komáromba, Párkányba, Nagymarosra, Vácra, Budapestre. Ez a zöldségtermesztésre szakosodott gazdálkodás a térséget manapság is jellemzi. A negyediek ma is büszkék káposztájukra (étkezésükben napjainkban is dominánsak a különféle káposztás ételek), a vágfarkasdiak hagymájukra, s a Vágsellye–Szenc közötti útszakasz mentén elterülő földek megművelői jelenleg is helyben kínálják portékájukat (hagymát, burgonyát, dinnyét, káposztát) az arra autózóknak. – Ir. Liszka József: Populáris kultúra (2010); Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945–2000 (2002); Bukovszky László (szerk.) Mátyusföld II. Egy régió története a XI. századtól 1945-ig (2005).
Mátyusföldi Lapok
Részletek
Regionális szépirodalmi, közéleti és közgazdasági folyóirat (Galánta, 1919–1921). Győry Dezső, Ölvedi László és Tamás Lajos is a munkatársai közé tartozott. – Szerk. Reinel János és Entresz Ede.
Mátyusföldi Muzeológiai Társaság
Mátyusföld helytörténeti, néprajzi, műemlék- és természetvédelmi témáinak feldolgozásával foglalkozó szervezet (Pozsonyboldogfa, 1998). Elsősorban Szenc környékén fejti ki tevékenységét. A szlovákiai magyar nem állami tulajdonban, ill. kezelésben lévő helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, tájházak szakszerű nyilvántartását és dokumentálását végzi. Az érintett témákban szaktanácsadással is szolgál. A...megnyit →
Mátyusföld helytörténeti, néprajzi, műemlék- és természetvédelmi témáinak feldolgozásával foglalkozó szervezet (Pozsonyboldogfa, 1998). Elsősorban Szenc környékén fejti ki tevékenységét. A szlovákiai magyar nem állami tulajdonban, ill. kezelésben lévő helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, tájházak szakszerű nyilvántartását és dokumentálását végzi. Az érintett témákban szaktanácsadással is szolgál. A...megnyit →
Részletek
Mátyusföld helytörténeti, néprajzi, műemlék- és természetvédelmi témáinak feldolgozásával foglalkozó szervezet (Pozsonyboldogfa, 1998). Elsősorban Szenc környékén fejti ki tevékenységét. A szlovákiai magyar nem állami tulajdonban, ill. kezelésben lévő helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, tájházak szakszerű nyilvántartását és dokumentálását végzi. Az érintett témákban szaktanácsadással is szolgál. A Fórum Kisebbségkutató Intézettel és a Galántai Honismereti Múzeummal karöltve 2003. okt. 28-án Somorján hazai és magyarországi előadók részvételével egy nemzetközi tanácskozást rendezett, amelynek folyományaként létrehozták a Musaeum Hungaricum évente megrendezett konferenciasorozatot. Kiadványa a Muzeológiai Füzetek. – Vezető: Danter Izabella (1998).
Maurovich-Horvat Pál

(* 1978. okt. 30. Komárom) Orvos, kardiológus, egyetemi oktató. A Selye János Gimnáziumban 1997-ben érettségizett. 1997–1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok...megnyit →

(* 1978. okt. 30. Komárom) Orvos, kardiológus, egyetemi oktató. A Selye János Gimnáziumban 1997-ben érettségizett. 1997–1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok...megnyit →
Részletek

Maurovich-Horvat Pál (csa)
(* 1978. okt. 30. Komárom) Orvos, kardiológus, egyetemi oktató. A Selye János Gimnáziumban 1997-ben érettségizett. 1997–1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájának hallgatója volt, ahol PhD fokozatot szerzett. 2010–2012-ben a bostoni (USA) Harvard Egyetemen tanult és Master in Public Health diplomát kapott. Már diákként kardiológiával kapcsolatos kutatási programokban vett részt, amelyekben a legmodernebb diagnosztikai képalkotó módszerek (elsősorban a CT) alkalmazásával ismerkedett és számos európai egyetemen járt tanulmányúton. Bekapcsolódott a tudományos diákversenyekbe és több ösztöndíjat és tudományos díjat is elnyert (egyebek mellett: Albert Renold Ösztöndíj – 2009; a SE Merit-díja – 2012; Richter Gedeon Díj – 2013). Jelenleg az MTA-SE „Lendület” Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetője. Rendszeres előadója különböző hazai és külföldi kardiológiai konferenciáknak és szakmai tanácskozásoknak, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és szervezet tagja. – Fm: Nem invazív coronaria-angiográfia sokszeletes komputertomográfiával (társszerző, 2007); A szív koszorúereinek non-invazív ábrázolása multidetektoros CT-vel (társszerző, 2007); Veleszületett koszorúér fejlődési rendellenességek ábrázolása szubmilliméteres felbontású multidetektoros spirál CT-vel (társszerző, 2008); A coronaria-CT technikai háttere és klinikai alkalmazása (társszerző, 2009); Methods of plaque quantification and charakterization by cardiac computed tomography (társszerző, 2009); Coronary CT Angiography for the Detection of Obstructive Coronary Artery Disease (társszerző, 2010); Control of Cardiac Output and Arterial Blood Presure Regulation (In: Handbook of Physics in Medicine and Biology, 2010); Coronaria CT angiográfia és iszkémia provokációs tesztek költséghatékonysága a koszorúér-betegség diagnosztikájában (2011); A szív-CT vizsgálat és indikációja (Bartykowszki A.-val, 2012); Diagnostic Accuracy of CT Angiography, Intravascular US, and Optical Frequency Domain Imaging in the Differentiation of Advanced Coronary Plaques (társszerző, 2013).
Mayer Erzsébet; Güntherné

(* 1905. okt. 13. Pozsony – † 1973. nov. 12. Pozsony) Művészettörténész, muzeológus, egyetemi docens. Pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után festészetet tanult, majd a bécsi iparművészeti iskola hallgatója lett. Ezzel párhuzamosan művészettörténetet és régészetet hallgatott a pozsonyi egyetemen. Szépen ívelő pályája az 1950-es években politikai...megnyit →

(* 1905. okt. 13. Pozsony – † 1973. nov. 12. Pozsony) Művészettörténész, muzeológus, egyetemi docens. Pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után festészetet tanult, majd a bécsi iparművészeti iskola hallgatója lett. Ezzel párhuzamosan művészettörténetet és régészetet hallgatott a pozsonyi egyetemen. Szépen ívelő pályája az 1950-es években politikai...megnyit →
Részletek

Mayer Erzsébet; Güntherné (FI)
(* 1905. okt. 13. Pozsony – † 1973. nov. 12. Pozsony) Művészettörténész, muzeológus, egyetemi docens. Pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után festészetet tanult, majd a bécsi iparművészeti iskola hallgatója lett. Ezzel párhuzamosan művészettörténetet és régészetet hallgatott a pozsonyi egyetemen. Szépen ívelő pályája az 1950-es években politikai okokból megszakadt. 1952-ben el kellett hagynia szülővárosát. Eredetileg a guszonai földműves szövetkezetben jelöltek ki számára munkahelyet, végül barátai közbenjárására fiával és unokatestvérével Betlérbe került, ahol az egykori Andrássy-kastély, valamint a krasznahorkai vár gondnoka lett. Feladata a kastély és a krasznahorkai vár leltárának felállítása és feldolgozása volt. 1953-ban feldolgozta a textilből, porcelánból, üvegből és kerámiából készült alkotásokat, valamint a grafikai műveket és a bútorokat. Betlérben olyan alapos és fontos munkát végzett a gyűjtemények rendszerezése és feldolgozása terén, hogy az általa létesített gyarapodási könyv a jelenlegi múzeum alapdokumentációját képezi. A szaktevékenység mellett kidolgoztatta a kastély és a vár geometriai alaprajzát, elkészítette a tárlatvezetői szövegeket, s lehetővé tette, hogy a kastély egész évben látogatható legyen. Már abban az időben is 70 ezer látogatót számlált évente a két épület. Ettől számítódik a Főúri lakáskultúra a 18–19. században c. állandó tárlat a kastélyban, a várban pedig a történelmi kiállítás megnyitása. Tanulmányozta Rozsnyó műemlékeit és a városban fellelhető művészeti alkotásokat. Több tanulmányban foglalkozott a város és a környék kimagasló értékű műemlékeivel. Ő írta a Szl. műemlékeinek három kötetes összeírásában a Rozsnyóval kapcsolatos szócikkeket. 1955-től haláláig ismét Pozsonyban élt, ahol a Comenius Egyetem Bölcsészkarán és a Képzőművészeti Főiskolán a bizánci és a reneszánsz művészetről és az iparművészet történetéről tartott előadásokat. – Fm. Štátny kaštieľ Betliar a okolie (1954); Štátny hrad Krásna Hôrka a okolie (1954); Z minulosti Rožňavy a jej pamiatok (1961).
Mayer Éva

(* 1983. szept. 10. Pozsony) Grafikusművész. Tanulmányait a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika- és vizuális nevelőtanár szakán végezte (2003–2009), mesterei voltak Eszik Alajos és Somorjai Kiss Tibor. 2007-ben Erasmus-ösztöndíjasként félévet tanult Corkban (IRL), a Crawford College of Art and Design (CIT)-on. 2009-től a Magyar Grafikusművészek...megnyit →

(* 1983. szept. 10. Pozsony) Grafikusművész. Tanulmányait a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika- és vizuális nevelőtanár szakán végezte (2003–2009), mesterei voltak Eszik Alajos és Somorjai Kiss Tibor. 2007-ben Erasmus-ösztöndíjasként félévet tanult Corkban (IRL), a Crawford College of Art and Design (CIT)-on. 2009-től a Magyar Grafikusművészek...megnyit →
Részletek

Mayer Éva (SZM)
(* 1983. szept. 10. Pozsony) Grafikusművész. Tanulmányait a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika- és vizuális nevelőtanár szakán végezte (2003–2009), mesterei voltak Eszik Alajos és Somorjai Kiss Tibor. 2007-ben Erasmus-ösztöndíjasként félévet tanult Corkban (IRL), a Crawford College of Art and Design (CIT)-on. 2009-től a Magyar Grafikusművészek Társaságának, 2010-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2011-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány kuratóriumának tagja. 2011-től Somorján a „DUNART.com” művésztelep főszervezője. 2002 óta Somorján és Budapesten él és alkot.Témáival az aktuális szociális problémákat és olyan tabu témákat feszeget, mint a betegség, társadalmi-kisebbségi konfliktusok vagy az elmúlás gondolatisága. – Fm. 2008: Diagnosis (Budapest); 2009: Hullámhossz (Dobó Biankával, Hódmezővásárhely); 2010: Réteghiány avagy Korlátok a fejedben vannak… (Somorja); 2011: Szakítópróba (Budapest); Életmérleg (Budapest). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2008: XXIV. Országos Grafikai Biennálé, (Miskolc); 2009: Black and white (Budapest); MKE – MNG Projekt (Budapest); Friss 2009 (Budapest); International Print Exchange Exhibition (Hamaoka); Yokohama Port Opening 150th Anniversary International Print Exchange Exhibition (Kanagawa); 2010: Art Fair 2010, Molnár Ani G. (Budapest); DEMO InterVIEWS 2.0 (Berlin); 2010: multiple matters – rafische Konzepte, International Print Network 2010, International Print Triennial Krakkó – Oldenburg – Bécs, (Bécs); 2011: Preview Berlin (Berlin).
Mayer Imre
(* 1884. nov. 4. Kolozsvár [Románia], † 1961. okt. 11. Pozsony) Nyelvész, tanár. Kolozsvárott szerzett magyar–latin–német szakos tanári oklevelet (1907). Előbb szülővárosában, majd Pozsonyban tanított a Kereskedelmi Akadémián (1913–1945). 1950– 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanára. A két vh. között, ill. a...megnyit →
(* 1884. nov. 4. Kolozsvár [Románia], † 1961. okt. 11. Pozsony) Nyelvész, tanár. Kolozsvárott szerzett magyar–latin–német szakos tanári oklevelet (1907). Előbb szülővárosában, majd Pozsonyban tanított a Kereskedelmi Akadémián (1913–1945). 1950– 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanára. A két vh. között, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1884. nov. 4. Kolozsvár [Románia], † 1961. okt. 11. Pozsony) Nyelvész, tanár. Kolozsvárott szerzett magyar–latin–német szakos tanári oklevelet (1907). Előbb szülővárosában, majd Pozsonyban tanított a Kereskedelmi Akadémián (1913–1945). 1950– 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanára. A két vh. között, ill. a második vh. alatti önálló Szlovák Köztársaságban a kisebbségi magyar szellemi élet tevékeny résztvevője. Ekkor elsősorban honismereti írásai jelentek meg, 1950-től főleg nyelvészeti és nyelvművelő munkákat publikált. Több alap- és középiskolai tankönyv szerzője. – Fm. Édes anyanyelvünk (tan., 1941); Szlovákia neves magyar szülöttei 1–3 (tan., 1942–1943); Bevezetés a nyelvtudományba (Orbán Gáborral, 1956).
Mayer Judit

(* 1923. júl. 14. Pozsony, † 2015. júl. 23. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1941). Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar szakán fejezte be (1960). 1954-től nyugdíjazásáig (1986) különböző csehszlovákiai magyar könyvkiadók szerkesztője. Cseh és szlovák írók műveit, továbbá számos...megnyit →

(* 1923. júl. 14. Pozsony, † 2015. júl. 23. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1941). Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar szakán fejezte be (1960). 1954-től nyugdíjazásáig (1986) különböző csehszlovákiai magyar könyvkiadók szerkesztője. Cseh és szlovák írók műveit, továbbá számos...megnyit →
Részletek

Mayer Judit (ST)
(* 1923. júl. 14. Pozsony, † 2015. júl. 23. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1941). Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar szakán fejezte be (1960). 1954-től nyugdíjazásáig (1986) különböző csehszlovákiai magyar könyvkiadók szerkesztője. Cseh és szlovák írók műveit, továbbá számos ismeretterjesztő munkát fordított magyar nyelvre. Tevékeny nyelvművelő. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1985, 1995); Esterházy János Emlékplakett (1994); Ľudovít Štúr Érdemrend III. fokozata (2001); Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2003); A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2003); Samuel Zoch-díj (2004). – Fm. Anyanyelvi hibanapló (tan., 1990); Magyarosan magyarul (tan., 2003).
Mázik István

(* 1957. szept. 23. Fülek) Népművelő, rendező. Az alapiskolát Füleken végezte, majd Rozsnyón érettségizett (1976). Pozsonyban végezte el a Középfokú Könyvtárosi Középiskolán a népművelés szakot. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociális Tudományok Karán diplomázik (2008), majd Pozsonyban a Szent Erzsébet Főiskolán bölcsészdoktorrá avatják. A Matesz Kassai Thália...megnyit →

(* 1957. szept. 23. Fülek) Népművelő, rendező. Az alapiskolát Füleken végezte, majd Rozsnyón érettségizett (1976). Pozsonyban végezte el a Középfokú Könyvtárosi Középiskolán a népművelés szakot. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociális Tudományok Karán diplomázik (2008), majd Pozsonyban a Szent Erzsébet Főiskolán bölcsészdoktorrá avatják. A Matesz Kassai Thália...megnyit →
Részletek

Mázik István (csa)
(* 1957. szept. 23. Fülek) Népművelő, rendező. Az alapiskolát Füleken végezte, majd Rozsnyón érettségizett (1976). Pozsonyban végezte el a Középfokú Könyvtárosi Középiskolán a népművelés szakot. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociális Tudományok Karán diplomázik (2008), majd Pozsonyban a Szent Erzsébet Főiskolán bölcsészdoktorrá avatják. A Matesz Kassai Thália Színpadának színésze (1977–1980), majd a Füleki Városi Művelődési Ház népművelője (1985-től igazgatója). 1989-ben a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója Füleken, 1990-től önkormányzati képviselő. 1992-ben hozza létre Füleken a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, amelyben különböző pártfunkciókat tölt be helyi, járási és országos szinten. 1979-ben alapítja meg a Zsákszínházat, melyben több mint harminc színpadi művet rendezett (a legtöbben szerepelt is). Novellákat, verseket ír. – Főbb díjak: Szüllő Géza-díj (2015). – Fm. Vallatom magam (v., 2008).
Mecenzéf; Alsómecenzéf (Medzev; Metzenseifen)
Részletek

Vizimalom, Mecenzéf
Város a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 2670, ebből 1945 (72,8%) német, 600 (22,5%) magyar, 102 (3,8%) szlovák; [2011] – 4261, ebből 2975 (69,8%) szlovák, 354 (8,3%) német, 77 (1,8%) roma, 54 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2585 (60,7%) szlovák, 419 (9,8%) német, 303 (7,1%) roma, 100 (2,3%) magyar. V: [2011] – 2501 r. k., 83 gör. kat., 26 ref., 19 ev. – Az Anjou-királyok által a 14. sz. elején letelepített elzászi és stájerországi német bányászok és vaskohászok által alapított bányaváros volt, a 17. sz.-tól a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. Városi rangját 1966-ban kapta vissza. Lakói elsősorban a hámoripart űzték, neves mezőgazdasági szerszámgyártók voltak. Ún. mánta német lakóinak jelentős részét a második vh. után kitelepítették Németországba. R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1732–35-ben barokkosították. A múltban számos vashámora működött, amelyek közül az ún. Tischler-hámor és a Bröschler-hámor ma védett ipari emlék. Jelentősebb iparágai jelenleg a vasgyártás, a fafeldolgozó és a ruházati ipar. 1957-ben magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző intézete létesült. – 1960–99 között közigazgatásilag hozzá tartozott Felsőmecenzéf.

