Lexicon

Internetes televízió (Pozsony, 2011). A szlovákiai magyar kulturális élet szinte minden fontos eseményéről tájékoztat teljes terjedelemben a www.televizio.sk portálon. Fontos szerepe van a szlovákiai magyar kultúra eseményeinek képi és hangi rögzítésében, terjesztésében és archiválásában. Fenntartója az Anima Társaság, működtetője a Microgramma Stúdió (Haraszti Gyula), producere a Median Produceri Iroda (Haraszti Mária).

Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap állandóan napirenden tartotta s számos átfogó tanulmányban, felmérésben elemezte a kisebbségi irodalmi és kulturális fejlődés kérdéseit. Szépirodalmi anyagának színvonala közepes volt, s a hazai művek folyamatos kritikája többnyire rövid ismertetésekre, recenziókra szorítkozott. – Szerk. Darkó István (1932); Szombathy Viktor (1934).

Pedagógiai és oktatáspolitikai lap (Beregszász, 1928 dec.–1931 jún.). Szórványosan jelent meg. Legaktívabb munkatársai Kormos Gerő és Mónus Gyula voltak. Az 1928 végén megalakult Podkarpatszka Ruszi Általános Magyar Tanítóegyesület havi közlönye volt. – Szerk. Szerényi Ferdinánd (1928).

A szl.-i magyar katolikusok társadalmi szervezete (1936–1938). A magyar katolikusok érdekvédelmét deklarálta elsődleges céljaként. A Tanács elnökségében Tyukoss János, Lelley Jenő, Jánoky-Madocsány Gyula és Noszkay Ödön kapott helyet. A ~ létrehozását elsősorban olyan katolikus értelmiségiek és papok támogatták, akik nem értettek egyet a felekezetek fölötti Egyesült Magyar Párt létrehozásával. A ~ így az első lépés lett volna egy olyan tisztán katolikus magyar párt létrehozása felé, amely deklaráltan jó kapcsolatokat ápolt volna nem csupán a szl. katolikus egyházzal, de a csehszl. kormánykörökkel is. A magyar papság döntő többsége azonban távol tartotta magát a ~tól, így annak még a tervezett új magyar katolikus napilap kiadását sem sikerült megvalósítania, s 1938-ban be is szüntette tevékenységét.

Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 jan.–1998). Konzervatív, keresztény és nemzeti szellemiségű mozgalomként alakult meg. Az 1990-es parlamenti választásokon az Együttélés Politikai Mozgalommal koalícióban vett részt, és hét-hét parlamenti helyet szerzett a prágai Szövetségi Gyűlésben, ill. a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban. 1992 jan.-jában néhány képviselője kivált a mozgalomból és csatlakozott a Magyar Néppárthoz. 1992-ben az Együttélés Politikai Mozgalommal, ill. a Magyar Néppárttal indult a parlamenti választásokon, és 4 mandátumhoz jutott a Szövetségi Gyűlésben, ill. 5-höz a Szlovák Nemzeti Tanácsban. 1994-től részt vett a Magyar Koalíció munkájában, ennek keretében indult a parlamenti választásokon, és 7 mandátumot szerzett. 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja keretében egyesült a másik két magyar politikai tömörüléssel. Tiszteletbeli elnöke Janics Kálmán volt. – Vezető: Janics Kálmán (1990); Bugár Béla (1990–1998). – Ir. K. Cséfalvay Eszter (szerk.): Közösségünk szolgálatában. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom öt éve 1990–1995 (1995).

A szl.-i magyarok több mint kilenc évtizedes története politikatörténeti szempontból öt nagyobb korszakra osztható. – Az 1918-tól 1938-ig terjedő első korszakban a csehszl. parlamentarizmus megfelelő kereteket biztosított a szl.-i magyar kisebbség valós politikai képviseletének kialakulásához. Az 1918 végén és 1919 elején lezajlott államfordulatot (Csehszlovákia megalakulása) követően a szlovákiai magyarok politikai élete csak lassan indult meg. Ennek okait elsősorban az államhatárok (államhatár) bizonytalan voltában és a Szl. területén érvényben lévő katonai diktatúrában kell keresni. Így a ~ csupán az első parlamenti választások előtt, 1920 elején kezdtek formálódni. Ebben a korszakban a szl.-i magyarok szavazatai három nagy irányzat: a sérelmi politika, az aktivizmus és a kommunista párt által képviselt baloldal között oszlottak meg. A korabeli szlovákiai magyar politika meghatározó irányvonalát a sérelmi ellenzéki magatartás jellemezte. Az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Jogpárt stb., majd az ezek egyesüléséből létrejött Egyesült Magyar Párt (EMP) a szl.-i magyarság szempontjából csupán átmenetinek tekintették a Csehszl.-hoz való tartozást, s a magyar kisebbség problémáinak végleges megoldását egy békés határrevíziótól várták. A kormánypárti aktivizmus csekély támogatottsággal bírt, s leginkább az országos csehszl. pártok keretén belül realizálódott. Az aktivizmus szimpatizánsainál jóval nagyobb bázisa volt a szl.-i magyarok körében a baloldali pártoknak, különösen a CSKP-nek, amely országos viszonylatban épp a magyarok által lakott településeken szerezte a legtöbb szavazatot. – A második korszakot megnyitó első bécsi döntés után a mind az anyaországhoz visszakerült, mind pedig a Szl.-ban rekedt magyarság kevésbé demokratikus viszonyok közé került az első Csehszlovák Köztársasághoz képest. Az anyaországhoz visszacsatolt többségnek a háborús Mo. többpárti, ám erősen tekintélyelvű politikai keretei között csak behatároltak voltak a lehetőségei érdekeinek érvényesítésére. Az EMP egy ideig még működött, a visszacsatolt területek reintegrációja azonban feleslegessé tette külön politikai érdekképviselet fenntartását. A fasiszta diktatúrát építő Szl.-ban etnikai elvű egypártrendszer működött, amely alapján az állampárti jellegű Hlinka-féle Szlovák Néppárt mellett a német és a magyar kisebbség is rendelkezhetett saját politikai érdekképviselettel. Ezért 1939 és 1945 között a magyarság érdekeit a csupán korlátozott tevékenységet kifejthető Szlovenszkói Magyar Párt képviselte. Bár ebben az időszakban néhányan nemzetiszocialista jellegű magyar párt létrehozására is kísérletet tettek, ez a kezdeményezés a szl.-i magyarok körében elutasításra talált. A második vh. befejezése és a trianoni államhatárok felújítása a szl.-i magyarság számára hosszú évtizedekre felszámolta a valós politikai képviselet lehetőségét. – Az 1945 és 1948 közötti időszakban a szlovákiai magyarság jogfosztottá vált, nem vehetett részt a politikai életben, és nem hozhatott létre sem politikai, sem társadalmi szervezeteket. – Az 1948-as kommunista hatalomátvétel ismét új korszakot nyitott. Az egypárti diktatúra keretei között az ország többi lakosához hasonlón a szl.-i magyarok is csak a Nemzeti Front és annak meghatározó szervezete, a kommunista párt keretén belül politizálhattak. A szocialista rendszer – az 1968-as évet kivéve, amikor a Csemadok igyekezett politikai szerepet is vállalni – nem nyújtott lehetőséget valós politikai képviseletre és bármiféle autonóm politikai megnyilvánulásra. – Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás újból megteremtette a politikai többpártrendszer lehetőségét. A szl.-i magyar kisebbség érdekképviseletét több párt is felvállalta, amelyek közül a Magyar Polgári Párt, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt voltak a jelentősek. Ezek egyesüléséből jött létre 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja. A rendszerváltás utáni években további magyar pártok is alakultak (Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialisták Pártja, Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért, Magyar Föderalista Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség), ám ezek számottevő választói támogatás hiányában nem tudták átlépni a parlamentbe való bejutás küszöbét.

Szl.-i magyar politikai pártszövetség. Három szl.-i magyar párt (Együttélés Politikai Mozgalom, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Polgári Párt) együttműködési szerződése alapján létezett 1994 és 1998 között, mindegyikük megőrizte önállóságát és jogalanyiságát, de közösen vettek részt a parlamenti és önkormányzati választásokon. 1994-ben 17 képviselőt juttatott a szlovák parlamentbe. A mečiari időszakban (1994–1998) ellenzékben volt, 1997 után együttműködött a szintén ellenzékben levő ötpárti Szlovák Demokratikus Koalícióval Szl. demokratizálása és az európai integráció kérdéseiben. 1998-ban a három párt Magyar Koalíció Pártja néven egyesült.

Az MKP kongresszusa – 2011 (balról: Duray Miklós, Szigeti László, Berényi József, Bárdos Gyula, Farkas Iván, Duka Zólyomi Árpád (FI)

Szl.-i magyar politikai párt (Pozsony, 1998). Magyar Koalíció Pártja néven alakult, a ~ nevet 2012. szept. 22-én vette fel. A rendszerváltás utáni három szlovákiai magyar párt az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesülésével jött létre konzervatív jobboldali irányultsággal. Az 1998-as parlamenti választáson 9,12%-ot ért el, ezzel a negyedik párt lett a választási versenyben, 15 parlamenti képviselője került a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába és a kormánykoalíció része lett. A párt képviselői több fontos állami tisztséget töltöttek be: Bugár Béla parlamenti alelnök, Csáky Pál kormányalelnök, Harna István építésügyi, Miklós László környezetvédelmi miniszter, valamint Podstránsky Vladimil pénzügyi, Szigeti László oktatásügyi, Bauer Edit szociális államtitkár, Mészáros Győző, majd Könözsi László mezőgazdasági államtitkár lett. A pártnak fontos szerepe volt Szl. NATO-csatlakozásának megszavazásában 2004-ben. A 2002-es parlamenti választáson 11,16%-ot ért el, és 20 parlamenti képviselt küldhetett a parlamentbe, újra tagja lett a kormánynak. Betöltött tisztségek: Bugár Béla parlamenti alelnök, Csáky Pál kormányalelnök, Gyurovszky László régiófejlesztési és építésügyi miniszter, Miklós László környezetvédelmi miniszter, Simon Zsolt mezőgazdasági, Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár, Szigeti László oktatásügyi államtitkár, Berényi József külügyi államtitkár, Kvarda József és Biró Ágnes kulturális államtitkár, Pomothy László gazdasági államtitkár. Ebben az időszakban alakult meg a Selye János Egyetem Komáromban, és lett Szl. az Európai Unió tagja (2004). 2004-ben és 2009-ben egyaránt két-két képviselőt juttatott be a párt az Európai Parlamentbe, és annak néppárti frakciójában képviselteti magát (Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád, ill. Bauer Edit és Mészáros Alajos). A 2014-es Európai Parlamenti választáson a párt listavezetője, Csáky Pál szerzett mandátumot. A 2006-os szlovákiai parlamenti választást követően, amikor 11,68%-o eredménnyel 20 képviselői helyet szerzett, ellenzékbe kényszerült. Bugár Béla, korábbi elnök és a képviselők egy része 2009-ben kilépett a pártból, és Most–Híd néven új pártot hozott létre. A 2010-es parlamenti választáson 4,33%-os, a 2012-es választáson 4,28%-os, a 2016-os választáson 4,04%-os eredményt ért el, s nem jutott be a szlovák törvényhozásba. Esterházy János Emlékplakettet kapott 2001-ben.  – Vezető: Bugár Béla (1998); Csáky Pál (2007); Berényi József (2010); Menyhárt József (2016). – Ir. Együtt egymásért. 10 éves a Magyar Koalíció Pártja 1998–2008 (2008).

A Pravda Kiadóvállalat keretében létrehozott magyar kiadó (Pozsony, 1949–1952). Kb. 75-80 kiadványt, főleg politikai műveket és szlovák meg cseh írók magyarra fordított alkotásait jelentette meg. A kisebbségi magyar írók művei közül Egri Viktor színműveit, Rácz Olivér meséskönyveit, Dénes György verskötetét és Szabó Béla elbeszélésgyűjteményét adta ki. Tevékenységéhez fűződik az első könyvklub létrehozása (Magyar Könyvbarátok Köre, 1950). – Ir. Fónod Zoltán: Körvonalak (1982).

Politikai és közéleti hetilap (Losonc, 1920. márc. 10.–1931. okt. 8.). A Városi Polgári Párt hivatalos lapjaként indult, majd 1926. ápr. 29-ig a Magyar Nemzeti Munkáspárt volt a gazdája. – Szerk. Oppenheimer Ferenc, Dávid Sándor, Sacher Géza, Herczog György, Mauks Sándor.