Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények

Magyar Nemzeti Párt 1.

Magyar politikai párt a két vh. közötti Szl.-ban (1925–1936). Az 1920-ban Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt néven megalakult párt elsősorban a falusi gazdatársadalom és a ref. lakosság köreiben volt népszerű. A párt megalakulása két központhoz, Komáromhoz és Rimaszombathoz volt köthető. (Komáromban a Függetlenségi és 48-as Országos Gazdapárt volt tisztségviselői 1920 febr.-jában Országos Magyar Kisgazdapárt néven hoztak létre politikai pártot, Rimaszombatban pedig a Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület jelentette a későbbi párt alapját.) Országos pártként való megalakulására csak az első parlamenti választásokat követően, 1920. máj. 24-én került sor Komáromban, ahol elfogadták az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (a továbbiakban: Kisgazdapárt) alapszabályzatát, s megválasztották vezetőségét. A párt elnökévé a gömöri régiót képviselő Szent-Ivány Józsefet, ügyvezető elnökévé pedig a komáromi Mohácsy Jánost választották. Programjának középpontjában a szlovákiai magyar kisebbség, különösen a gazdatársadalom érdekeinek védelme állt. Nem ellenezte ugyan a földreformot, de szorgalmazta, hogy magyar vidéken csak magyarok juthassanak földkiutaláshoz. Az 1920 aug.-ában Pöstyénben elfogadott program szerint a párt a nemzetiségi kérdés rendezésében központi szerepet a köztársaság valamennyi nemzete számára követelt széles önkormányzatiságnak szánt. A későbbi években programjába Szl. autonómiájának a követelése is bekerült. A falusi társadalom megnyerésére 1921-ben létrehozta az Országos Magyar Gazdaszövetséget. A húszas évek közepén Szent-Ivány József kísérletet tett az ellenzéki magyar pártok egységének megteremtése. Ennek érdekében hozta létre a ~ot, amelynek alapító gyűlésére 1925. okt. 18-án került sor. Szent-Ivány szándéka ellenére azonban az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) nem csatlakozott az új párthoz, hanem továbbra is az önálló politizálást választotta. Az új párt, a megalakulásával egyidőben önmagát feloszlató Kisgazdapárt tagságából és a hozzájuk csatlakozó Szlovenszkói Magyar Jogpártból jött létre. Az alakuló gyűlésen a párt elnökévé Törköly Józsefet választották. Noha Szent-Ivány József neve nem szerepelt az elnökség listáján, a párt tényleges irányítója továbbra is ő volt. Az 1925-ös választások után a ~ szakított az addigi merev ellenzéki politizálással, s a „nemzeti reálpolitika” mellett kötelezte el magát. A szlovákiai magyarok helyzetének javítása érdekében kész volt együttműködni a cseh és szlovák pártokkal, sőt tárgyalások indultak a ~nak a kormányba való belépéséről. A Szent-Ivány által szorgalmazott reálpolitika azonban kevés eredményt hozott. Mivel a kormány nem volt hajlandó orvosolni a beterjesztett sérelmeket, a ~ mégsem vett részt a kormányzásban. A Rothermere-akció idején a párt visszatért a hagyományos negativista magatartáshoz, ami különösen a harmincas évek első felében a párton belül lezajlott generációváltás idején vált hangsúlyossá. 1933-ban létrehozták a párt ifjúsági tagozatát, amely a Fiatal Magyarok Munkacsoportja nevet viselte. 1933-ban a párt ügyvezető elnökévé a budapesti kormányzat által támogatott Jaross Andort választották, ami a korábbinál jobboldalibb és nemzetibb töltetű politika megjelenését hozta magával. Az új elnök vezetése alatt a ~ a korábbinál radikálisabb ellenzéki politikát folytatott, majd 1936-ban egyesült az OKP-vel (Egyesült Magyar Párt). Hivatalos sajtóorgánuma a Barázda (1920–1938) volt. – Vezető: Törköly József (1925); Jaross Andor (1933).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID376488
Módosítás dátuma2016. március 14.

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]