Ligetfalu
-> Pozsonyligetfalu; Ligetfalu (Petržalka; Engerau)
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföld Ny-i részén, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák–osztrák határon. L: [1921] – 4282, ebből 2043 (47,7%) német, 1251 (29,2%) szlovák, 563 (13,1%) magyar; [2011] – 105 842, ebből 97 654...megnyit →
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföld Ny-i részén, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák–osztrák határon. L: [1921] – 4282, ebből 2043 (47,7%) német, 1251 (29,2%) szlovák, 563 (13,1%) magyar; [2011] – 105 842, ebből 97 654...megnyit →
Részletek
Pozsonyligetfalu látképe (UZs)
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföld Ny-i részén, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák–osztrák határon. L: [1921] – 4282, ebből 2043 (47,7%) német, 1251 (29,2%) szlovák, 563 (13,1%) magyar; [2011] – 105 842, ebből 97 654 (92,2%) szlovák, 3512 (3,3%) magyar, 1384 (1,3%) cseh és morva, 303 (0,3%) ruszin és ukrán, 155 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 97 271 (91,9%) szlovák, 3700 (3,5%) magyar, 1379 (1,3%) cseh, 319 (0,3%) ruszin és ukrán, 186 (0,2%) német. V: [2011] – 53 443 r. k., 5016 ev., 913 gör. kat., 537 ref., 415 gör. kel., 392 jehovista, 285 metodista, 149 testvéregyházbeli, 147 baptista, 132 apostoli egyházbeli, 97 izr. – A középkortól fogva túlnyomórészt német lakosságú település volt, amely a 19. sz. folyamán előbb a pozsonyiak kedvelt kirándulóhelyévé, majd a 19–20. sz. fordulóján, az állandó vashíd (1890) és ipartelepeinek megépülését követően, Pozsony D-i elővárosává vált, ami lakosságának megtöbbszöröződését, s nagyszámú magyar, majd Csehszl. megalakulása után szlovák és cseh ipari munkásság beköltözését eredményezte. 1930-ban 14 164 lakosából már 7854 (55,4%) volt a szlovákok (és csehek), 3173 (22,4%) a németek és 2034 (14,4%) a magyarok száma. 1938–45 között Németországhoz tartozott, ekkor kapott városi rangját a második vh. után nem ismerték el és Pozsonyhoz csatolták. A háború után német lakosait kitelepítették Németországba, magyar lakosságának egy részét pedig áttelepítették Mo.-ra, akik helyére bel- és külföldi szlovák telepesek költöztek. 1945–46-ban itt volt a szlovákiai, főleg a pozsonyi magyarok és németek legnagyobb internálótábora. Az 1970–80-as években a régi ~ helyén épült fel Szl. legnagyobb lakótelepe, amelyet jelenleg már öt híd köt össze Pozsony Duna bal parti részével. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1932–33-ban, ev. temploma 1994-ben, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma a 21. sz. elején épült; 1956–2002 között a ~i parkban állt a Pozsony központjából 1921-ben eltávolított Petőfi-szobor. A jelenlegi ~ gumi- és gépiparral, Ausztria felé közúti- és vasúti határátkelővel rendelkezik, itt található a pozsonyi lóversenypálya, a Közgazdaságtudományi Egyetem és az Aréna Színház. – Ir. Fogarassy László: Ligetfalu és a pozsonyi hídfő története (1995).
Likér (Likier)
Részletek
1960-ban Nyustyához csatolt község a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 879, ebből 633 (72,0%) szlovák, 168 (19,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 431 ev., 418 r. k., 18 ref., 8 izr. A 19. sz. végétől a gömöri vasgyártás egyik központja volt, vasiparának leépítése után, az 1920-as években itt épült meg Szl. egyik legnagyobb falepárló gyára. Ev. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült.
Likier
-> Likér (Likier)
1960-ban Nyustyához csatolt község a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 879, ebből 633 (72,0%) szlovák, 168 (19,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 431 ev., 418 r. k., 18 ref., 8 izr. A 19. sz....megnyit →
1960-ban Nyustyához csatolt község a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 879, ebből 633 (72,0%) szlovák, 168 (19,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 431 ev., 418 r. k., 18 ref., 8 izr. A 19. sz....megnyit →
Részletek
1960-ban Nyustyához csatolt község a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 879, ebből 633 (72,0%) szlovák, 168 (19,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 431 ev., 418 r. k., 18 ref., 8 izr. A 19. sz. végétől a gömöri vasgyártás egyik központja volt, vasiparának leépítése után, az 1920-as években itt épült meg Szl. egyik legnagyobb falepárló gyára. Ev. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült.
Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó
Könyv- és lapkiadó (Dunaszerdahely, 1991). Fennállása óta közel ezer kiadványt jelentetett meg (próza, költészet, gyermekirodalom, néprajz, egyházi irodalom, művelődéstörténet, irodalomtudomány, környezetvédelem, társadalomtudomány, ismeretterjesztő irodalom, helytörténet, pedagógiai szakirodalom, képzőművészet témakörökben, de kiadott naptárakat és hanghordozókat is). Segédtankönyveket, módszertani könyveket is megjelentet, s a nyitrai és...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Dunaszerdahely, 1991). Fennállása óta közel ezer kiadványt jelentetett meg (próza, költészet, gyermekirodalom, néprajz, egyházi irodalom, művelődéstörténet, irodalomtudomány, környezetvédelem, társadalomtudomány, ismeretterjesztő irodalom, helytörténet, pedagógiai szakirodalom, képzőművészet témakörökben, de kiadott naptárakat és hanghordozókat is). Segédtankönyveket, módszertani könyveket is megjelentet, s a nyitrai és...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Dunaszerdahely, 1991). Fennállása óta közel ezer kiadványt jelentetett meg (próza, költészet, gyermekirodalom, néprajz, egyházi irodalom, művelődéstörténet, irodalomtudomány, környezetvédelem, társadalomtudomány, ismeretterjesztő irodalom, helytörténet, pedagógiai szakirodalom, képzőművészet témakörökben, de kiadott naptárakat és hanghordozókat is). Segédtankönyveket, módszertani könyveket is megjelentet, s a nyitrai és pozsonyi egyetem magyar tanszékei mellett a komáromi egyetem jegyzeteit is kiadja. A ~ jelenteti meg 1995 szept.-étől a Katedra c. folyóiratot, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapját. A könyvkiadás mellett egyéb közhasznú tevékenységet is folytat: működteti a Lilium Aurum Könyvklubot, megszervezte az „Egy falu – egy könyv” mozgalmat, hogy a szlovákiai magyar írók és társadalomtudósok munkái eljussanak Szl. minden magyarlakta falujának és városának könyvtárába. Több szervezettel működik együtt: Katedra Alapítvány, Katedra Társaság, Vámbéry Polgári Társulás. 2006-ig a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyveinek kiadója és forgalmazója. – Vezető: Hodossy Gyula (1991).
Limes Galéria
Kortárs művészeti képtár (Komárom, 2001). A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás alapította a komáromi Katonatemplom épületében. Az épület az új feladatnak megfelelően a ~ nevet kapta. Cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítja össze,...megnyit →
Kortárs művészeti képtár (Komárom, 2001). A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás alapította a komáromi Katonatemplom épületében. Az épület az új feladatnak megfelelően a ~ nevet kapta. Cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítja össze,...megnyit →
Részletek
Kortárs művészeti képtár (Komárom, 2001). A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás alapította a komáromi Katonatemplom épületében. Az épület az új feladatnak megfelelően a ~ nevet kapta. Cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítja össze, hogy helyet kapjanak a fiatal, pályakezdő művészek, a jubilánsok, az izgalmas életművek a képzőművészet különböző válfajaiban. Odafigyel az egyetemes magyar népi kultúra ápolására, bemutatására is. Kétévente sérüléssel élő emberek alkotásainak is teret ad. – Vezető: Farkas Veronika.
Lipcsey György
(* 1955. jan. 5. Dunaszerdahely) Szobrász. A dunaszerdahelyi gimnáziumban érettségizett. Fafaragóként kezdte, néhány év alatt felzárkózott a hivatásos szobrászok közé. 1995–1998 között a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága (SZMKT) elnöke volt, több más szakmai szervezet tagja, tisztségviselője. 1998–2013 között működteti Dunaszerdahelyen az Art-Ma Galériát. Az 1990-es...megnyit →
(* 1955. jan. 5. Dunaszerdahely) Szobrász. A dunaszerdahelyi gimnáziumban érettségizett. Fafaragóként kezdte, néhány év alatt felzárkózott a hivatásos szobrászok közé. 1995–1998 között a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága (SZMKT) elnöke volt, több más szakmai szervezet tagja, tisztségviselője. 1998–2013 között működteti Dunaszerdahelyen az Art-Ma Galériát. Az 1990-es...megnyit →
Részletek
Lipcsey György (FI)
(* 1955. jan. 5. Dunaszerdahely) Szobrász. A dunaszerdahelyi gimnáziumban érettségizett. Fafaragóként kezdte, néhány év alatt felzárkózott a hivatásos szobrászok közé. 1995–1998 között a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága (SZMKT) elnöke volt, több más szakmai szervezet tagja, tisztségviselője. 1998–2013 között működteti Dunaszerdahelyen az Art-Ma Galériát. Az 1990-es években tömbszerű figurális kompozíciókat alkotott, ezeket az évtized végén a nonfiguratív jelekre alapozott kompozíciók váltották fel. – Főbb díjai: SZMKT nívódíja (2002); Simsay Ildikó-díj (2004); Munkácsy-díj (2006); Posonium Művészeti Díj (2007). – Fm. 1992: Bartók Béla (Nagymegyer); 1993: Jedlik Ányos-mellszobor (Szímő); 1994: II. világháborús emlékmű (Negyed); 1995: az 1848–1849-es szabadságharc emlékműve (Dunaszerdahely); 1996: Mátyás király (Nagymegyer); 1998: Életfa (Ekecs); 2001: Vámbéry Ármin-mellszobor és -emlékfal (Dunaszerdahely); 2003: Szt. István-emlékmű (Dunaszerdahely); 2005: Bihari János-mellszobor (Dunaszerdahely); 2006: Janiga József-mellszobor (Nagymegyer); 2013: Életfa (Farkasd). – Ir. Fába vésett sorsok (Kubička Kucsera Klára szövegével, 1995); Jelek. Lipcsey György. (Pogány Gábor szövegével, 2004); Art-Ma Galéria 1998–2007 (Lóska Lajos szövegével, 2007); Szobrok (Wehner Tibor szövegével, 2011); Köztéri szobrok (Wehner Tibor szövegével, 2012).
Lipcsey Gyula
(* 1920. okt. 27. Bánkeszi [Mo.] † 2005. ápr. 8. Hegyéte) Pedagógus. A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a...megnyit →
(* 1920. okt. 27. Bánkeszi [Mo.] † 2005. ápr. 8. Hegyéte) Pedagógus. A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a...megnyit →
Részletek
Lipcsey Gyula (FI)
(* 1920. okt. 27. Bánkeszi [Mo.] † 2005. ápr. 8. Hegyéte) Pedagógus. A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a kitelepítések és deportálások ellen. A Gyepű Hangja és az Észak Szava szerkesztője és terjesztője. 1949. februárjában letartóztatták és a Mindszenty József hercegprímással tartott kapcsolat vádjával 1955. febr. 20-ig bebörtönözték, ill. a jáchymovi uránbányába kényszermunkára ítélték. 1955 után teljesen kivonult a közéletből, pedagógusi munkája mellett amatőr néprajzi gyűjtéssel és naiv festéssel foglalkozott. 1990. szept. 12-én több társával együtt rehabilitálták (Kassai Területi Bíróság). Gondosan megőrizte Arany A. Lászlónak a negyvenes évek első felében Zoboralja falvaiban készült több száz fényképét. – Díjak: Esterházy János emlékplakett (1992); A Helytállásért – Pro Probitate Díj (1997) – Fm. Észak Szava — Losonctól Ágcsernyőig (szerk., 1946); Gyepű Hangja (szerk., 1946). – Ir. Tóth Károly–Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (2007).
Gyepű Hangja, Mindszenty
Lipóc
-> Gömörlipóc; Lipóc (Lipovec)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák. V: [2011] – 55 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1788–93 között klasszicista stílusban épült.
Lipótvár
-> Újvároska; Lipótvár (Leopoldov)
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8...megnyit →
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8...megnyit →
Részletek
A lipótvári erőd (GJ)
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8 (0,2%) magyar. V: [2011] – 3068 r. k., 97 ev., 3 gör. kat. – A 19. sz. második feléig mezovárosi kiváltságokkal rendelkezett, ekkor elveszített városi címét 1971-ben kapta vissza. ~ a Vág-völgyi vasútvonal egyik jelentos csomópontja. A városban található az 1665–69 között épült Lipótvár vára, amelyet 1854-ben fegyházzá alakítottak át, s jelenleg Szl. legnagyobb fegyintézete muködik benne. R. k. (Szt. Lipót-) temploma 1710–12-ben barokk stílusban épült.
A lipótvári erőd egyik kapuja (GJ)
Lipové
-> Zsemlékes (Lipové)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől K–DK-re. L: [1930] – 565, ebből 550 (97,3%) szlovák, 5 (0,8%) magyar (1930); [2011] – 159, ebből 126 (79,2%) szlovák, 24 (15,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 123 (77,4%) szlovák, 28 (17,6%) magyar....megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől K–DK-re. L: [1930] – 565, ebből 550 (97,3%) szlovák, 5 (0,8%) magyar (1930); [2011] – 159, ebből 126 (79,2%) szlovák, 24 (15,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 123 (77,4%) szlovák, 28 (17,6%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől K–DK-re. L: [1930] – 565, ebből 550 (97,3%) szlovák, 5 (0,8%) magyar (1930); [2011] – 159, ebből 126 (79,2%) szlovák, 24 (15,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 123 (77,4%) szlovák, 28 (17,6%) magyar. V: [2011] – 57 r. k., 52 ev., 9 ref. – Bogyához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során, 1921-ben Trencsén környéki szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. ~t, valamint a Tanyhoz tartozó Rakottyás- és Törömpusztát 1926-ban Hodžovo (1951-től Lipové) néven önálló községgé szervezték.