Kurtakeszi (Krátke Kesy)
1942-ben Marcelkeszi, majd 1948-tól Marcelháza néven Marcelházával egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1015, ebből 1000 (98,5%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 975 r. k., 31 izr., 8 ref....megnyit →
1942-ben Marcelkeszi, majd 1948-tól Marcelháza néven Marcelházával egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1015, ebből 1000 (98,5%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 975 r. k., 31 izr., 8 ref....megnyit →
Részletek
1942-ben Marcelkeszi, majd 1948-tól Marcelháza néven Marcelházával egyesített község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal parti síkságán, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1015, ebből 1000 (98,5%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 975 r. k., 31 izr., 8 ref. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1731-ben, a Baranyay-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, utóbbit a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. A falu belterületén 1960-ban honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel.
kurtaszoknyás hatfalu
Jellegzetes, a Garam alsó folyása mentén elterülő – Bényt, Kéméndet, Kisgyarmatot, Garampáldot, Kőhídgyarmatot és Bartot – magában foglaló kisebb táji csoport, amely sajátos viseletével és erős mi-tudatával tűnik ki. Népi kultúráját viszonylag korán leírták, és a két vh. közti időszaktól folyamatosan erős népművészeti mozgalom...megnyit →
Jellegzetes, a Garam alsó folyása mentén elterülő – Bényt, Kéméndet, Kisgyarmatot, Garampáldot, Kőhídgyarmatot és Bartot – magában foglaló kisebb táji csoport, amely sajátos viseletével és erős mi-tudatával tűnik ki. Népi kultúráját viszonylag korán leírták, és a két vh. közti időszaktól folyamatosan erős népművészeti mozgalom...megnyit →
Részletek
Bény – kurtaszoknyás menyecske egy 1930-as évekbeli képeslapon (FI)
Jellegzetes, a Garam alsó folyása mentén elterülő – Bényt, Kéméndet, Kisgyarmatot, Garampáldot, Kőhídgyarmatot és Bartot – magában foglaló kisebb táji csoport, amely sajátos viseletével és erős mi-tudatával tűnik ki. Népi kultúráját viszonylag korán leírták, és a két vh. közti időszaktól folyamatosan erős népművészeti mozgalom tapasztalható a térségben. Mindezek mára mesterségesen is erősítették e falvak lakóinak „kurtaszoknyás” öntudatát. – Ir. Liszka József (szerk.): „Kurtaszoknyás hatfalu”. Dolgozatok Kéménd község néprajzához (1988).
kürti távírászok
Kürt lakosságának egy része, az 1855–58-as tagosítás következtében termőföld nélkül maradt. A helyi hagyomány szerint 1876-ban szerzett tudomást arról néhány kürti férfi, hogy a Rózsahegy közeli Oláhdubova (Valašská Dubová) lakosai telefon- és távíróhálózat építésével foglalkoznak. Ők is megtanulták ezt a mesterséget, s a következő...megnyit →
Kürt lakosságának egy része, az 1855–58-as tagosítás következtében termőföld nélkül maradt. A helyi hagyomány szerint 1876-ban szerzett tudomást arról néhány kürti férfi, hogy a Rózsahegy közeli Oláhdubova (Valašská Dubová) lakosai telefon- és távíróhálózat építésével foglalkoznak. Ők is megtanulták ezt a mesterséget, s a következő...megnyit →
Részletek
Kürt lakosságának egy része, az 1855–58-as tagosítás következtében termőföld nélkül maradt. A helyi hagyomány szerint 1876-ban szerzett tudomást arról néhány kürti férfi, hogy a Rózsahegy közeli Oláhdubova (Valašská Dubová) lakosai telefon- és távíróhálózat építésével foglalkoznak. Ők is megtanulták ezt a mesterséget, s a következő években egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Rövid időn belül több mint félezer kürti férfinak adott az ország különböző részein munkalehetőséget ez az új mesterség. A munkaalkalom távolságától függően (É-Szl.-ba, Kassára, Erdélybe is eljutottak) 1–3 hétig voltak otthonuktól egyhuzamban távol. Általában csoportokban vállaltak munkát, s míg kezdetben a község inkább szegényebb, nincstelen rétegéből kerültek ki, később – mivel munkájukat jól megfizették – a nagygazdák is gyakran ide irányították fiaikat. A mesterség sokszor apáról fiúra szállt. Az akkoriban Monarchia-szerte kiépülő telefonhálózatot gyakorlatilag ők építették ki. A speciális foglalkozási ág létrejöttének fél évszázados jubileumán, 1926-ban a kürti távírászok (távirdások) krónikát alapítottak, és Jézus-szíve-ábrázolással, valamint Páduai Szent Antal képével és a távírászok szimbólumaival (mászóvas, fogó stb.) díszített zászlót is készíttettek, amelyet a helyi r. k. templomban helyeztek el. Az ekkor létrehozott egyesületük formailag 1994-ig működött. A településen ma is feltűnően nagy arányban élnek a távközlési iparhoz kapcsolódó tevékenységet folytató férfiak. – Ir. Pénzes István: Kürt (2000)
Kurucz Sándor
(* 1944. nov. 1. Lekér) Operatőr. Komáromban érettségizett (1962). Prágában a Cseh Műegyetemen villamosmérnöki, majd atomfizikai szakon tanult. Egyik alapítója volt a prágai Ady Endre Diákkör Homokóra c. folyóiratának. 1970-től a kassaiThália Színpad műszaki munkatársa. A budapesti Színház- és Filművészeti Főiskolán szerzett operatőri oklevelet...megnyit →
(* 1944. nov. 1. Lekér) Operatőr. Komáromban érettségizett (1962). Prágában a Cseh Műegyetemen villamosmérnöki, majd atomfizikai szakon tanult. Egyik alapítója volt a prágai Ady Endre Diákkör Homokóra c. folyóiratának. 1970-től a kassaiThália Színpad műszaki munkatársa. A budapesti Színház- és Filművészeti Főiskolán szerzett operatőri oklevelet...megnyit →
Részletek
(* 1944. nov. 1. Lekér) Operatőr. Komáromban érettségizett (1962). Prágában a Cseh Műegyetemen villamosmérnöki, majd atomfizikai szakon tanult. Egyik alapítója volt a prágai Ady Endre Diákkör Homokóra c. folyóiratának. 1970-től a kassaiThália Színpad műszaki munkatársa. A budapesti Színház- és Filművészeti Főiskolán szerzett operatőri oklevelet (1974). 1977–1990 között a Magyar Filmgyártó Vállalt munkatársa, 1994-től a Duna Televízió operatőre és munkatársa. Sára Sándorral számos játék- és dokumentumfilmet készített (Bábolna; Pergőtűzben; Királygyilkosság; Tüske a köröm alatt; Orpheus stb.). Budapesten él.
Kutak Adrienn / Adriana Kutaková
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több...megnyit →
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több...megnyit →
Részletek
Kutak Adrienn (SZM)
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több szakmai bemutatón Olaszországban, Kairóban, Japánban is. Egyik legjelentősebb munkája az ipolysági Honti múzeum udvarában lévő Holokauszt Emlékmű. – Jelentősebb egyéni kiállításai: 1992: Városi Galéria (Ipolyság); 2000: Szerb Templom (Balassagyarmat); 2002 LIMES Galéria (Komárom); 2003: Városi Galéria (Párkány); Katona Lajos Könyvtár (Vác); 2004: ART-MA Galéria (Dunaszerdahely); 2006: Siggilum Oppidi Saag Galéria (Ipolyság); 2007: Bencúr Galéria (Budapest); 2009: Szlovák Ház (Békéscsaba). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 1990: 3. Nemzetközi Kisplasztika Triennálé (Zágráb, Jugoszlávia); 1991: Csehszlovákiai keramika (Prága, Karlove Vary); 3. Nemzetközi Kerámia Fesztivál (Grottaglie, Olaszország ); 1992: Mino 92 (Mino, Japán); 2. Nemzetközi Kerámia Biennálé (Kairó, Egyiptom); 1996: 3. Nemzetközi Kerámia Biennálé (Kairó, Egyiptom); 2008: Nemzetközi biennálék válogatása (Komárom); 2011: Vendégünk Európa (Vác). – Köztéri művei: 1990: Gyügy, Rekreációs Központ – kerti plasztikák; 1992: Ipolyság, Honti Múzeum – Holokauszt emlékmű; 2008: Léva, A Kálvária 14 stációja, kerámia dombormű; 2009: Ipolyság, Holokauszt emlékmű,fém és üveg.
Kútniky
-> Hegyéte (Kútniky)
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r....megnyit →
Részletek
1940-ben Hegybeneéte és Töböréte egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [2011] – 1259, ebből 994 (79,0%) magyar, 235 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1041 (82,7%) magyar, 193 (15,3%) szlovák. V: [2011] – 955 r. k., 83 ref., 31 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Balázsfa községet, 1960–90 között hozzá tartozott Pódatejed.
Kvarda József
(* 1949. jan. 18. Csenke) Kulturológus, szociológus, közigazgatás-politikus, polgármester. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett szociológusi oklevelet (1984). Doktori disszertációját a Csehszl.-ban élőnemzetiségek kultúrájának fejlődéséről írta (1986). 1994-ben a Comenius Egyetem Jogi Karán közigazgatási szakot is végzett. 1987-től a kormányhivatal nemzetiségi osztályának munkatársa lett....megnyit →
(* 1949. jan. 18. Csenke) Kulturológus, szociológus, közigazgatás-politikus, polgármester. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett szociológusi oklevelet (1984). Doktori disszertációját a Csehszl.-ban élőnemzetiségek kultúrájának fejlődéséről írta (1986). 1994-ben a Comenius Egyetem Jogi Karán közigazgatási szakot is végzett. 1987-től a kormányhivatal nemzetiségi osztályának munkatársa lett....megnyit →
Részletek
Kvarda József (ST)
(* 1949. jan. 18. Csenke) Kulturológus, szociológus, közigazgatás-politikus, polgármester. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett szociológusi oklevelet (1984). Doktori disszertációját a Csehszl.-ban élőnemzetiségek kultúrájának fejlődéséről írta (1986). 1994-ben a Comenius Egyetem Jogi Karán közigazgatási szakot is végzett. 1987-től a kormányhivatal nemzetiségi osztályának munkatársa lett. 1989–1990-ben a Dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság alelnöke. 1990–1993-ban az Együttélés Politikai Mozgalom önkormányzati titkára, 1994–1998-ban a mozgalom alelnöke. 1993-2010-ben Csenke polgármestere, 1994–2006-ban parlamenti képviselő (Együttélés, MKP), 1998–2002-ben az MKP alelnöke. 2000–2002-ben a Csemadok országos elnöke volt. 2002 és 2004 között kulturális államtitkár. 2006-tól a Nagyszombat Megyei Közgyűlés képviselője és 2013-ig alelnöke. A MKP Szlovákia területi és közigazgatási felosztásáról szóló törvényjavaslatának kidolgozója. – Fm. Az etnokratikus nemzetállam és demokratikus ellenszere (tan., 1994); Csenke község története (1998); Útmutató a kisebbségi nyelvhasználati törvény gyakorlati megvalósításához, különös tekintettel az önkormányzatokra (1999). Az EU kohéziós politikája és a szlovákiai régiók fejlődése különös tekintettel a kerületi önkormányzatokra – tanulmány (2011), Önkormányzatok a szlovák közigazgatási rendszerben – tanulmány (2011), Kulturális és regionális azonosságtudat problémái Nagyszombat megyében – tanulmány (2012). Fontosabb díjai, kitüntetései: Polgármesteri Aranypecsétgyűrű Díj (2003), Polgármesteri Ezüstlánc Díj (2007), Nagyszombati Kerületi Önkormányzat elnökének Emlékplakettje (2009), Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2012), Nagyszombat Megye Cyril és Metód Emlékérme (2013).
Kvetoslavov
-> Úszor (Kvetoslavov)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 326, ebből 315 (96,6%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 949, ebből 576 (60,7%) szlovák, 310 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 574 (60,5%) szlovák, 314 (33,1%) magyar. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 326, ebből 315 (96,6%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 949, ebből 576 (60,7%) szlovák, 310 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 574 (60,5%) szlovák, 314 (33,1%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 326, ebből 315 (96,6%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 949, ebből 576 (60,7%) szlovák, 310 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 574 (60,5%) szlovák, 314 (33,1%) magyar. V: [2011] – 543 r. k., 48 ev., 27 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1926-ban az ~hoz tartozó Fakópusztára, a Pongrácz család felosztott nagybirtokára cseh-morva és szlovák telepesek költöztek. A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre újabb szlovák családok költöztek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1883-ban neogótikus stílusban épült. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Úszor történelméből (2006).
Kynceľove Kračany
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Amadékarcsával, Egyházkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 117, ebből 117 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 r. k.
Kyselica
-> Keszölcés (Kyselica)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna bal partján, Somorjától DK-re. L: [1921] – 240, ebből 238 (99,2%) magyar; [2011] – 151, ebből 114 (75,5%) magyar, 24 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 115 (76,2%) magyar, 23 (15,2%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna bal partján, Somorjától DK-re. L: [1921] – 240, ebből 238 (99,2%) magyar; [2011] – 151, ebből 114 (75,5%) magyar, 24 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 115 (76,2%) magyar, 23 (15,2%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna bal partján, Somorjától DK-re. L: [1921] – 240, ebből 238 (99,2%) magyar; [2011] – 151, ebből 114 (75,5%) magyar, 24 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 115 (76,2%) magyar, 23 (15,2%) szlovák. V: [2011] – 128 r. k., 3 ref. – R. k. (Szt. Rozália-) temploma 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A trianoni békeszerződést követően Mo.-on maradt Sérfenyősziget nevű Duna jobb parti határrésze 1921-ben önálló községgé alakult. ~ 1940–88 között Vajkához, 1989–93 között Nagyszarvához tartozott.