Kulcsár Ferenc
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője,...megnyit →
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője, ill. szerkesztője volt. 1991-től a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó vezetője, ill. szerkesztője (1995–1997 között a Katedra főszerkesztője is). Az Egyszemű éjszaka c. antológiában tűnt fel verseivel 1970-ben. Számos antológia összeállítója, szerkesztője. Esszéi mellett egy időben képzőművészeti tárgyú írásai is ismertek voltak. Főbb díjai: Dunaszerdahely Város Polgármesterének Emléklapja In memoriam (2022); Balassi Bálint-emlékkard (2014); Madách Imre nívódíj (2014); Forbáth Imre-díj (2006); Katedra-díj (1999); Madách-díj (1991); – Fm. Napkitörések (v., 1972); Krónikatöredék (v., 1979); Dióhintó (gyermekv., 1981); A kígyókő (mondafeldolgozások, 1984); A felkiáltójeles ember (v., 1987); Az idő hallgatása (vál. v., 1991); Imádságok (esszék, 1992); Mindig (v., 1993); Ördögszekér (mondafeldolgozások., 2003); Bálám szamara (v., 2005); Én nem tudom, talán… (v., 2006); Halottaim piros virága. Válogatott versek 1970–2010 (2010); Ámen és ómen (2012).
Kulcsár Mária
(* 1970. júl. 29. Szepsi, † 2016. szept. 26. Jablonca) Tréner, konzultáns. Szülővárosában érettségizett (1988), a Fórum Alapítvány, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet regionális szervezője (1995–1999), 2006-tól a Fórum Információs Központ igazgatója (1998–2000 között a kassai civil Kerületi Grémium kisebbségi és emberjogi szekciójának vezetője, ill. 1999–2002...megnyit →
(* 1970. júl. 29. Szepsi, † 2016. szept. 26. Jablonca) Tréner, konzultáns. Szülővárosában érettségizett (1988), a Fórum Alapítvány, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet regionális szervezője (1995–1999), 2006-tól a Fórum Információs Központ igazgatója (1998–2000 között a kassai civil Kerületi Grémium kisebbségi és emberjogi szekciójának vezetője, ill. 1999–2002...megnyit →
Részletek
(* 1970. júl. 29. Szepsi, † 2016. szept. 26. Jablonca) Tréner, konzultáns. Szülővárosában érettségizett (1988), a Fórum Alapítvány, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet regionális szervezője (1995–1999), 2006-tól a Fórum Információs Központ igazgatója (1998–2000 között a kassai civil Kerületi Grémium kisebbségi és emberjogi szekciójának vezetője, ill. 1999–2002 között a szlovák Harmadik Szektor Grémiumának tagja). 2000–2003 között a Kassai Magyar Közösségi Ház vezetője. – Fm. Nonprofit 1×1. Útikalauz kezdő civil szervezetek számára (többekkel, 2002).
Kulcsár Tibor
(* 1938. dec. 13. Hardicsa, † 1993. jún. 11. Pozsony) Tanár, költő, műfordító. Királyhelmecen érettségizett (1956), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakon diplomázott (1960). 1960–1983-ban előbb rendes, majd óraadó tanár a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1970–1991 között az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgatója....megnyit →
(* 1938. dec. 13. Hardicsa, † 1993. jún. 11. Pozsony) Tanár, költő, műfordító. Királyhelmecen érettségizett (1956), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakon diplomázott (1960). 1960–1983-ban előbb rendes, majd óraadó tanár a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1970–1991 között az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgatója....megnyit →
Részletek
Kulcsár Tibor (FI)
(* 1938. dec. 13. Hardicsa, † 1993. jún. 11. Pozsony) Tanár, költő, műfordító. Királyhelmecen érettségizett (1956), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakon diplomázott (1960). 1960–1983-ban előbb rendes, majd óraadó tanár a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1970–1991 között az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes igazgatója. Tankönyveket, módszertani segédkönyveket is írt, kisszínpadi összeállításai is megjelentek Cseh és szlovák költőket fordított magyar nyelvre. Az 1960–1970-es években hosszú ideig irányította gimnáziumának Forrás Kisszínpadát. 2006-tól országos vers- és prózamondó verseny viseli a nevét, ill. Kulcsár Tibor-díjjal jutalmazzák a vers- és prózamondó mozgalom kiemelkedő szereplőit. 2009-ben Perbenyikben felavatták emléktábláját. – Fm. Pogány imádság (v., 1965); Arcképünk tükörben (v., 1986); Fábry Zoltán pályakezdése (tan., 1994); Arc tükörben (vál. v., 2002).
Kulcsárkarcsa (Kľučiarove Kračany)
Részletek
1940-ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 128, ebből 128 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 128 r. k. R. k. (Szt. József-) temploma 1840-ben klasszicista stílusban épült.
Kulcsod (Kľúčovec)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%)...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i, csilizközi részén, a Csiliz-patak jobb partján, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 369 (98,1%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 368, ebből 344 (93,5%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 348 (94,6%) magyar, 14 (3,8%) szlovák. V: [2011] – 299 ref., 44 r. k., 1 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.
Kulisszák
Részletek
kulisszak
A Komáromi Jókai Színház kiadványa (Komárom, 1995). Feladata bemutatni a színház egyes előadásainak alkotóit, a színház kulisszatitkait, közelebb hozni a közönséghez a színházat és művészeit.
Kultsár Miklós
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A...megnyit →
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A...megnyit →
Részletek
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A színház problémáival is intenzíven foglalkozott: 1921-ben a Tűzben A szlovenszkói magyar színészet címmel cikket írt, s két kassai színházi lapnak (Színház és Sport, 1923; Színház, 1923–1925) kiadója és főszerkesztője volt. – Fm. Indulás (v., 1920). – Ir. Mihályi Ödön: Kultsár Miklós: Indulás (Kassai Napló, 1920. júl. 21.); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929 (1986).
Kultúra
Részletek
Regionális irodalmi és társadalmi folyóirat (Ungvár, 1934–1937). – Szerk. Wiczmándy Jenő.
Kulturális Antropológiai Műhely
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno-...megnyit →
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno-...megnyit →
Részletek
Tudományos műhely (Tornalja, 1999). Tudományos, társadalmi, honismereti, muzeológiai tevékenységet fejt ki, kutatási programokat valósít meg (önállóan vagy más partnerintézményekkel közösen), publikációkat jelentet meg. Feladata D-Szl. – főleg Gömör – lakosságának vizsgálata az etnográfia, az európai etnológia, a kulturális, szociális és vizuális antropológia, az etno- és szociolingvisztika, folklórkutatás kritériumai alapján. Eredményeit egy állandó jellegű kiállítás keretében mutatja be. Tudományos ismeretterjesztő előadások szervezésével hozzájárul a néprajz/kulturális antropológia eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetéséhez a régióban. Céljai között egy regionális múzeum megalakítása és egy internetes szaklap létrehozása is szerepel. – Vezető: Pusko Gábor.
Kultúrszemle
Részletek
Szl. kulturális fejlődésének időszerű kérdéseivel foglalkozó sokszorosított tájékoztató (Pozsony, 1950–1951). A Tájékoztatási és Művelődésügyi Megbízotti Hivatal adta ki. 1950-ben hat, 1951-ben három száma jelent meg.