Kumlik Emil
(* 1868. jún. 5. Pozsony, † 1944. dec. 31. Budapest) Újságíró, könyvtáros, történész. Pozsonyban érettségizett, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és Kolozsváron végezte. 1887–1894-ben több pozsonyi lap (Pozsony-megyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Híradó, Pozsonyvidéki Lapok, Westungarische Grenzbote) munkatársa, budapesti lapok levelezője, külföldi lapok alkalmi tudósítója volt, 1894 és 1900 között Budapesten,...megnyit →
(* 1868. jún. 5. Pozsony, † 1944. dec. 31. Budapest) Újságíró, könyvtáros, történész. Pozsonyban érettségizett, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és Kolozsváron végezte. 1887–1894-ben több pozsonyi lap (Pozsony-megyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Híradó, Pozsonyvidéki Lapok, Westungarische Grenzbote) munkatársa, budapesti lapok levelezője, külföldi lapok alkalmi tudósítója volt, 1894 és 1900 között Budapesten,...megnyit →
Részletek
(* 1868. jún. 5. Pozsony, † 1944. dec. 31. Budapest) Újságíró, könyvtáros, történész. Pozsonyban érettségizett, jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és Kolozsváron végezte. 1887–1894-ben több pozsonyi lap (Pozsony-megyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Híradó, Pozsonyvidéki Lapok, Westungarische Grenzbote) munkatársa, budapesti lapok levelezője, külföldi lapok alkalmi tudósítója volt, 1894 és 1900 között Budapesten, a miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott. 1900-tól Pozsony város könyvtárosa, 1914–1919-ben a rövid életű Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának igazgatója volt. 1922 végén Budapestre költözött, s ismét újságíró lett. 1923–1925-ben a Dunaposta, 1925-től a Pester Lloyd munkatársa s egyúttal a Neues Pester Journal felelős szerkesztője volt. Pozsonnyal állandó kapcsolatot tartott, számos cikke, tudósítása jelent meg a Híradóban. – Történeti és művelődéstörténeti munkássága is jelentős.
Kunova Teplica
-> Kuntapolca (Kunova Teplica)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar. V: [2011] – 107 ev., 55 r. k., 42 ref., 2 gör. kat. – A múltban számos vasipari létesítménnyel:öntödével és hámorral rendelkezett; a 18. sz. végén épült vasgyára ma ipari műemlék. Ev. temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.
Kunstverein
Pozsonyi Képzőművészeti egyesület (Pozsony, 1884–1945). Első kiállítását 1885-ben rendezte, ezután egészen 1929-ig két kiállítást rendezett évente. Kiállításait és társadalmi eseményeit később Szőnyi Endre Káptalan utca 12. sz. alatti házában tartották. Programjában előadások, felolvasások, műterem-látogatások, sőt bálok is szerepeltek. 1931-ben kezdeményezte a Forum c. folyóirat...megnyit →
Pozsonyi Képzőművészeti egyesület (Pozsony, 1884–1945). Első kiállítását 1885-ben rendezte, ezután egészen 1929-ig két kiállítást rendezett évente. Kiállításait és társadalmi eseményeit később Szőnyi Endre Káptalan utca 12. sz. alatti házában tartották. Programjában előadások, felolvasások, műterem-látogatások, sőt bálok is szerepeltek. 1931-ben kezdeményezte a Forum c. folyóirat...megnyit →
Részletek
Pozsonyi Képzőművészeti egyesület (Pozsony, 1884–1945). Első kiállítását 1885-ben rendezte, ezután egészen 1929-ig két kiállítást rendezett évente. Kiállításait és társadalmi eseményeit később Szőnyi Endre Káptalan utca 12. sz. alatti házában tartották. Programjában előadások, felolvasások, műterem-látogatások, sőt bálok is szerepeltek. 1931-ben kezdeményezte a Forum c. folyóirat kiadását; ezt a feladatot 1933-ban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság vette át. Működését közvetlenül a második vh. befejezése után betiltották.
Kuntapolca (Kunova Teplica)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 731, ebből 651 (89,1%) magyar, 68 (9,3%) szlovák; [2011] – 655, ebből 322 (49,2%) szlovák, 199 (30,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 283 (43,2%) szlovák, 230 (35,1%) magyar. V: [2011] – 107 ev., 55 r. k., 42 ref., 2 gör. kat. – A múltban számos vasipari létesítménnyel:öntödével és hámorral rendelkezett; a 18. sz. végén épült vasgyára ma ipari műemlék. Ev. temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.
Kupec Mihály
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei...megnyit →
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei...megnyit →
Részletek
Kupec Mihály (FI)
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei Közművelődési Központ kisebbségi osztályának a vezetője. 2011-ben elvégezte a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc pedagógus szakát. 1987 és 1993 között a Kis-Ilosvai Gyermek Csoport tánckarvezetője, majd máig az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa. Fesztiválok és képzések szervezője, a Kelepelők Gyermek Néptáncegyüttes (Buzita) alapítója, művészeti vezetője és koreográfusa. – Díjak, elismerések: Fiatal koreográfusok versenye – Fődíj (2002); Martin György Néptáncszövetség díja – Az év legjobb művészeti vezetője (2008); Nagyida község önkormányzatának díja (2014); Magyar Arany Érdemkereszt (2014). – Fm. Néptáncaink tanítása – a páros táncok. A Gömöri csárdás (2009); A Táncház múltja és jelene a Felvidéken (In. „Meg kell a búzának érni” A Magyar Táncházmozgalom 40 éve, 2012); Apacuka – fundaluka… Bódva-völgyi és érchegységi népi gyermekjátékok (2014).
Kupola
Részletek
Képzőművészeti és építészeti lap (Pozsony, 1995). Szabálytalan időközökben jelent meg. Szakmai szerkesztője Kubička Kucsera Klára. – Szerk. Kalita Gábor.
Kúr Géza
(* 1893. júl. 30. Kulcsod, † 1991. dec. 23. Niles [USA]) Ref. pap, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát (1915). 1920–1944-ben Csicsón volt lelkész. 1945-ben az USA-ba emigrált. 1918–1944 között elsősorban egyháztörténettel foglalkozott (megírta Komárom, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó ref. egyházának történetét). Az emigrációban...megnyit →
(* 1893. júl. 30. Kulcsod, † 1991. dec. 23. Niles [USA]) Ref. pap, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát (1915). 1920–1944-ben Csicsón volt lelkész. 1945-ben az USA-ba emigrált. 1918–1944 között elsősorban egyháztörténettel foglalkozott (megírta Komárom, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó ref. egyházának történetét). Az emigrációban...megnyit →
Részletek
(* 1893. júl. 30. Kulcsod, † 1991. dec. 23. Niles [USA]) Ref. pap, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát (1915). 1920–1944-ben Csicsón volt lelkész. 1945-ben az USA-ba emigrált. 1918–1944 között elsősorban egyháztörténettel foglalkozott (megírta Komárom, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó ref. egyházának történetét). Az emigrációban lelkipásztorként tevékenykedett és Csallóköz őslakóiról, valamint az etruszk–magyar rokonságról írt könyvet. – Fm. Küzdelmeink. Három ref. egyház története (tan., 1932, 2000); A komáromi reformátusi egyházmegye I. (1937, 1994; a II. rész kéziratban maradt); Cseh–magyar ref. történelmi kapcsolatok (1937).
Kurali Ágnes
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
Részletek
Kurali Ágnes (csa)
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után 1979-ben lett 12 évre a tornaljai zeneiskola igazgatója. A mai napig ebben az iskolában tanít. 1980-ban tagja lett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Megalapítja a VOX LIBERORUM gyermekkart, mely közel 30 éve működik. 2001 januárjától vezeti a tornaljai Csemadok mellett működő ANDANTE Vegyeskart. – Díjak, elismerések: Tornalja Város Polgármesterének díja (2003); Az év pedagógusa (2008); Csemadok emlékérem (2009).
Kürt 1.
-> Csallóközkürt; Kürt (Ohrady)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051...megnyit →
Részletek
Csallóközkürt − r. kat. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051 r. k., 35 ref., 16 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. István vértanú) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban átépítették, 1933-ban kibővítették. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Csallóközkürt történelméből (2002).
Kürt 2. (Strekov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 2829, ebből 2737 (96,7%) magyar, 60 (2,1%) szlovák; [2011] – 2086, ebből 1708 (81,9%) magyar, 248 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1848 (88,6%) magyar, 156...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 2829, ebből 2737 (96,7%) magyar, 60 (2,1%) szlovák; [2011] – 2086, ebből 1708 (81,9%) magyar, 248 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1848 (88,6%) magyar, 156...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 2829, ebből 2737 (96,7%) magyar, 60 (2,1%) szlovák; [2011] – 2086, ebből 1708 (81,9%) magyar, 248 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1848 (88,6%) magyar, 156 (7,5%) szlovák. V: [2011] – 1878 r. k., 47 ref., 1 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét 1948-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák családok települtek. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1755-ben barokk stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pénzes István: Kürt (2000).