Kubáňovo
-> Szete (Kubáňovo)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, a Búr-patak torkolatánál, Zselíztől K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 664, ebből 639 (96,2%) magyar, 11 (1,7%) szlovák; [2011] – 295, ebből 205 (69,5%) magyar, 73 (24,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 213 (72,2%) magyar, 66 (22,4%) szlovák. V: [2011] – 242 r. k., 2 ev., 1 ref. – Barokk stílusú r. k. (Szt. László-) temploma 1737-ben épült, falumúzeuma 2002-ben nyílt meg.
Kubička Kucsera Klára
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
Részletek
Kubička Kucsera Klára (FI)
(* 1936. aug. 19. Léva – † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár munkatársa Besztercebányán, 1974–1983 között szabadfoglalkozású, 1987-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria építészeti gyűjteményének megalapítója. 1992–1998 között a DOCOMOMO nemzetközi építészeti szervezet szlovákiai munkacsoportjának elnöke. 1997 óta újra Besztercebányán él. Az 1960-as évektől foglalkozik a szlovákiai magyar képzőművészettel, számos kiállítás kurátora, katalógusok szerzője, lexikonok társszerzője, szakmai szervezetek tagja, ill. vezetője; az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Marian Váross-díj (1991); a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága nívódíja (1997); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2001); Martin Kusý-díj (2005); Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díja (2019); Pribina-kereszt második fokozata (2020). – Fm. Szabó Gyula, (mon., 1972); Ecce Homo – válogatás Szabó Gyula grafikáiból (1975); Kisgaléria (1977); Bacskai Béla (mon., 1983); Lipcsey György (mon., 1995).
Kubik Tibor
Részletek
(* 1957. júl. 16. Vágsellye) Jogász, újságíró. Galántán érettségizett (1975), a pozsonyi Komenský Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1980). 1980–1981-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője. 1982-től különböző járásbíróságokon bíró, 1998-tól a Pozsony Megyei Bíróság alelnöke. Ismertek jogi ismeretterjesztő írásai.
Kucany
-> Mészpest (Kucany)
1960-ban Abarához csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ondava és a Laborc folyók közötti síkságon, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 167, ebből 104 (62,3%) szlovák, 34 (20,4%) magyar, 20 (12,0%) ruszin nemzetiségű. V: [1921] – 80 gör. kat., 57 r. k., 19...megnyit →
1960-ban Abarához csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ondava és a Laborc folyók közötti síkságon, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 167, ebből 104 (62,3%) szlovák, 34 (20,4%) magyar, 20 (12,0%) ruszin nemzetiségű. V: [1921] – 80 gör. kat., 57 r. k., 19...megnyit →
Részletek
1960-ban Abarához csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ondava és a Laborc folyók közötti síkságon, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 167, ebből 104 (62,3%) szlovák, 34 (20,4%) magyar, 20 (12,0%) ruszin nemzetiségű. V: [1921] – 80 gör. kat., 57 r. k., 19 ref., 9 izr. – Eredetileg magyar és a 18. sz.-ban betelepült ruszin lakossága a 20. sz. közepére beolvadt az ugyancsak a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba.
Kucman Eta; Pelech Eta
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának...megnyit →
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának hangjátékaiban, ill. versműsoraiban. Több alkalommal vendégszerepelt a Komáromi Jókai Színház, ill. a Teátrum Színházi Polgári Társulás előadásaiban.
Kudlák Lajos
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait....megnyit →
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait....megnyit →
Részletek
Kudlák Lajos (SZM)
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait. 1921–1923-ban egy baloldali diákszervezet tagja, 1922-ben a baloldali (cseh nyelvű) Kmen folyóiratban publikált. 1923-tól Pozsonyban dolgozott mint mérnök. 1927-ben megismerkedett Ľudovít Fullával, s 1928-ban művészeti tanulmányokba kezdett a Bauhaus mintájára alakult s a népi és a modern formavilágot ötvöző Iparművészeti Iskolában. Szakmai szervezetek, társaságok tagjaként is aktív volt. 1949-ben elnyerte a Kupecký-díjat. – Fm. Gitár és konflisló (v., 1921).
Kugler János
(* 1910. szept. 24. Vágvecse, † ?) Pártfunkcionárius. 1927-ben belépett a Komszomolba, 1939-ben pedig a CSKP-ba. Illegális tevékenysége miatt a második vh. idején többször is börtönbe került. A háború után részt vett a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének munkájában. 1946-tól 1949-ig a Szlovák Szakszervezeti Tanács...megnyit →
(* 1910. szept. 24. Vágvecse, † ?) Pártfunkcionárius. 1927-ben belépett a Komszomolba, 1939-ben pedig a CSKP-ba. Illegális tevékenysége miatt a második vh. idején többször is börtönbe került. A háború után részt vett a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének munkájában. 1946-tól 1949-ig a Szlovák Szakszervezeti Tanács...megnyit →
Részletek
(* 1910. szept. 24. Vágvecse, † ?) Pártfunkcionárius. 1927-ben belépett a Komszomolba, 1939-ben pedig a CSKP-ba. Illegális tevékenysége miatt a második vh. idején többször is börtönbe került. A háború után részt vett a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetségének munkájában. 1946-tól 1949-ig a Szlovák Szakszervezeti Tanács munkatársa. 1948 őszétől az SZLKP KB-a mellett működő Magyar Bizottság tagjaként jelentős szerepet kapott a pártnak a magyar kisebbséggel kapcsolatos döntéseiben. Részt vett a Csemadok megalakulásának előkészítésében, egy ideig a szervezet alelnöke, majd 1962-ig az elnökség tagja volt. Mint az SZLKP KB tagja, 1949-től a dél-szlovákiai kollektivizálás egyik irányítója. 1950–1951-ben a Szabad Földműves főszerkesztője. 1970-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.
Kukkónia
-> Csallóköz 1.
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre...megnyit →
Részletek
Csallóköz – a csicsói holtág (GJ)
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre és Felső-Csallóközre is tagolható. Részét képezi továbbá a Csilizköz. Mára gyakorlatilag elfeledett, de a 13. sz.-i oklevelek tanúsága szerint akkor még élő csallóközi tájnév a Vágköz. ~ egykor rendkívül vízjárta, mocsaras, folyóerekkel és tavakkal tarkított terület volt, ami elsősorban a halászatnak, a gyűjtögető gazdálkodásnak, ártéri állattartásnak kedvezett (→kisalföldi tanyák). A Duna fövenyéből évszázadokon keresztül csallóközi aranyászok mosták ki az aranyszemcséket (→aranymosás). A tájegység képe alapvetően a 19. sz. végén létrejött somorjai és komáromi árvízmentesítő társulatok munkájának köszönhetően változott meg. Ekkor lecsapolták a mocsarakat, mederbe szorították a folyókat, így a térség a gabonatermesztésre alkalmas területté vált. A folyók vízierejének kihasználására a Dunán és a Kis-Dunán vízimalmok (hajómalmok) tucatjai működtek még a 20. sz. első harmadában is. Az ellenreformáció időszakától az egyes szentek kultusza nyugat felől érte el a Kárpát-medencét. Ezzel is magyarázható a csallóközi Nepomuki Szent János kultusz virágzása. Mindamellett az is egyértelmű, hogy a víziveszély ellen oltalmat nyújtó szent kultusza a térség természetföldrajzi adottságaival, a halász-, hajós- és vízimolnár élettel is magyarázható. Alig akad a szigeten olyan r. k. település, amelynek területén ne állna a szentnek egy szobra. Amade László, a térség költője, saját védőszentjeként tisztelte Nepomuki Szent Jánost, és több imát, szent éneket is írt hozzá. – Ir. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához (2005); Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveiről (1989).
Kukučínov
-> Nemesoroszi; Oroszi (Kukučínov)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Szikince-patak jobb partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [1921] – 869, ebből 849 (97,7%) magyar, 17 (2,0%) szlovák; [2011] – 626, ebből 447 (71,4%) szlovák, 162 (25,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 435 (69,5%) szlovák, 175 (28,0%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Szikince-patak jobb partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [1921] – 869, ebből 849 (97,7%) magyar, 17 (2,0%) szlovák; [2011] – 626, ebből 447 (71,4%) szlovák, 162 (25,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 435 (69,5%) szlovák, 175 (28,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Szikince-patak jobb partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [1921] – 869, ebből 849 (97,7%) magyar, 17 (2,0%) szlovák; [2011] – 626, ebből 447 (71,4%) szlovák, 162 (25,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 435 (69,5%) szlovák, 175 (28,0%) magyar. V: [2011] – 458 r. k., 81 ev., 22 ref., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1775-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1786-ban klasszicista, a Kazy-kúria a 18. sz. végén ugyancsak klasszicista stílusban épült. – 1962-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Kispeszeket.
Kulacs Dezső
(1933. júl. 20. Medve, † 2002. nov. 27. Nyitra) Pedagógiai szakíró, egyetemi docens. Komáromban érettségizett (1954), a Comenius Egyetem BTK-n magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1976-ban doktorált és kandidátusi címet kapott. 1961-ig a galántai gimnáziumban tanított, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegédje, adjunktusa (1963) és...megnyit →
(1933. júl. 20. Medve, † 2002. nov. 27. Nyitra) Pedagógiai szakíró, egyetemi docens. Komáromban érettségizett (1954), a Comenius Egyetem BTK-n magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1976-ban doktorált és kandidátusi címet kapott. 1961-ig a galántai gimnáziumban tanított, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegédje, adjunktusa (1963) és...megnyit →
Részletek
(1933. júl. 20. Medve, † 2002. nov. 27. Nyitra) Pedagógiai szakíró, egyetemi docens. Komáromban érettségizett (1954), a Comenius Egyetem BTK-n magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1976-ban doktorált és kandidátusi címet kapott. 1961-ig a galántai gimnáziumban tanított, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegédje, adjunktusa (1963) és docense (1980) lett. – Kutatási területe az oktatáselmélet és a tehetséggondozás. Módszertani írásai, tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Szakkönyvek fordításában is részt vett. – Fm. Módszeres eljárások, a szakkifejezések kétnyelvű oktatása (1985); Didaktika (E. Petlákkal, szlovákul, 1987); Pedagogika pre majstrov odbornej výchovy [Pedagógia a szakképzés mesterei számára] (1988); Didaktika (2001).