Kostolná pri Dunaji
-> Egyházfa (Kostolná pri Dunaji)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 336, ebből 257 (76,5%) magyar, 76 (22,6%) szlovák; [2011] – 508, ebből 265 (52,2%) magyar, 235 (46,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (57,9%) magyar,...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 336, ebből 257 (76,5%) magyar, 76 (22,6%) szlovák; [2011] – 508, ebből 265 (52,2%) magyar, 235 (46,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (57,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Egyházfa − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 336, ebből 257 (76,5%) magyar, 76 (22,6%) szlovák; [2011] – 508, ebből 265 (52,2%) magyar, 235 (46,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (57,9%) magyar, 206 (40,6%) szlovák. V: [2011] – 431 r. k., 8 gör. kat., 7 ref., 2 ev. – A Kis-Duna bal partján fekvő, és egykor ~hoz tartozó Maholánypusztát, ahova az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1956-ban a nagymagyari Szigetmajorral együtt Hurbanova Ves (Hurbanfalva) néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma a 13. sz. közepén késő román stílusban épült, később gótikus és barokk stílusban építették át. A közeli Lincérdombon 1960-ban 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. 1943-ban ~hoz csatolták Pénteksúrt.
Kostolné Kračany
-> Egyházkarcsa (Kostolné Kračany)
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1161 (92,6%) magyar, 80 (6,4%) szlovák. V: [2011] – 1106 r. k., 40 ref., 6 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Bertalan-) temploma egy középkori templom helyén 1820-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Somogyi Mátyás: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből (1997).
Kosút
-> Nemeskosút; Kosút (Košúty)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Diószegtől D–DK-re. L: [1921] – 1141, ebből 1088 (95,3%) magyar, 21 (1,8%) szlovák; [2011] – 1556, ebből 739 (47,5%) magyar, 712 (45,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 761 (48,9%) magyar, 688...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Diószegtől D–DK-re. L: [1921] – 1141, ebből 1088 (95,3%) magyar, 21 (1,8%) szlovák; [2011] – 1556, ebből 739 (47,5%) magyar, 712 (45,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 761 (48,9%) magyar, 688...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Diószegtől D–DK-re. L: [1921] – 1141, ebből 1088 (95,3%) magyar, 21 (1,8%) szlovák; [2011] – 1556, ebből 739 (47,5%) magyar, 712 (45,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 761 (48,9%) magyar, 688 (44,2%) szlovák. V: [2011] – 1121 r. k., 47 ev., 15 ref., 4 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform során, 1925-ben, a határában felosztott nagybirtokokra szlovák kolonisták, majd az 1945 után Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi és észak-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Flórián-) temploma 1849–51 között neoromán, temetőkápolnája a 18. sz. közepén barokk, nemesi kúriája a 19. sz. közepén klasszicista, kastélya 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A három halálos áldozatot követelő 1931. máj. 25-i ~i agrártüntetés (→kosúti sortűz) emlékművét 1966-ban állították. A Remetedombon 1951-ben 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
kosúti sortűz
A nagy gazdasági válság által sújtott D-Szl.-ban a CSKP demonstrációk és sztrájkok egész sorát szervezte 1931-ben. A legnagyobb tömegeket megmozgató sztrájkmozgalomra máj.-ban került sor a Galánta környéki magyar falvakban, ahol földmunkások magasabb munkabért rögzítő kollektív szerződések érdekében tagadták meg a munkát. A sztrájk végül...megnyit →
A nagy gazdasági válság által sújtott D-Szl.-ban a CSKP demonstrációk és sztrájkok egész sorát szervezte 1931-ben. A legnagyobb tömegeket megmozgató sztrájkmozgalomra máj.-ban került sor a Galánta környéki magyar falvakban, ahol földmunkások magasabb munkabért rögzítő kollektív szerződések érdekében tagadták meg a munkát. A sztrájk végül...megnyit →
Részletek
A nagy gazdasági válság által sújtott D-Szl.-ban a CSKP demonstrációk és sztrájkok egész sorát szervezte 1931-ben. A legnagyobb tömegeket megmozgató sztrájkmozgalomra máj.-ban került sor a Galánta környéki magyar falvakban, ahol földmunkások magasabb munkabért rögzítő kollektív szerződések érdekében tagadták meg a munkát. A sztrájk végül sikerrel zárult, s a mezőgazdasági munkások 30%-os béremelést harcoltak ki. A sztrájk befejezése után a CSKP több községben, így a Galánta melletti Nemeskosúton is tömeggyűlést hívott össze (máj. 25.), amit azonban a Járási Hivatal nem engedélyezett. Az engedély nélkül megtartott gyűlésen a csendőrök a tömeg közé lőttek. A sortűz következtében három személy életét vesztette, többen pedig megsebesültek. A hatóságok a helyszínen letartóztatták a CSKP képviselőjét Major Istvánt, akit a hatóságok elleni uszítással vádoltak meg, s tizennyolc havi börtönbüntetésre és kétezer korona pénzbüntetésre ítéltek. A baloldali csehszlovákiai és ezen belül a szlovákiai magyar közvélemény nagy felháborodással vette tudomásul a hatalom brutális fellépését és Major István elítélését.
Košúty
-> Nemeskosút; Kosút (Košúty)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Diószegtől D–DK-re. L: [1921] – 1141, ebből 1088 (95,3%) magyar, 21 (1,8%) szlovák; [2011] – 1556, ebből 739 (47,5%) magyar, 712 (45,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 761 (48,9%) magyar, 688...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Diószegtől D–DK-re. L: [1921] – 1141, ebből 1088 (95,3%) magyar, 21 (1,8%) szlovák; [2011] – 1556, ebből 739 (47,5%) magyar, 712 (45,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 761 (48,9%) magyar, 688...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Diószegtől D–DK-re. L: [1921] – 1141, ebből 1088 (95,3%) magyar, 21 (1,8%) szlovák; [2011] – 1556, ebből 739 (47,5%) magyar, 712 (45,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 761 (48,9%) magyar, 688 (44,2%) szlovák. V: [2011] – 1121 r. k., 47 ev., 15 ref., 4 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform során, 1925-ben, a határában felosztott nagybirtokokra szlovák kolonisták, majd az 1945 után Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi és észak-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Flórián-) temploma 1849–51 között neoromán, temetőkápolnája a 18. sz. közepén barokk, nemesi kúriája a 19. sz. közepén klasszicista, kastélya 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A három halálos áldozatot követelő 1931. máj. 25-i ~i agrártüntetés (→kosúti sortűz) emlékművét 1966-ban állították. A Remetedombon 1951-ben 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Kőszeghy Elemér; Winkler
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919...megnyit →
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919...megnyit →
Részletek
(* 1882. jan. 3. Rózsahegy, † 1954. szept. 4. Budapest [Mo.]) Művészettörténész, festő, restaurátor. A gimnáziumot szülővárosában végezte. A jogi tanulmányok mellett Bécsben, majd Budapesten a Mintarajziskolában tanult. Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte. 1902-ben ösztöndíjjal Rómában, később Törökországban járt. 1908-tól 1914-ig a múzeumok főfelügyelőségének titkára. 1914–1919 között a kassai múzeum igazgatója volt és itt számos kiállítást rendezett. 1919-től 1923-ig Tátraszéplakon élt. 1923-tól 12 éven át Lőcsén tartózkodott, a városi múzeum igazgatója volt és értékes műtörténeti tanulmányokat közölt a Szepesi Híradóban, amelynek egy ideig főszerkesztője volt. Ekkor fedezte fel a szepesdaróci templom régi falfestményeit, melyeket szakszerűen restaurált is. 1939-ben az Iparművészeti Múzeum igazgatója lett, 1946-ban nyugalomba vonult. Naturalista jellegű figurális kompozíciókat, tájképeket festett. 1930-ban kollektív kiállítása volt Késmárkon. A magyar ötvösséggel kapcsolatos kutatómunkája korszakos jelentőségű. – Fm. Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig (németül is, 1936); A Szepesség újabbkori festői és szobrászai (1937); Kassa műemlékei (1939).
Kosziba Klaudia
(* 1971. júl. 8. Vágsellye) Festő. 1990–96 között végzett a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán. 1996-ban Zólyomban a Divattervező Magán-szakközépiskola tanára, 1997-től a Műszaki Egyetem Bútor és Ipari Formatervezés Tanszékének adjunktusa volt. 2001-től a besztercebányai Művészeti Akadémia oktatója, 2003-tól a festészeti tanszék vezetője. Festészetét...megnyit →
(* 1971. júl. 8. Vágsellye) Festő. 1990–96 között végzett a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán. 1996-ban Zólyomban a Divattervező Magán-szakközépiskola tanára, 1997-től a Műszaki Egyetem Bútor és Ipari Formatervezés Tanszékének adjunktusa volt. 2001-től a besztercebányai Művészeti Akadémia oktatója, 2003-tól a festészeti tanszék vezetője. Festészetét...megnyit →
Részletek
Kosziba Klaudia (SZM)
(* 1971. júl. 8. Vágsellye) Festő. 1990–96 között végzett a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán. 1996-ban Zólyomban a Divattervező Magán-szakközépiskola tanára, 1997-től a Műszaki Egyetem Bútor és Ipari Formatervezés Tanszékének adjunktusa volt. 2001-től a besztercebányai Művészeti Akadémia oktatója, 2003-tól a festészeti tanszék vezetője. Festészetét a sík felület és az azt betöltő színáradat kölcsönviszonya határozza meg. Zólyomban él.
Köteles László
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az...megnyit →
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az...megnyit →
Részletek
Köteles László (FI)
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az MKP parlamenti képviselője. A kilencvenes évektől a honismereti kerékpártúrák egyik főszervezője. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatótanácsának elnöke.
Kováčová
-> Kiskovácsvágása; Kovácsvágás (Kováčová)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 259, ebből 254 (98,1%) magyar, 3 (1,2%) szlovák; [2011] – 76, ebből 59 (77,6%) magyar, 16 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 60 (78,9%) magyar, 15 (19,7%) szlovák....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 259, ebből 254 (98,1%) magyar, 3 (1,2%) szlovák; [2011] – 76, ebből 59 (77,6%) magyar, 16 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 60 (78,9%) magyar, 15 (19,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 259, ebből 254 (98,1%) magyar, 3 (1,2%) szlovák; [2011] – 76, ebből 59 (77,6%) magyar, 16 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 60 (78,9%) magyar, 15 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 67 r. k., 6 ref., 1 ev. – R. k. (Xavéri Szt. Ferenc-) temploma 1864–66-ban neogótikus stílusban épült.