Korlát
-> Korláti; Korlát (Konrádovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236 (73,1%) magyar, 49 (15,2%) szlovák. V: [2011] – 198 r. k., 3 ev., 3 ref., 1 gör. kat. – Határában a 19. sz. végén nagy bazaltkőbányát nyitottak, amelyben még a 20. sz.-ban is folyt a kitermelés. Kastélya a 19. sz. közepén klasszicista, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1938–39-ben szecessziós stílusban épült.
Korláti; Korlát (Konrádovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236 (73,1%) magyar, 49 (15,2%) szlovák. V: [2011] – 198 r. k., 3 ev., 3 ref., 1 gör. kat. – Határában a 19. sz. végén nagy bazaltkőbányát nyitottak, amelyben még a 20. sz.-ban is folyt a kitermelés. Kastélya a 19. sz. közepén klasszicista, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1938–39-ben szecessziós stílusban épült.
Körmendy-Ékes Lajos
(* 1876. dec. 14. Dég [Mo.], † 1951. jún. 4. Budapest [Mo.]) Publicista, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejezése után a kassai postaigazgatóságon dolgozott, majd a város kultúrtanácsosa volt (többek közt ő rendezte II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetését). Az államfordulatután elbocsátották állásából. Részt vett az...megnyit →
(* 1876. dec. 14. Dég [Mo.], † 1951. jún. 4. Budapest [Mo.]) Publicista, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejezése után a kassai postaigazgatóságon dolgozott, majd a város kultúrtanácsosa volt (többek közt ő rendezte II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetését). Az államfordulatután elbocsátották állásából. Részt vett az...megnyit →
Részletek
(* 1876. dec. 14. Dég [Mo.], † 1951. jún. 4. Budapest [Mo.]) Publicista, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejezése után a kassai postaigazgatóságon dolgozott, majd a város kultúrtanácsosa volt (többek közt ő rendezte II. Rákóczi Ferenc kassai újratemetését). Az államfordulatután elbocsátották állásából. Részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt szervezésében, 1920-tól annak nemzetgyűlési képviselője volt. 1921-ben a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága elnökévé választották. Miután rendezetlen állampolgársága miatt a csehszlovák hatóságok 1925-ben kiutasították az országból, Mo.-ra költözött. 1926–1931 között, nyugdíjba vonulásáig Veszprém megye főispánja volt, majd Mátyásföldön telepedett le. – Fm. A mozi (mon., 1915);Az 50 éves Mátyásföld története (1938).
Körmöcbánya (Kremnica; Kremnitz)
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar,...megnyit →
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Körmöcbánya − Fő tér (GJ)
Város a Garamszentkereszti járásban, a Körmöci-hegységben, a Beszterce- és a Körmöci-patak összefolyásánál, Besztercebányától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 4560, ebből 3031 (66,5%) szlovák, 836 (18,3%) német, 398 (8,7%) magyar, 190 (4,2%) zsidó; [2011] – 5601, ebből 4903 (87,5%) szlovák, 45 (0,8%) német, 6 (0,1%) magyar, 1 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 4920 (87,8%) szlovák, 31 (0,6%) német, 12 (0,2%) magyar, 1 (0,02%) jiddis. V: [2011] – 3020 r. k., 256 ev., 20 gör. kat., 3 ref., 2 izr. – Német bányászok által valószínűleg a 12. sz.-ban alapított bányaváros. A hegyeiben bányászott nagy mennyiségű arany és ezüst a magyarországi arany- és ezüstbányászat, valamint pénzverés európai hírű központjává tette. Bányái a 15–16. sz.-ra nagyrészt kimerültek, ~ azonban mindvégig a történelmi Mo. pénzverő központja maradt, s jelenleg is itt található a szlovák állami pénzverde. 1328-ban szabad királyi városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–60 között járási székhely volt. Német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba. – Belvárosa, gótikus és reneszánsz polgárházaival védett műemlékegyüttes. Legjelentősebb műemléke a belváros egy részét magában foglaló vár, a 13. sz. közepén emelt román kori körtemplommal. A gótikus Szt. Erzsébet-ispotálytemplom a 14. sz. végén, a ferencesek barokk temploma és rendháza 1653–60 között, klasszicista ev. temploma 1826-ban épült, a ~i pénzverés történetét bemutató Érme- és Éremmúzeuma 1890-ben létesült. Határának egy részét 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. – 1924-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Körmöcligetet (Veterník); az 1980–90-es években hozzá tartozott Jánoshegy (Kremnické Bane), Ófelfalu (Horná Ves), Kékellő (Krahule) és Jánosrét (Lúčky).
Körmöcbánya − Fő tér (GJ)
Környei Elek; Környei Krepelka
(* 1905. jún. 15. Selmecbánya, † 1982. okt. 15. Budapest [Mo.]) Újságíró, író, költő. Újságírói pályáját a Komáromi Lapoknál kezdte, majd Pozsonyban folytatta (1931–1937: Híradó, 1937–1944: Új Hírek). A két vh. között a felvidéki magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. 1945-től Budapesten folytatta az...megnyit →
(* 1905. jún. 15. Selmecbánya, † 1982. okt. 15. Budapest [Mo.]) Újságíró, író, költő. Újságírói pályáját a Komáromi Lapoknál kezdte, majd Pozsonyban folytatta (1931–1937: Híradó, 1937–1944: Új Hírek). A két vh. között a felvidéki magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. 1945-től Budapesten folytatta az...megnyit →
Részletek
(* 1905. jún. 15. Selmecbánya, † 1982. okt. 15. Budapest [Mo.]) Újságíró, író, költő. Újságírói pályáját a Komáromi Lapoknál kezdte, majd Pozsonyban folytatta (1931–1937: Híradó, 1937–1944: Új Hírek). A két vh. között a felvidéki magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. 1945-től Budapesten folytatta az újságírást (Kis Újság, Magyar Távirati Iroda). – Fm. Négyszemközt (v., 1929); Nyugati őrhelyen (publicisztikák, 1939); Isten hegedűje (naplójegyzetek, 1941); Az ember tragédiája a XX. században – Pieta` (két drámai költemény, 1943); Felelj, Prometheus! (drámai költ., 1944).
Korompa (Krompachy; Krompach)
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma,...megnyit →
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma,...megnyit →
Részletek
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma, 12 (0,1%) lengyel, 5 (0,1%) magyar, 4 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 6475 (73,9%) szlovák, 962 (11,0%) roma, 8 (0,1%) magyar, 8 (0,1%) német, 6 (0,1%) lengyel. V: [2011] – 5361 r. k., 248 gör. kel., 165 gör. kat., 108 ev., 3 ref. –. Német (szász) hospesek által alapított bányaváros volt, a középkorban arany-, ezüst- és réz-, a 16. sz.-tól vasércbányászattal. A 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1962-ben kapta vissza. Kastélya a 18. sz. második felében, a Városháza 1763-ban, r. k. (Szt. János-) temploma a 18. sz. végén épült barokk-klasszicista, ev. temploma 1883-ban neogótikus stílusban. A város hosszú időn keresztül a gömör–szepesi vasgyártás egyik központja volt, jelenleg kohóiban dolgozzák fel a Gömör–Szepesi-érchegységben kitermelt réz-, cink- és ólomércet.
Kőrös
-> Berzétekőrös; Kőrös (Kružná)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%)...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%) magyar, 71 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 246 ref., 122 r. k., 37 ev., 4 gör. kat. – A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1965-ben itt rendezték meg az I. Nyári Ifjúsági Találkozót. Ref. temploma 1692-ben, historizáló stílusú r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1880-ban épült. 1976–90 között közigazgatásilag Rozsnyó hoztartozott.
Korpás András
(1945. nov. 15., Újlót) Nemzetközi hírű szőlész és borász. Általános iskolai tanulmányait Zsitvabesenyőn végezte. A komáromi-gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1961-ben. A nyitrai Agrártudományi Főiskolán (ma: Egyetem) szerzett mérnöki oklevelet 1967-ben. A pozsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként több mint 25 új szőlőfajta kinemesítésében vett...megnyit →
(1945. nov. 15., Újlót) Nemzetközi hírű szőlész és borász. Általános iskolai tanulmányait Zsitvabesenyőn végezte. A komáromi-gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1961-ben. A nyitrai Agrártudományi Főiskolán (ma: Egyetem) szerzett mérnöki oklevelet 1967-ben. A pozsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként több mint 25 új szőlőfajta kinemesítésében vett...megnyit →
Részletek
(1945. nov. 15., Újlót) Nemzetközi hírű szőlész és borász. Általános iskolai tanulmányait Zsitvabesenyőn végezte. A komáromi-gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1961-ben. A nyitrai Agrártudományi Főiskolán (ma: Egyetem) szerzett mérnöki oklevelet 1967-ben. A pozsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaként több mint 25 új szőlőfajta kinemesítésében vett részt (pl. a mag nélküli Elma, a Dunaj). A kürti szőlészetben végezte kísérleteit. Fűrön él. 2023-ban a Pribina kereszt második fokozatát vehette át.
Korpás Éva
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt,...megnyit →
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt,...megnyit →
Részletek
Korpás Éva (FI)
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt, akikkel 6 lemezt készített. E zenekar énekeseként 2001-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. 2010-ben a Tükrös Zenekarral, 2011-ben pedig a Prímástalálkozó produkció albumával részesült Fonogram Díjban. 2005-ben Balogh Kálmán cimbalomművésszel készített közös albumot, 2009-ben Berecz András lemezén működött közre. Az autentikus népzene mellett 2007 óta a világzene is foglalkoztatja. Három ilyen jellegű szólóalbumot jelentetett meg, két gyerekalbumot: “Csalogató” és “Szól a kakas, szól” címmel, egy felnőtteknek szólót: “Szerelem, szerelem” címmel. Malek Andreával 2012-ben megjelent közös lemezükön, mely “Az ördögfióka és a tündér” címet viseli, gyermekeknek szóló megzenésített verseket énekel. A Rév Zenekar és a Ritka Magyar Folkband szólóénekese. A legnagyobb szlovákiai magyar zenei ünnepen 2013-ban, három kategóriában is elnyerte a Harmónia Díjat. 2014-ben a Mikola Anikó-díjat is ő vehette át. 2015-ben jelent meg a kizárólag felvidéki népzenét tartalmazó gyermek lemeze “A pozsonyi sétatéren” címmel.
Korpona (Krupina; Karpfen)
Részletek
Korpona − Fő tér (GJ)
Város és járási székhely a Selmeci- és a Korponai-hegység között, a Korpona-patak völgyében, Selmecbányától DK-re. L: [1921] – 4235, ebből 4135 (97,6%) szlovák, 35 (0,8%) magyar, 31 (0,7%) német; [1930] – 5103, ebből 4681 (91,7%) szlovák, 116 (2,3%) német, 108 (2,1%) magyar. [2011] – 8046, ebből 7070 (87,9%) szlovák, 25 (0,3%) magyar, 5 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 7060 (87,7%) szlovák, 29 (0,4%) magyar, 3 (0,04%) német. V: [2011] – 5041 r. k., 1202 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz. elején, 1244-ben szabad királyi városi ranggal rendelkezett. Egyike volt a legelőkelőbb felvidéki városoknak, s városi joga, az ún. ~i jog mintául szolgált számos felvidéki város kiváltsága számára. 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban, ekkor elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. Jelentősebb műemlékei a 13. sz.-ban román stílusban emelt, majd 1699–1705 között barokkosított r. k. (Szűz Mária-) vártemplom, a hozzá tartozó, 1551–64 között épült erődrendszerrel, az 1564-ben emelt ún. Tarisznyavár, az 1784–86 között épült klasszicista ev. templom és az 1901-ből származó neobarokk Városháza. Legjelentősebb iparágai a gép-, fafeldolgozó és élelmiszeripar.
Korpona − Vártemplom (GJ)