Kovács Lajos
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a...megnyit →
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a...megnyit →
Részletek
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a kassai Állami Színház operatársulatának a szólistája volt.
Kovács László
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási...megnyit →
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási...megnyit →
Részletek
Kovács László (FI)
(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök, † 2024. júl. 12. Gelle) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított magyar nyelvet és történelmet. Közben 1990-től 2007-ig az intézmény igazgatója is volt. A bársonyos forradalom idején a Független Magyar Kezdeményezésben politizált. 1990-ben a rendszerváltó Szlovák Nemzeti Tanács kooptált képviselője volt. Alapító tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Történelemtanárok Társulásának. Több tankönyv, helytörténeti, művelődéstörténeti, nyelvtani cikkek szerzője. – Fm. Középkori templomok Dél-Szlovákiában (mon. 2010); A magyar nép története 1 – 3. (tankönyv); Dél-Szlovákia középkori templomai (Görföl Jenővel, 2012); Hol sírjaik domborulnak (Görföl Jenővel, 2013); A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban (Görföl Jenővel, mon. 2014); Biblia pauperum (Görföl Jenővel, mon. 2015); Középkori templomok Pozsony vármegyében (Görföl Jenővel, mon. 2016); Csütörtök a történelemben (mon. 2017); Genius Loci (helyt. tan., 2023).
Kovács Magda
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje....megnyit →
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje....megnyit →
Részletek
Kovács Magda
(* 1946. febr. 14. Lőkös) Író, tanár. Tornalján érettségizett (1963), majd néhány évig a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója. 1972-ig a Nő riportere volt, azóta Tornalján él; nyugdíjazásáig nevelőként dolgozott. Első novellái az Irodalmi Szemlében jelentek meg, a Fekete szél (1972) c. antológia legnagyobb felfedezettje. Meséivel a kortárs magyar gyermekirodalom élvonalába tartozik. Főbb díjak: Talamon Alfonz-díj (2007); Magyar Arany Érdemkereszt (2026). – Fm. Én a csillagbognár (elb., 1978); A csodagombóc (mesék, 1981); Titokzatos tücsökzene (mesék, 1999); Topolya úr csodálatos átváltozása (elb., 2004); A gonosz asszony hagyatéka (vál. elb., 2006).
Kovácsvágás
-> Kiskovácsvágása; Kovácsvágás (Kováčová)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 259, ebből 254 (98,1%) magyar, 3 (1,2%) szlovák; [2011] – 76, ebből 59 (77,6%) magyar, 16 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 60 (78,9%) magyar, 15 (19,7%) szlovák....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 259, ebből 254 (98,1%) magyar, 3 (1,2%) szlovák; [2011] – 76, ebből 59 (77,6%) magyar, 16 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 60 (78,9%) magyar, 15 (19,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 259, ebből 254 (98,1%) magyar, 3 (1,2%) szlovák; [2011] – 76, ebből 59 (77,6%) magyar, 16 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 60 (78,9%) magyar, 15 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 67 r. k., 6 ref., 1 ev. – R. k. (Xavéri Szt. Ferenc-) temploma 1864–66-ban neogótikus stílusban épült.
Kóvár (Koláre)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Kóvár – Kubinyi Ferenc emléktáblája (GJ)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar, 37 (13,6%) szlovák. V: [2011] – 258 r. k., 3 ev. – Középkori alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1899-ben épült neobarokk stílusban. A klasszicista stílusú Kubinyi-kúria falán 1996-ban leplezték le a helyi születésű Kubinyi Ferenc (1836–1903) nyelvész, történész emléktábláját.
Kováts Miklós
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938...megnyit →
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938...megnyit →
Részletek
Kováts Miklós (csa)
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (mon., 1974); A Város és az Író. Kazinczy Kassája és Kassa Kazinczyje (mon., 1994).
Kövecses (Štrkovec)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 365, ebből 353 (96,7%) magyar, 9 (2,5%) szlovák; [2011] – 367, ebből 285 (77,7%) magyar, 43 (11,7%) szlovák, 36 (9,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 324 (88,3%) magyar, 36 (9,8%) szlovák. V: [2011] – 184 ref., 135 r. k., 8 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után kárpátaljai szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1825-ben, nemesi kúriája a 19. sz. közepén épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolája, a 20. sz. második felében magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző intézete működött.
Köves Károly
Részletek
(* 1873. ?, † 1945. ? Kassa) Publicista, író. Városi számvevőségi tisztviselő, majd tanácsos volt Kassán, kulturális munkát a Kassai Polgári Társaskörben és a Kazinczy Társaságban végzett. – Fm. Kassai krónikák (1921); Nevessünk, adomák (1924, 1928); A 400 éves Lőcsei Ház és a 63 éves Kassai Polgári Társaskör (1931).
Kövesdi János; Vaszily
(* 1940. jún. 12. Nagykövesd, † 2011. aug. 29. Pozsony) Író, műfordító, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1958). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–orosz szakos tanári oklevelet (1964). 1963-tól publikál, az Új Ifjúság közölte első írásait. 1964-től előbb a Madách...megnyit →
(* 1940. jún. 12. Nagykövesd, † 2011. aug. 29. Pozsony) Író, műfordító, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1958). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–orosz szakos tanári oklevelet (1964). 1963-tól publikál, az Új Ifjúság közölte első írásait. 1964-től előbb a Madách...megnyit →
Részletek
(* 1940. jún. 12. Nagykövesd, † 2011. aug. 29. Pozsony) Író, műfordító, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1958). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–orosz szakos tanári oklevelet (1964). 1963-tól publikál, az Új Ifjúság közölte első írásait. 1964-től előbb a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, majd az Új Szó rovatvezetője. 1990-ben megalapította a Pannónia Kiadót. 1963-tól publikált; cseh és szlovák nyelvből fordított. 1990-től számos dokumentumgyűjteményt adott ki. – Fm. András-napra megjövök (elb., 1976); Álom a ködbikáról (r. és elb., 1980); Vallomások és párhuzamok (interjúk, 1987). – Ir. Bodnár Gyula—Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) II.,(2001.); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. ( 2004).
Kövesdi Károly
(* 1953. okt. 15. Melléte). Költő, író, publicista, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1971), majd Rimaszombatban közgazdasági szakérettségit tett (1973). 1976-tól 1979-ig újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1979–1989 között nyomdai korrektor, majd ismét újságíró (Új Szó, 1996–2000-ben a Vasárnap c. képes családi hetilap megbízott vezető szerkesztője)....megnyit →
(* 1953. okt. 15. Melléte). Költő, író, publicista, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1971), majd Rimaszombatban közgazdasági szakérettségit tett (1973). 1976-tól 1979-ig újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1979–1989 között nyomdai korrektor, majd ismét újságíró (Új Szó, 1996–2000-ben a Vasárnap c. képes családi hetilap megbízott vezető szerkesztője)....megnyit →
Részletek
Kövesdi Károly (ST)
(* 1953. okt. 15. Melléte). Költő, író, publicista, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1971), majd Rimaszombatban közgazdasági szakérettségit tett (1973). 1976-tól 1979-ig újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1979–1989 között nyomdai korrektor, majd ismét újságíró (Új Szó, 1996–2000-ben a Vasárnap c. képes családi hetilap megbízott vezető szerkesztője). 2018-tól a vezető szerkesztője, majd (2021-től) főmunkatársa a Magyar7 című hetilapnak. Verseit, cikkeit 1973-tól közlik a lapok. Főbb díjak: – Tornalja Város Polgármesterének Díj (2023); Illyés Gyula-díjat (MMA Irodalmi-díj, 2022); Magyar Örökség-díj (2021).– Fm. Romvárosi beszélgetés (v., 1980); Éjféli elégia (v., 1985); Manóház (gyermekv., 1989); Muskátlitündér (mesék, 1993); A nagy banán árnyékában (publicisztikák, 1995); Testamentum (v., 2003).– Ir. Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Bodnár Gyula—Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) II.,(2001.); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. ( 2004).