Kőhídgyarmat (Kamenný Most)
Részletek

Kohidgyarmat − templom (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, a Párizs-patak torkolatánál, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1502, ebből 1479 (98,5%) magyar, 12 (0,8%) szlovák; [2011] – 1034, ebből 875 (84,6%) magyar, 121 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 922 (89,2%) magyar, 72 (7,0%) szlovák. V: [2011] – 925 r. k., 25 ref., 6 ev. – R. k. (Szt. Móric-) temploma 1746-ban barokk stílusban épült. A község belterületén korai és középső bronzkori urnasírokat tártak fel. Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.
Kohut Pál
(?) Újságíró, labdarúgóedző. A két vh. közötti korszak egyik meghatározó jelentőségű labdarúgó szakembere. Különböző pozsonyi lapoknál volt sportújságíró. Szerkesztette a Sport und Auto c. lapot és volt a Grenzbote sportszerkesztője. A harmincas években a szlovákiai magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett. – Fm....megnyit →
(?) Újságíró, labdarúgóedző. A két vh. közötti korszak egyik meghatározó jelentőségű labdarúgó szakembere. Különböző pozsonyi lapoknál volt sportújságíró. Szerkesztette a Sport und Auto c. lapot és volt a Grenzbote sportszerkesztője. A harmincas években a szlovákiai magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett. – Fm....megnyit →
Részletek
(?) Újságíró, labdarúgóedző. A két vh. közötti korszak egyik meghatározó jelentőségű labdarúgó szakembere. Különböző pozsonyi lapoknál volt sportújságíró. Szerkesztette a Sport und Auto c. lapot és volt a Grenzbote sportszerkesztője. A harmincas években a szlovákiai magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett. – Fm. Football-szisztéma. 1923, Pozsony.
Kőkeszi (Kamenné Kosihy)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 252, ebből 200 (79,4%) magyar, 37 (14,7%) szlovák; [2011] – 354, ebből 241 (68,1%) magyar, 108 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 281 (79,4%) magyar, 69 (19,5%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 252, ebből 200 (79,4%) magyar, 37 (14,7%) szlovák; [2011] – 354, ebből 241 (68,1%) magyar, 108 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 281 (79,4%) magyar, 69 (19,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 252, ebből 200 (79,4%) magyar, 37 (14,7%) szlovák; [2011] – 354, ebből 241 (68,1%) magyar, 108 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 281 (79,4%) magyar, 69 (19,5%) szlovák. V: [2011] – 336 r. k., 3 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Márton-) temploma 1824-ben klasszicista stílusban épült.
Kolár Péter

(* 1947. febr. 3. Kassa - † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök,...megnyit →

(* 1947. febr. 3. Kassa - † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök,...megnyit →
Részletek

Kolár Péter (TSZA)
(* 1947. febr. 3. Kassa – † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök, majd középiskolai tanár, 1980–1990 között a Csemadok Kassa-vidéki, ill. Kassa-városi titkára. 1990. márc. 1-jével átvette a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának vezetését, mely 1990. júl. 1-jével az ő irányítása alatt vált önállóvá Kassai Thália Színház néven. 1996-ban leváltották a színház éléről, ahová 1999-ben került vissza, és 2011-ig volt igazgató. Közben a Csemadok Országos Választmányának az elnöke volt. – Díjak, elismerések: A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, 2010; Julianus-díj, 2009; a Magyar Köztársaság elnökének aranyérme, 1999; Magyar színházak XXII. Országos Fesztiválja, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma életpályadíja, Kisvárda, 2010; Magyar Művészeti Akadémia aranyérme, 2009; Kassa Megye Önkormányzatának díja, 2006; Kassa Főpolgármesterének díja, 2007; Pro Probitate – Helytállásért díj (2016). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Koláre
-> Kóvár (Koláre)

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar,...megnyit →
Részletek

Kóvár – Kubinyi Ferenc emléktáblája (GJ)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 535, ebből 462 (86,3%) magyar, 51 (9,5%) szlovák; [2011] – 272, ebből 190 (69,9%) magyar, 70 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 218 (80,1%) magyar, 37 (13,6%) szlovák. V: [2011] – 258 r. k., 3 ev. – Középkori alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1899-ben épült neobarokk stílusban. A klasszicista stílusú Kubinyi-kúria falán 1996-ban leplezték le a helyi születésű Kubinyi Ferenc (1836–1903) nyelvész, történész emléktábláját.
Kolárovo
-> Gúta (Kolárovo)

Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál, Komáromtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 9676, ebből 9479 (98,0%) magyar, 102 (1,0%) zsidó, 63 (0,6%) szlovák; [2011] – 10 696, ebből 8201 76,7%) magyar, 2083 (19,5%) szlovák, 67...megnyit →
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál, Komáromtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 9676, ebből 9479 (98,0%) magyar, 102 (1,0%) zsidó, 63 (0,6%) szlovák; [2011] – 10 696, ebből 8201 76,7%) magyar, 2083 (19,5%) szlovák, 67...megnyit →
Részletek

A gútai hajómalom (GJ)
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Kis-Duna és a Vág találkozásánál, Komáromtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 9676, ebből 9479 (98,0%) magyar, 102 (1,0%) zsidó, 63 (0,6%) szlovák; [2011] – 10 696, ebből 8201 76,7%) magyar, 2083 (19,5%) szlovák, 67 (0,6%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8395 (78,5%) magyar, 1532 (14,3%) szlovák, 112 (1,1%) roma, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 7252 r. k., 335 ref., 273 ev., 18 gör. kat., 3 (0,03%) izr. – A kiterjedt tanyavilággal rendelkező (lakosságának egyharmada még a 20. sz. első felében is tanyákon élt) ~ lakóinak fő megélhetési forrása a halászat mellett a gyümölcs- és gabonatermesztés, valamint a szénával való kereskedelem volt. Sokat szenvedett az árvizek pusztításától, városi rangot az 1965. évi árvíz utáni újjáépítését követően, 1967-ben kapott. A második vh. után magyar lakosainak egyötödét, több mint 2000 személyt áttelepítettek Mo.-ra, helyükre magyarországi, főleg mezőberényi és pitvarosi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma az 1715-ben elpusztult gótikus templom helyén 1723–24-ben, r. k. (Szt. Rozália-) temetőkápolnája a 18. sz. közepén épült barokk stílusban. A Kis-Duna és a Vág összefolyásánál egy korábbi földvár helyén 1662–64-ben emelt erődítmény alapjai láthatók. A Kis-Dunán egykor számos hajómalom dolgozott, ezek emlékét őrzi a dunaradványi hajómalom 1990-es évek elején elkészített, s ~ mellett a Kis-Dunán múzeumként szolgáló másolata. ~n működik Szl. legmodernebb malma. Malomipara mellett kerékpárok, robogók és autóalkatrészek gyártására szolgáló gépjárműipara jelentős. Határának D-i része az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátumhoz tartozik. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával (II. Rákóczi Ferenc, ill. Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), magyar tanítási nyelvű speciális alapiskolával, művészeti alapiskolával, 1992-ben alapított nyolcéves r. k. egyházi gimnáziummal (Nagyboldogasszony Nyolcéves Egyházi Gimnázium), 1991-ben alapított szakmunkásképző magániskolával és 2002-ben alapított magán szakközépiskolával rendelkezett. 1996 óta jelenik meg ~n a Gútai Újság c. közéleti és információs lap. ~ határának É-i, mátyusföldi részén 1949-ben alapított Ifjúságfalvát 1954-ben önálló községgé szervezték. – Ir. Fehérváry Magda (szerk.): Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. sz. első felében (1992); Juhász Árpád: Gúta és környéke a múlt századokban (1996); Angyal Béla: Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Angyal Béla:Gúta 1945–1949 (1997); Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).
Kolbenheyer Tibor
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait...megnyit →
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait...megnyit →
Részletek
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait 1940-ben fejezte be, doktori oklevelét 1941-ben szerezte meg. 1941-től 1942-ig, majd 1944-től 1947-ig a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa volt, ezzel párhuzamosan, 1942 és 1945 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) gravitációs méréseket végző kaposvári csoportjában tevékenykedett geofizikusként. 1947-ben visszatért Csehszl.-ba és 1951-ig a pozsonyi Szlovák Földtani Intézetben dolgozott, majd 1951–1952-ben az Érckutató Intézet munkatársa volt. 1952-től geofizikai előadásokat tartott a pozsonyi Comenius Egyetemen, valamint részt vett a Kassai Műszaki Egyetem alapítása körüli szervezőmunkában. Az 1953/1954-es tanévben a műegyetem dékáni, 1955-től 1963-ig rektori tisztét töltötte be. Ezzel párhuzamosan 1953-ban Pozsonyban megalapította a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Kutatóintézetét, amelynek munkáját 1962-ig igazgatóként irányította. 1966-tól a szintén kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem elméleti fizikai és geofizikai tanszékének professzora volt, 1969–1972 között pedig a tanintézet dékáni feladatait is ellátta. Tudományos pályafutása elején az asztrofizika vonzotta, doktori disszertációját a galaktikus csillaghalmazok egyensúlyi állapotáról írta, emellett a kisbolygók és üstökösök dinamikájával foglalkozott. Az 1940-es évek végétől kutatásai kizárólag geofizikai kérdésekre irányultak, főként a gravitációs anomáliákatvizsgálta és kiterjedt graviméteres kutatásokat végzett D-Szl.-ban. Gravitációs kutatásait geoelektromos vizsgálati módszerekkel ötvözve sikerrel kutatott fel a föld mélyében rejlő, hasznosítható nyersanyagkészleteket, egyebek mellett a nevéhez fűződik a patakalji magnezittelep feltárása is. Elméleti munkássága, a két- és háromdimenziós mágneses terek viselkedésére, dinamikájára vonatkozó számításai szintén jelentősek. A Csehszlovák Tudományos Akadémiának 1972-ben letta rendes tagja. Az MTA 1979-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Több mint 60 tudományos dolgozatot publikált cseh, szlovák, magyarországi és más külföldi szaklapokban. – Fm: A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról (1941); Az üstökösökről (1942); A tejútrendszer dinamikája (1942) ; Csillagászat az atom korszakában (Kulin Györggyel, 1946).
Kolíňany
-> Kolon; Kolony (Kolíňany)

Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 923, ebből 737 (79,8%) magyar, 169 (18,3%) szlovák; [2011] – 1570, ebből 780 (49,7%) magyar, 678 (43,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 817 (52,0%) magyar,...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 923, ebből 737 (79,8%) magyar, 169 (18,3%) szlovák; [2011] – 1570, ebből 780 (49,7%) magyar, 678 (43,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 817 (52,0%) magyar,...megnyit →
Részletek

Kolon – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 923, ebből 737 (79,8%) magyar, 169 (18,3%) szlovák; [2011] – 1570, ebből 780 (49,7%) magyar, 678 (43,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 817 (52,0%) magyar, 641 (40,8%) szlovák. V: [2011] – 1378 r. k., 20 ev., 2 gör. kat., 1 ref. – A 12. sz.-ban épült román kori r. k. (Szt. István-) templomát 1659-ben és 1737-ben barokkosították, 1933-ban átépítették; palóc tájháza 1970-ben létesült. A közeli Pilis-hegyen mészkövet bányásztak, s lakói még a 20. sz.-ban is ismert mészégetők és mészkereskedők voltak. A Zoboralja falvai közül itt készítették a legnevesebb csipkét és hímzéses fejkendőt. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Putz Éva: A kolonyi lagzi (1943); Sándor Anna: Kolon egyháztörténeti, néprajzi és nyelvi jellegzetességei (1998); Sándor János: Kolon. Egy falu a Zoboralján (2004).
Kollár József
Részletek

Kollar Jozsef (FI)
(* 1919. márc. 12. Pozsony) Pozsonyban végezte az iskoláit. Miután a kereskedelmi akadémián leérettségizett, tényleges katonai szolgálatra kellett bevonulnia. Leszerelése után hosszú éveken keresztül a külkereskedelemben dolgozott. 1958-ban került az Új Szóhoz, ahol a sportrovatot szerkesztette.
kollektív bűnösség
-> kassai kormányprogram
A második vh. utáni első csehszlovák kormány programja, amelyet 1945. ápr. 5-én Kassán hirdettek ki. 1945 márc.-ában Moszkvában dolgozták ki, a moszkvai kommunista emigráció és a Beneš elnök köré tömörülő csoportok közötti kompromisszumként. A kormányprogram a csehszlovák gazdaság- és belpolitika radikális átalakítását hirdette meg,...megnyit →
A második vh. utáni első csehszlovák kormány programja, amelyet 1945. ápr. 5-én Kassán hirdettek ki. 1945 márc.-ában Moszkvában dolgozták ki, a moszkvai kommunista emigráció és a Beneš elnök köré tömörülő csoportok közötti kompromisszumként. A kormányprogram a csehszlovák gazdaság- és belpolitika radikális átalakítását hirdette meg,...megnyit →
Részletek
A második vh. utáni első csehszlovák kormány programja, amelyet 1945. ápr. 5-én Kassán hirdettek ki. 1945 márc.-ában Moszkvában dolgozták ki, a moszkvai kommunista emigráció és a Beneš elnök köré tömörülő csoportok közötti kompromisszumként. A kormányprogram a csehszlovák gazdaság- és belpolitika radikális átalakítását hirdette meg, a külpolitikában pedig kimondta az ország Szovjetuniótól való függését. A szlovákiai magyarok szempontjából a legfontosabb eleme a szláv nemzetállam megteremtésének meghirdetése volt. Ennek érdekében (az antifasiszta és a csehszlovák álamhoz lojális személyek kivételével) kollektíven háborús bűnösnek nyilvánította a köztársaság német és magyar nemzetiségű lakosságát, s meghirdette jog- és vagyonfosztásukat, az országból való eltávolításukat. A kormányprogram V. fejezete kimondta, hogy a nemzetiségek által lakott településeket a szlovák etnikai területeken érvényes demokratikus választásoktól eltérően nem választott, hanem a Belügyi Megbízotti Hivatal által kinevezett, az északi szlovák etnikai területről iderendelt, ill. a helyi szlovákok közül kiválasztott tisztségviselők irányítják. A VIII. fejezet kijelenti, hogy a magukat németnek, ill. magyarnak valló polgároktól megvonják a csehszlovák állampolgárságot, s miután az állam javára elkobozták minden ingó és ingatlan vagyonukat, „örök időkre” kitiltják őket a Csehszlovák Köztársaságból. Az így hontalanná vált németek és magyarok vagyonáról a XI. fejezet rendelkezik, amely kimondja, hogy ezt a vagyont csakis szláv nemzetiségű személyeknek utalhatják ki. A német és a magyar kultúra megsemmisítésének folyamatát ismerteti a XV. fejezet. Ez a szláv tudat megerősítése érdekében megszüntette a német és a magyar nyelvű oktatást, s elrendelte a már működő nem szlovák tanítási nyelvű alapiskolák bezárását. A kassai kormányprogram rendelkezései az 1945–1948 között kiadott magyar- és németellenes törvények (→jogfosztó intézkedések) alapkövének tekinthetők. – Ir. Janics Kálmán: A kassai kormányprogram és a magyarság „kollektív bűnössége” (1993), Szarka László (szerk.): Jogfosztó jogszabályok Csehszlovákiában. 1944–1949 (2005).


