Szlovákiai Magyar Adatbank » Lexicon Lexicon – Oldal 194 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Lexicon

1 … 192 193 194 195 196 … 460
460 találat

Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom (KDSZ)

Részletek

Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom (KDSZ)
Az ekeli vasútállomás kétnyelvűsítésén dolgozó aktivisták (Facebook)

Szlovákiai magyar nem hivatalos és anonim szerveződés. Célja a vizuális kétnyelvűség kiterjesztése D-Szl. magyarlakta területein. 2011 óta működik az interneten facebook oldala és weboldala. Sajtóhírek alapján mintegy 30 aktív, nevüket elhallgató taggal rendelkezik, ám facebookos követőinek száma meghaladja a 10 000-et. Tevékenysége a törvényben szabályozott nyelvi jogok biztosítására (kétnyelvűség a magánszektorban), valamint a nyelvi jogok bővítésének kikövetelésére (közúti jelzőtáblák, vasútállomások kétnyelvűsítése) irányul helyi kezdeményezések (Fontos vagy!, Kétnyelvű Gömörért és Nógrádért) közreműködésével. Legfontosabb eszköze a matricázás. 2011-ben Dunaszerdahelyen felállította Szl. első kétnyelvű országúti irányjelzőtábláját. 2012-ben – kétnyelvű feliratokat elhelyezve – felújította Ekel község vasúti megállóhelyét. A magyar feliratok ezt követő eltávolítása ráirányította a figyelmet a kisebbségi nyelvhasználat szabályozásának hiányosságaira. 2013-ban Pered hivatalos névváltoztatásának kormányzati elutasítása után a mozgalom táblaállítással hívta fel a figyelmet a népszavazás eredményének tiszteletben tartására. 2015-ben a tagjai felfedték magukat.

The Pered Project II.

VOX POPULI – The Pered Project

45 centtel a vasúti kétnyelvűségért

The Ekel Project Reloaded

The Galánta Project

The Ekel Project

The Párkány Project II.

The Nameless Villages Project

The Dunaszerdahely Project

The Párkány Project I.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőOÖ - Orosz Örs
Rövid URL
ID494112
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kéty

Részletek

Kéty
Érsekkéty − Szt. István szobra (GJ)

Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garamba torkolló Kétyi-víz mentén, Zselíztől DNy-ra. L: [1921] – 1245, ebből 1222 (98,1%) magyar, 7 (0,6%) szlovák; [2011] – 662, ebből 580 (87,6%) magyar, 69 (10,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 596 (90,0%) magyar, 53 (8,0%) szlovák. V: [2011] – 335 ref., 287 r. kat., 3 ev. – 1775-ben épült ref. és 1884–87-ben épült r. k. temploma a második vh. végén megsemmisült, helyükön az 1960-as években új templomokat emeltek. 1999-től magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezik.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÉrsekkéty [Keť]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372864
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kéve

Részletek

Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta. A spanyol polgárháború eseményeinek is folyamatos figyelmet szentelt, és kottával együtt közölte a Les Companias de Acero c. spanyol indulót. – Szerk. Keleti Ferenc.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID498268
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kežmarok

Részletek

Kežmarok
Késmárk – vár (GJ)

Város és járási székhely a Szepesi-medence ÉK-i részén, a Magas-Tátra és a Lőcsei-hegység között, a Poprád folyó völgyében, Poprádtól ÉK-re. L: [1921] – 6466, ebből 2507 (38,8%) szlovák, 2449 (37,9%) német, 930 (14,4%) zsidó, 280 (4,3%) magyar; [2011] – 16 832, ebből 14 261 (84,7%) szlovák, 202 (1,2%) roma, 102 (0,6%) cseh és morva, 61 (0,4%) német, 23 (0,1%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 185 (84,3%) szlovák, 192 (1,1%) roma, 108 (0,6%) cseh, 64 (0,4%) német, 32 (0,2%) magyar. V: [2011] – 11 202 r. k., 674 ev., 442 gör. kat., 28 ref., 1 (0,01%) izr. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, 1380-tól szabad királyi városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi címmel rendelkezett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1996 óta járási székhely. Zsidó lakosságát a második vh. idején koncentrációs táborokba deportálták, német lakosságát a háború után kitelepítették Németországba. – Egyik legjelentősebb műemléke a 14–15. sz.-ban késő gótikus stílusban emelt, majd 1596–1601 között reneszánsz stílusban átépített Thököly-vár, amely jelenleg az 1928-ban alapított Városi Múzeumnak ad helyet. R. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemploma 1444–98 között gótikus stílusban épült, a 16. sz. végén reneszánsz stílusban alakították át; a templom melletti pártázatos harangtorony 1586–91 közötti reneszánsz építmény. Az 1541–53 között reneszánsz stílusban emelt városházát később copf stílusban építették át, a barokk r. k. (Szűz Mária-) templomot 1654-ben, ev. fatemplomát 1687–1717 között, eklektikus stílusú új ev. templomát 1879–92 között emelték. Ebben a templomban kapott helyet a törökországi Izmirből 1906-ban hazahozott Thököly Imre fejedelem mauzóleuma.Iparágai közül a textil-, élelmiszer-, építőanyag- és bútoripar számottevő. Jelentős turisztikai központ, a magas-tátrai turizmus egyik kiindulási helye. 1920–45 között itt volt az 1873-ban alapított, s 1884-ig ~on székelő első magyarországi turistaegyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület hagyományaira építő német Karpathenverein központja. – 1974–92 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Leibic (Ľubica), 1974–95 között Kisszalók (Malý Slavkov).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésKésmárk [Kežmarok]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID375150
Módosítás dátuma2024. október 28.

Khín Antal

Részletek

(* 1884. ápr. 18. Vajka, † 1973. nov. 26. Budapest [Mo.]) Tanár, népismereti író, muzeológus. 1908-ban Budapesten szerzett tanári oklevelével Znióváralján, Stubnyafürdőn, Pozsonyban, majd Somorján tanított. Ez utóbbi helyen többedmagával létrehozta a Csallóközi Múzeumot (1928), amelynek 1940-ig igazgatója volt. Később a lévai tanítóképző igazgatója lett. 1945 után Budapesten élt, nyugdíjazásáig a Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa volt. Elsősorban a Csallóköz népéletét kutatta, főleg az ún. ősfoglalkozások (halászat, aranyászat stb.), valamint a néphit- és népszokások vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésVajka [Vojka nad Dunajom] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID375189
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ki kicsoda Kassától–Prágáig?

Részletek

Életrajzgyüjtemény (1993). A századvég magyarsága sorozatban, a Révai új nagylexikona I. segédkönyveként jelent meg a szekszárdi Babits Kiadó gondozásában. Megtaláljuk benne a csehszl.-i magyar kultúra, tudomány, közélet és szellemiség képviselőinek fontosabb adatait. A kiadvány végén mutatók (személynevek, születési helyek, évek, napok, álnevek, betűjegyek, írói nevek, foglalkozások, helynevek mutatója) segítik az olvasót az eligazodásban. Végül a magyar nyelvű lapokról, folyóiratokról, alkalmi kiadványokról ad tájékoztatást. – Szerk. Szőke József és Viczián János.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID498271
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kiarov

Részletek

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 380, ebből 312 (82,1%) magyar, 6 (1,6%) szlovák; [2011] – 308, ebből 176 (57,1%) magyar, 112 (36,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (71,4%) magyar, 72 (23,4%) szlovák. V: [2011] – 268 r. k., 9 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 18. sz.-ban barokk, az Oroszlányi-kúria a 19. sz. második felében neoklasszicista stílusban épült. A falu melletti Kéri-mocsár ritka flórája és faunája miatt természetvédelmi terület.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésIpolykér [Kiarov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID374472
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kicsa Katalin

Részletek

Kicsa Katalin
Kicsa Katalin (TSZA)

(* 1981. márc. 3. Kassa) Színésznő, díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolát Kassán végezte, majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába járt, ahol 1999-ben érettségizett. Tanulmányait a pozsonyi Színművészeti Főiskolán folytatta, ahol 2008-ban díszlet- és jelmeztervezés, valamint teatrológia szakon szerzett diplomát. Tanulmányai alatt is készített díszlet- és jelmezterveket. Díszlet- és jelmeztervezéssel foglalkozott a Kassai Állami Színházban, az eperjesi Alexander Duchnovič Színházban, majd színészi feladatai mellett a Kassai Thália Színházban is. Színészként játszott a pozsonyi STOKA Színházban. 2008-ban színművésznek szerződött a Kassai Thália Színház társulatához. – Főbb színházi szerepei: 3. lány (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Robinson (Presser Gábor–Horváth Péter– Sztevanovity Dusán: A padlás); Claire Linakette (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincérlány (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Zora (Bertolt Brecht: Koldusopera); Clair Ganz (Neil Simon: Pletykák). – Díszlet és jelmez: Murray Schisgal: Szerelem, ó! (díszlet és jelmez), 2009; Molnár Ferenc: Az ördög (jelmez), 2009; Dés László–Nemes István: Valahol Európában (díszlet, jelmez), 2010. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőKP - Kolár Péter
Rövid URL
ID493877
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kicsi Hang

Részletek

Kicsi Hang
Kicsi Hang (FI)

Verséneklő együttes (Galánta, 2000). Az együttes tagjai által megzenésített versek gitárra, egy másik kísérőhangszerre és énekhangra készülnek. A kétfős együttes tagjai, Borbély Katalin és Menyhárt József, megalakulásuktól fogva számos hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget. Önálló koncerteket is adnak. Az együttesnek eddig nyolc hanghordozója jelent meg: Egyszerű ez (2003), Ki visz át? (2006), Dúdoló (2008) stb. – Vezető: Menyhárt József.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésGalánta [Galanta]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID375195
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kicsind (Malá nad Hronom)

Részletek

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Garam folyó bal partján, Párkánytól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 697, ebből 681 (97,7%) magyar; [2011] – 394, ebből 349 (88,6%) magyar, 37 (9,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 362 (91,9%) magyar, 23 (5,8%) szlovák. V: [2011] – 365 r. k., 3 ref. – R. k. (Szt. Őrzőangyalok) temploma 1782-ben klasszicista stílusban épült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésKicsind [Malá nad Hronom]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID375198
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 … 192 193 194 195 196 … 460
460 találat