Járási közművelődési testület (JKT)
A polgári csehszl. állam törvénnyel szervezett népművelésének járási szerve. Az állampolgári nevelésről szóló 1919. évi 67. sz. törvény rendelte el, hogy a lakosság körében ingyenes tanfolyamokat kell rendezni, melyeken hozzáértő előadók ismertetik az állam fölépítését, jellegét, törvényeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit. E tanfolyamok...megnyit →
A polgári csehszl. állam törvénnyel szervezett népművelésének járási szerve. Az állampolgári nevelésről szóló 1919. évi 67. sz. törvény rendelte el, hogy a lakosság körében ingyenes tanfolyamokat kell rendezni, melyeken hozzáértő előadók ismertetik az állam fölépítését, jellegét, törvényeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit. E tanfolyamok...megnyit →
Részletek
A polgári csehszl. állam törvénnyel szervezett népművelésének járási szerve. Az állampolgári nevelésről szóló 1919. évi 67. sz. törvény rendelte el, hogy a lakosság körében ingyenes tanfolyamokat kell rendezni, melyeken hozzáértő előadók ismertetik az állam fölépítését, jellegét, törvényeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit. E tanfolyamok rendezésével és irányításával a járási közművelődési testületeket és a helyi bizottságokat (HB) bízták meg. A ~-k vegyes összetételű, a politikai pártok és a kulturális egyesületek küldötteiből alakított szervek voltak, s az említett tanfolyamok rendezésén kívül más nagy fontosságú hatáskörük is volt: ők osztották ki a kulturális egyesületek számára az állami és községi segélyeket, továbbá adó- és illetékmentességet biztosítottak az általuk jóváhagyott kulturális rendezvényeknek. A magyar ellenzéki pártok a ~-k és HB-k létesítését a magyarlakta területeken könnyelműen elhanyagolták, a magyar kulturális egyesületek ezért nagy anyagi lehetőségtől estek el. 1928-ban az egész államban 569 ~ működött, ebből 298 volt cseh, 82 szlovák, 177 német, 8 ruszin, 3 lengyel és csak 1 magyar. A 30-as évek derekán a helyzet némileg javult, de 1937 végén is csak 14 magyar ~ létezett, holott 41 alapítására lett volna lehetőség. 1936 elején külön szövetséget (Magyar Közművelődési Szövetség) létesítettek, melynek az volt a feladata, hogy a magyar ~-k és HB-k alakítását mindenfelé propagálja és megszervezze. A régi és az új testületek és bizottságok működését sokszor megnehezítette a különböző pártállású tagok közti súrlódás és viszály, de voltak olyan ~-k is, melyek példamutató munkásságot fejtettek ki. Pl. a Schubert Tódor irányította lévai ~ 1936–1937-ben olyan előadás-sorozatot rendezett, melynek során élvonalbeli kisebbségi értelmiségiek értekeztek a csehszl. magyarság helyzetéről és problémáiról. Ez az előadássorozat, ill. a belőle összeállított könyv (Kisebbségi problémák, 1937) a kisebbségi élet komplex felmérésére irányuló értékes kísérletnek tekinthető. 1935–1936-ban a magyar ~-k és községi közkönyvtárak tájékoztatása, irányítása céljából lap is megjelent Közművelődés – Könyvtárélet címmel. – Ir. Surányi Géza–Váradi Antal: Magyar múlt és jelen (1928); Vájlok Sándor: A szlovenszkói magyar népművelés és problémái (Magyar Írás, 1936/5).
Jarnó József; Jarno
(* 1904. máj. 5. Budapest [Mo.], † 1934. nov. 3. Bejrút [Libanon]) Író, költő, műfordító. 1922-ben telepedett le Kassán. 1922–1927-ben a Kassai Napló szerkesztője. 1924-től a Renaissance Kultúregyesület irodalmi szakosztályának elnöke és a Renaissance Könyvtár vezetője. Baloldali szervezetekkel állt kapcsolatban. A Couburg cég üzletkötőjeként...megnyit →
(* 1904. máj. 5. Budapest [Mo.], † 1934. nov. 3. Bejrút [Libanon]) Író, költő, műfordító. 1922-ben telepedett le Kassán. 1922–1927-ben a Kassai Napló szerkesztője. 1924-től a Renaissance Kultúregyesület irodalmi szakosztályának elnöke és a Renaissance Könyvtár vezetője. Baloldali szervezetekkel állt kapcsolatban. A Couburg cég üzletkötőjeként...megnyit →
Részletek
Jarnó József (FI)
(* 1904. máj. 5. Budapest [Mo.], † 1934. nov. 3. Bejrút [Libanon]) Író, költő, műfordító. 1922-ben telepedett le Kassán. 1922–1927-ben a Kassai Napló szerkesztője. 1924-től a Renaissance Kultúregyesület irodalmi szakosztályának elnöke és a Renaissance Könyvtár vezetője. Baloldali szervezetekkel állt kapcsolatban. A Couburg cég üzletkötőjeként jutott el Libanonba, ahol váratlanul elhunyt. Német nyelven is jelentek meg írásai. Francia, német és angol írók, költők műveit fordította. 1927-ben Mikszáth-díjas. – Fm. Prometheus (v., 1924); Szakadó kötelek (r., 1926); Önarckép (v., 1927); Börtön (r., 1927); A gyár (r., 1928); Magyar miniatürök (portrék, 1931).
Jaross Andor
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga alelnöke volt. 1935-ben nemzetgyűlési képviselővé választották. 1933-ban pártjának ügyvezető elnöke; az 1936-os pártegyesítés után az Egyesült Magyar Párt országos elnöke lett. Az első bécsi döntést követően 1940 ápr.-áig a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere Budapesten. Fokozatosan a fasizmus eszméinek vonzásába került. 1940-ben Imrédy Bélával együtt megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. 1944 márc.-a és aug.-a között a Sztójay-kormány belügyminisztere, a zsidóüldözések egyik irányítója, 1944 dec.-étől 1945. márc.-ig a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének elnöke volt. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösnek nyilvánította, és halálra ítélte. Az ítéletet végre is hajtották.
Jarovce
-> Horvátjárfalu (Jarovce; Hrvatski Jandrof)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar...megnyit →
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar...megnyit →
Részletek
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1016 (70,7%) szlovák, 231 (16,1%) horvát, 115 (8,0%) magyar. V: [2011] – 1038 r. k., 41 ev., 10 gör. kat., 8 ref. – Az 1947. febr. 10-i párizsi békeszerződés csatolta Csehszl.-hoz. A 16. sz.-ban a török elől menekülő horvátokkal népesült be, a 20. sz. végére azonban az erőteljes szlovák betelepülés következtében elveszítette horvát többségi jellegét. R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1760-ban késő barokk stílusban épült. Közúti határátkelőhely Ausztria felé. – Ir. Vanek, Rudolf: Jarovce 1208–1998 (1998); Treuer, Jure: Naše selo, Hrvatski Jandrof (2005).
Jasov
-> Jászó (Jasov)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1303, ebből 1199 (92,0%) magyar, 50 (3,8%) szlovák; [2011] – 3351, ebből 2404 (71,7%) szlovák, 237 (7,1%) magyar, 198 (5,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1567 (46,8%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1303, ebből 1199 (92,0%) magyar, 50 (3,8%) szlovák; [2011] – 3351, ebből 2404 (71,7%) szlovák, 237 (7,1%) magyar, 198 (5,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1567 (46,8%)...megnyit →
Részletek
Jászó − Premontrei monostor (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1303, ebből 1199 (92,0%) magyar, 50 (3,8%) szlovák; [2011] – 3351, ebből 2404 (71,7%) szlovák, 237 (7,1%) magyar, 198 (5,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1567 (46,8%) szlovák, 879 (26,2%) roma, 378 (11,3%) magyar. V: [2011] – 2166 r. k., 48 gör. kat., 21 ref., 6 ev. – Egykori bányaváros, hegyeiben aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Premontrei prépostságát Könyves Kálmán király alapította a 12. sz. végén; a prépostság franciaparkkal övezett, rendházból és a Keresztelő Szt. János-templomból álló épületegyüttese jelenlegi barokk és rokokó formáját az 1750–66 közötti átépítése során kapta. Egykor itt őrizték a rend országos levéltárát, 1770-ben alapított több ezer kötetes rendi könyvtárában ma is számos kódexet, oklevelet, kéziratot és misekönyvet őriznek. A község r. k. temploma a 15. sz.-ban épült barokk stílusban. A ~ fölötti Szikla-hegyen a Károly Róbert király által 1317 körül építtetett, de a 15. sz. elején elpusztult Jászóvár romjai láthatók. A várhegy alatti Jászói-cseppkőbarlang, valamint a Jászói-tölgyesek természetvédelmi terület; a barlang, amelyben paleolit, neolit, réz-, bronz- és vaskori leleteket tártak fel, a mai Szl. legrégebben, 1846 óta látogatható barlangja. A falu környéke kedvelt üdülőhely, nyári művelődési táborok gyakori színhelye, a Csemadok 1998 óta itt rendezi meg a Jászói Nyári Egyetemet. 1950-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Jászóváralját.
Jasová
-> Jászfalu (Jasová)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V: [2011] – 1078 r. k., 3 ev., 2 ref. – A 17. sz. végén nagyrészt szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. 1944-ben megsemmisült barokk r. k. templomából csak a Szt. Lőrinc-kápolna maradt fenn, Szt. Mihály-kápolnája 1969-ben épült. Határában 1991-ben 10–11. sz.-i köznépi temető sírjait tárták fel.
Jasovský Podzámok
-> Jászóváralja (Jasovský Podzámok)
1950-ben Jászóhoz csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 11 (4,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 5 ref., 3 ev., 1 gör. kat. –...megnyit →
1950-ben Jászóhoz csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 11 (4,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 5 ref., 3 ev., 1 gör. kat. –...megnyit →
Részletek
1950-ben Jászóhoz csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i peremén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 11 (4,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 5 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – A Jászóval összeépült, attól csupán a Bódva folyóval elválasztott település lakói a jászói premontrei prépostság alkalmazottai voltak.
Jasszusch Antal; Anton Jasuch
(* 1882. ápr. 25. Kassa, † 1965. júl. 3. Kassa) Festő. 1904–1906-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1906–1907-ben előbb Münchenben, azután Párizsban tanult. Kezdetben a szecesszió, ill. a nagybányai iskola hatása alatt áll, festészete a lumunizmushoz közelít. Az 1920-as években a konstruktivizmus, majd a...megnyit →
(* 1882. ápr. 25. Kassa, † 1965. júl. 3. Kassa) Festő. 1904–1906-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1906–1907-ben előbb Münchenben, azután Párizsban tanult. Kezdetben a szecesszió, ill. a nagybányai iskola hatása alatt áll, festészete a lumunizmushoz közelít. Az 1920-as években a konstruktivizmus, majd a...megnyit →
Részletek
Jasszusch Antal: Egy planéta halála (1824) (KKK)
(* 1882. ápr. 25. Kassa, † 1965. júl. 3. Kassa) Festő. 1904–1906-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1906–1907-ben előbb Münchenben, azután Párizsban tanult. Kezdetben a szecesszió, ill. a nagybányai iskola hatása alatt áll, festészete a lumunizmushoz közelít. Az 1920-as években a konstruktivizmus, majd a futurizmus híve. 1924-es pozsonyi kiállításával heves szakmai és politikai vita középpontjába került. A két vh. közti időszakban Kassán kapcsolatban volt az avantgárd művészekkel, s részt vett a Kazinczy Társaság munkájában is. Fantasztikus, filozofikus témájú kompozícióit csak halála után kezdték értékelni. 1962-ben megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést. – Ir. Štraus, T.: Anton Jasusch (1966).
Jastrabie Kračany
Részletek
1940-ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 139, ebből 136 (97,8%) magyar, 3 (2,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 138 r. k., 1 ref.
Jászfalu (Jasová)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1330, ebből 755 (56,8%) szlovák, 522 (39,2%) magyar; [2011] – 1211, ebből 1156 (95,5%) szlovák, 26 (2,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1148 (94,8%) szlovák, 34 (2,8%) magyar. V: [2011] – 1078 r. k., 3 ev., 2 ref. – A 17. sz. végén nagyrészt szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. 1944-ben megsemmisült barokk r. k. templomából csak a Szt. Lőrinc-kápolna maradt fenn, Szt. Mihály-kápolnája 1969-ben épült. Határában 1991-ben 10–11. sz.-i köznépi temető sírjait tárták fel.