Lexicon

1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011] – 128 ref., 41 r. k., 33 ev., 2 gör. kat.

Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól É–ÉK-re. L: [1921] – 254, ebből 237 (93,3%) szlovák, 5 (2,0%) magyar; [2011] – 97, ebből 51 (52,6%) szlovák, 26 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 38 (39,2%) magyar, 33 (34,0%) szlovák. V: [2011] – 55 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1788–93 között klasszicista stílusban épült.

Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 68 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. Ref. temploma 1772-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971-ben Alsóvállyal és Felsővállyal egyesítették Vály néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. É. Kovács Judit: Gömörmihályfalva. Fejezetek a község néprajzából (1992).

1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44 ev., 20 r. k., 3 izr. – Ref. temploma 1787-ben, tornya a 20. sz. elején épült. A község a közelmúltig fazekasiparáról volt híres.

Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%) szlovák V: [2011] – 206 r. k., 8 ref., 1 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1929–30-ban szecessziós stílusban épült.

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (75,7%) szlovák, 3 (0,7%) magyar. V: [2011] – 105 r. k., 92 ev., 2 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 13. sz. második felében román-gótikus stílusban épült, a 16. és 18. sz.-ban átépítették, belsejében barokk berendezés és 14–15. sz.-i gótikus falfestmények találhatók. ev. templomát 1819-ben emelték klasszicista stílusban. A község közelében láthatók a 15. sz.-ban elpusztult Kövi, más néven Rákos várának romjai. Határában a 20. sz. elejéig, majd a sz. második felében vasércet, 1968-tól mészkövet bányásztak.

Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 679, ebből 628 (92,5%) magyar, 12 (1,8%) szlovák; [2011] – 1227, ebből 1025 (83,5%) magyar, 114 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1058 (86,2%) magyar, 104 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1044 r. k., 18 ref., 5 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1896–97-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában ásványvízforrás található.