tudományos irodalom 1945 után

Az intézményes megoldás felvetésére először az 1968-as események adtak lehetőséget. A Csemadok 1968. márc. 12-i állásfoglalásában szerepel egy nemzetiségi tud. kutatóintézet terve (önállóan vagy a Szlovák Tudományos Akadémia (SZTA) részeként). 1968-ban a Szlovákiai Írószövetség Magyar Szekciójának vezetősége is felvetette az Országos Magyar Tudományos Intézet létrehozásának gondolatát, s szorgalmazta, hogy a mutációként megjelenő Természet és Társadalom c. folyóirat váljon a tud. élet fórumává. – A témát felvetette az Irodalmi Szemle kerekasztal-tanácskozása is (A magyar értelmiség helyzete és fejlődésének távlatai, 1968/3–4), melyen egyebek között elhangzott a szociológiai kutatás megindításának javaslata. Hasonló gondolat felvetése a konszolidációs években politikai provokációnak számított. A 80-as évek végén az SZTA Elnöksége létrehozta ugyan a Nemzetiségi Kutatás Bizottságát (és elnökségét), a Kassán felállított részleg (az SZTA Társadalomtudományi Intézete 35 kutatóval) azonban nem számolt magyar kutatókkal, s az 1976-tól az állami költségvetésből finanszírozott kutatások főleg elméleti-történeti jellegűek voltak. A tud. élet támogatására hozta létre 1980-ban a Madách Könyv- és Lapkiadó az Új Mindenes Gyűjtemény c. sorozatot. A tud. dolgozatok később a Regio (1990) c. budapesti kisebbségi szemlében jelennek meg. – Az Új Mindenes Gyűjtemény szerkesztőbizottsága által szervezett ankét eredményeként átfogó tervezetet fogalmazott meg (1988–1989) egy kívánatos tudományos intézmény létrehozására (Új Mindenes Gyűjtemény, 1990). A Szlovákiai Írószövetség Magyar Szekciója 1989 febr.-ban fogadta el a nemzetiségi kérdés intézményes megoldását sürgető állásfoglalását (Kultúra, átalakítás, demokratizálás, Irodalmi Szemle, 1990/1), mely egyebek között felvetette egy kutatórészleg létesítésének gondolatát a Comenus Egyetem BTK-jának magyar tanszékén. E részleget (4–1 fő) 1992 tavaszán létrehozták, a kutatómunka azonban szervezési hiányosságok miatt nem indult meg; s az állományt 1993 végén beolvasztották a tanszék állományába. – Intézményes keretek között kutatómunkát végeznek a pozsonyi BTK magyar tanszékén, a nyitrai hungarológiai tanszéken és a prágai Károly Egyetem hungarológiai műhelyében. 1989 után több tudományos műhely és intézet is alakult. A Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport (1992) történeti és nyelvészeti kutatásokkal foglalkozott, a Fórum Kisebbségkutató Intézet (1996) kőintézményként a magyarságkutatás és a nemzeti örökség megőrzésének egyik fontos bázisává vált, a Gramma Nyelvi Iroda (2001) pedig nyelvészeti kutatásokkal foglalkozik felkarolva és összefogva a jelentős nyelvészeket. – A társadalomtudományok területén az alábbi kutatók értek el jelentősebb eredményeket: a nyelvtudomány képviselői közül Sima Ferenc, Jakab István, Zeman László, Telekiné Nagy Ilona, Sándor Anna, Lanstyák István és Szabómihály Gizella. Az irodalomtudomány úttörő képviselői Turczel Lajos, Csanda Sándor, Rákos Péter, őket követte Szeberényi Zoltán, Fónod Zoltán, Alabán Ferenc, Révész Bertalan , Tőzsér Árpád, Koncsol László. A hungarológia területén Rudolf Chmel, Richard Pražák, Pašiaková, Jaroslava, Juraj Furdík és Garaj Lajos működtek. Az irodalomelméletben és stilisztikában Rákos Péter, Zeman László, Zalabai Zsigmond és Zsilka Tibor, a drámaelméletben L. Erdélyi Margit alkotott figyelemre méltót. A néprajzkutatók közül Ág Tibor, Mórocz Károly, B. Kovács István, Liszka József és L. Juhász Ilona ért el jelentős eredményeket. – A történettudományi művek közül elsőként azokat a döbbenetes erejű dokumentumokat említjük, melyeket Fábry Zoltán, Szalatnai Rezső és Peéry Rezső tett közzé (még az események idején) a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni helyzetéről. A kisebbségi történettudomány később periférikus helyzetbe került, a pártállami ideológia lehetetlenné tette, hogy erről az időszakról értékelő-elemző művek jelenjenek meg. A hagyományfeltárás jobbára a munkásmozgalmi múlt feltárására szűkült. Az első értékes tudományos munka Sas Andor posztumusz kötete, A koronázó város (1973) volt. Blaskovics József a turkológia területén végzett sikeres kutatásokat. – A nemzetiségi kérdést Janics Kálmán vetette fel kendőzetlenül (1979), kötete azonban idehaza 1989-ig nem jelenhetett meg. A történettudomány művelői közül a későbbiekben Gyönyör József, Püspöki Nagy Péter, Popély Gyula, Fogarassy László, Kiss József, Popély Gyula, Popély Árpád és Simon Attila publikálta eredményeit. A szociológiai kutatásokat Kardos István kezdeményezte 1968-ban, az ő tevékenységét azonban a politikai hatalom megakadályozta. Végh László szociológiai vizsgálatai a kultúra és a műveltség, Bauer Editéi az életmód kérdéseire összpontosultak, Gyurgyík László demográfiai, Lampl Zsuzsanna pedig identitás- és életmódvizsgálatokkal foglalkozott újszerű megközelítésekkel. Filozófiatörténettel Mészáros András, jogfilozófiával Öllös László, régészeti problémákkal Balassa Géza, Trugly Sándor és B. Kovács István pedagógiai kérdésekkel Perhács János, Tankó László, Mózsi Ferenc és Kulacs Dezső, művészettörténettel Kubička Kucsera Klára, Farkas Veronika és Haltenberger Szabó Kinga, színháztörténettel Kováts Miklós és Tóth László foglalkozott, ill. foglalkozik. Közgazdasági kutatásokat Mihály Géza végzett. A teológia és az egyháztörténet területén Csémy Lajos László, Szabó Antal, Kúr Géza és Molnár János alkotott figyelemre méltót. A zenetudomány művelői közül Duka Zólyomi Emese és Vajda Géza tevékenysége ismert. A műépítészek és építészek közül Jankovich Imre, Kissling Barna és Gály Roman munkásságát említjük. – A természettudományok területéről sem bibliográfia, sem számottevő felmérés nem készült (még a publicisztika szintjén sem). A matematika művelőjeként ismertük Znám István-t, akinek több mint 50 dolgozata (szám- és gráfelmélet) jelent meg nemzetközi folyóiratokban. Takács Szilveszter és László Béla munkássága ugyancsak a matematikához kötődik. Az asztrofizikában Mészáros Attila, a magfizikában Tölgyessy György és Duka Zólyomi Árpád, a biofizikában Both Bálint, a kibernetikában Hulkó Gábor ért el kiváló eredményeket. Bauer Győző a gyógyszerkutatásban tűnt ki, ő az egyetlen magyar, aki levelező tagja az SZTA-nak. Az orvostudományokat Kovács László, Bauer Ferenc, Kiss László, Pálházy Béla és Žernovický Ferenc, a biológiát ifj. Rácz Olivér orvos, a pszichológiát Csémy László és Szabó Iván műveli. Kevesen tudják, hogy az élelmiszerkutatóként ismert Andrej Bučko is magyar származásúnak mondja magát. Szőcs Ferenc a kémiai, Hosszúréty Zoltán a műszaki, Csuka Gyula agrárgenetikus a mezőgazdasági tudományok doktora. Pomichal Richárd a környezetvédelem kérdéseit kutatja. Tudományos kutatásairól ismert még Tirinda Péter, Agócs Zoltán és Vincze Károly Kálmán is. – A társadalomtudományi eredmények fóruma évtizedeken keresztül a Madách Könyv- és Lapkiadóra korlátozódott részben az Irodalmi Szemlén, részben pedig az Új Mindenes Gyűjteményen keresztül. 1989 után sokat változott a helyzet, 1999-ben negyedéves periodicitással megjelent a Fórum Társadalomtudományi Szemle, majd az Eruditio – Educatio c. folyóirat. A könyvkiadás területén pedig szinte az összes fontosabb könyvkiadó vagy kiadással is foglalkozó intézmény megjelentetett tudományos munkákat, így a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Kalligram Könyv- és Lapkiadó, a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó, a Méry Ratio, Nap Kiadó, Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Plectrum Kiadó, VámbéryTud ományos Társaság, és hasonlóan fontos a regionális kiadók, önkormányzatok hasonló publikációs tevékenysége. A természettudományok területén a kutatók elsősorban szlovák vagy nemzetközi szaklapokban jelentetik meg az eredményeiket. A tudományos publikációk tekintetében fontosak a magyarországi lehetőségek is. – Ir. Koncsol László: Szellemi és kritikai életünk kérdései (Irodalmi Szemle, 1968/8); Tervezet a csehszlovákiai magyar tudományos élet intézményi rendszerének kialakítására (Új Mindenes Gyűjtemény 9., 1990); Für Lajos: Kisebbség és tudomány (1989); Egyed Albert–Tarnóczy Mariann: Tervek és tények. A szlovákiai magyar kisebbségi tudományosság kérdései (MTA kutatásértékelés) (1989); Simon Attila szerk.: A határon túli magyar tudományos könyvkiadás (2005).