A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Szlovákiai magyar politikai párt (Losonc, 1925–1934). A Magyar Nemzeti Párt vezetőinek kezdeményezésére alakult meg. A húszas évek közepén az Országos Keresztényszocialista Pártban és a baloldali mozgalmakban kibontakozó válságot igyekezett kihasználni, s a magyar nemzetiségű városi munkásság között szerette volna választóbázisát kialakítani. A párt programjában a szociáldemokrácia elképzelései a nemzeti retorika eszközeivel keveredtek. Működése idején nagyobb támogatást nem sikerült elérnie, s 1934-ben beolvadt Magyar Nemzeti Pártba. A párt hivatalos sajtóorgánuma az 1930-ig megjelenő Magyar Munkás c. lap volt. – Vezető: Tomes András (1925); Kersék László (1929).

Rövid ideig működő szlovákiai magyar párt a két vh. között (Komárom, 1920). A párt alakuló gyűlésére 1920. febr. 29-én került sor, ahol a párt vezetőivé Komárom környékének az államfordulat előtti időszak vezető személyiségeit, Kürthy István volt főispánt, Tuba János takarékpénztári elnököt, Palkovich Viktor esperesplébánost választották. Programjában a szlovákiai magyarok jogainak védelme kapott központi helyet és integráló szerepet kívánt betölteni a szlovákiai magyar politikában. A hatóságok azonban elutasították a párt bejegyzését, így az néhány héttel az alapítása után megszűnt működni.

Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt azonban csak minimális szavazatot szerzett, s a kudarcot követően megszűnt működni. – Vezető: Seitz Viktor.

A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl. szinte valamennyi jelentősebb településén megalakultak a helyi szervezetei. Feladata a magyar lakosság tájékoztatása, a közrend fenntartása és a várt visszacsatolás lebonyolításának elősegítése volt. Részt vett a D-Szl. több településén (közte Pozsonyban és Kassán) lezajlott demonstrációk megszervezésében. A megalakulását követő napokban több ízben is kiáltvánnyal fordult a magyar lakossághoz, amelyekben nyugalomra és a közrend fenntartására, valamint ennek érdekében helyi polgárőrségek megalakítására szólította fel a lakosságot. Utasítására sok dél-szlovákiai településen már ekkor kifüggesztették a nemzeti lobogót. A következő hetekben a ~hoz már a korábbi aktivista magyar szerveződések is csatlakoztak, így az a szlovákiai magyarság reprezentatív testületévé vált. Okt. utolsó napjaiban a nemzeti tanácson belül népjóléti tanács alakult, amelynek célja a magyar lakta területek visszacsatolása kapcsán várható szociális gondok kezelése volt. Működését a hatóságok akadályozták, több helyen betiltották. Az első bécsi döntés kihirdetését követően a magyar honvédség megérkezéséig sok településen a ~ vette át az irányítást, felügyelte a közrendet, szervezte a visszacsatolást kísérő ünnepségeket, s igyekezett megakadályozni, hogy a távozó hatalom magával vigye a közhivatalok, gyárak stb. ingóságait. A magyar honvédség bevonulását követően a nemzeti tanácsok egy ideig még megpróbáltak részt vállalni a visszacsatolt területek irányításából. A katonai közigazgatás viszonyai azonban erre nem adatak lehetőséget, így mind a központi ~, mind a helyi szervezetei feloszlatták magukat.

Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák állam idején 1942 és 1944 között újra megjelent. – Szerk. Brogyányi Kálmán és Ásgúthy Erzsébet.

Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció Pártja megalakulása előtt beolvadt az Együttélés Politikai Mozgalomba. – Vezető: Popély Gyula.

A PEN Klub szlovákiai magyar szervezete (Pozsony, 1989 jún.). A rendszerváltás előtt alakult szlovákiai magyar írók és értelmiségiek részvételével Balla Kálmán kezdeményezésére. Több dokumentumot adott ki a Csehszl.-ban bebörtönzött írók és ellenzékiek védelmében. 1991-ben beolvadt a Szlovákiai PEN Klubba. – Vezető: Balla Kálmán.

Polgári baloldali és szocialista írók, publicisták és művészek népfrontos jellegű kulturális egyesülete. Alakuló közgyűlését 1935. febr. 10-én tartotta Pozsonyban: alapszabálya értelmében a magyar kultúra ápolása és a magyar-szlovák-cseh kulturális kapcsolatok elmélyítése volt a fő célja. Kezdeményezője Barta Lajos emigráns író volt, aki azonban csehszlovák állampolgárság hiányában nem lehetett az egyesület tisztségviselője. Az egyesület létrehozását a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöksége aktívan támogatta, de később – a szociáldemokrata sajtóval együtt – politikai egyoldalúsággal, „bolsevista szellemmel” vádolta a vezetőséget. Az intrikák következtében és egy másik egyesület a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság megalakulása miatt csakhamar feloszlott.

Illusztrált színházi újság (Komárom, 1920. júl. 24.). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Pajzs Imre.

Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky Jenő.

Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.

Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója hivatalosan az SS (SS Standardte „Kurt Eggers” Kommando Slowakei) pozsonyi parancsnoksága. A lapban többek között Duka Zólyomi Norbert is publikált. Felelős szerkesztője Klöne Henrik. – Szerk. Brogyányi Kálmán.

Érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap (Komárom, 1921–1937). A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület hivatalos orgánuma, amely kéthetente jelent meg. A lap rendszeresen tájékoztatott a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. 1939 és 1941 kiadását Felvidéki Magyar Tanító néven újították fel. – Szerk. (egymást váltva) Jezo Márton, Banai Tóth Pál és Boross Béla.

Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület, valamint a Magyar Tanító c. lap Pozsonyba való áthelyezése volt. A szociáldemokráciához közel álló lapra egyformán jellemző volt az antikommunista és az antiklerikális hozzáállás. – Szerk. Farkas Gyula, Dezső Zoltán.

Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi rovatában a magyarországi írók mellett helyet biztosított a kibontakozóban lévő Sarló mozgalom tagjainak is. – Szerk. (egymást váltva) Angermayer Károly, Szent-Ivány József, Kárpáthy Béla, Gál István, Moravek Gyula és Benyovszky Károly.

A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) havonta megjelenő ismeretterjesztő és irodalmi folyóirata (Komárom, 1931, 1934–1938). Az SZMKE-tagok tagilletményként kapták. Első évfolyamában még külön irodalmi melléklete volt, melyet Szombathy Viktor szerkesztett, s többek között Borka Géza, Darvas János, Farkas István, Mécs László, Rácz Pál voltak a munkatársai. Alapy Gyula halála után, 1936 jan.-tól a lapot egyedül Szombathy jegyezte. Főleg a falusi lakosság részére készült, ismeretterjesztő anyagában ezért a mezőgazdasági jellegű írások domináltak. Az Ismerjük meg Szlovenszkót c. rovatban főleg Tichy Kálmán és Manga János néprajzi cikkei találhatók. Az SZMKE-központ és a körzeti titkárságok munkájáról, az országos közgyűlésekről és a helyi szervezetek kiemelkedőbb teljesítményeiről a Szervezeti Hírek rovat adott folyamatos tájékoztatást. – Szerk. Alapy Gyula, Szombathy Viktor (1931); Szombathy Viktor (1936). – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).

Regionális kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1932. dec. 31.–1933. ápr. 15.). 15 száma jelent meg. Alcíme szerint „Nyugat- és Dél-Szlovenszkó magyar lakossága részére” készült. – Szerk. Császár István.

Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk formájában ismertette. Az eredmények felhasználásával tréningeket szervezett a közéleti személyiségek számára Szl.-ban, Mo.-n és Romániában. Fontos feladatának tekintette Márai Sándor életművének ápolását is. – Fm. Ellenpróbák (1995); Slovensko 1995 (1996); Bordás Sándor–Hunčík Péter: FER (szlovákul és angolul, is1999); Confidence building in the Carpatian basin (1999); Márai, Sándor: Košická pochôdzka. Košickí mešťania (2000). – Vezető: Hunčík Péter. – Ir. Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2001/2).