Veres Vilmos
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története,...megnyit →
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története,...megnyit →
Részletek
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története, Parasztságunk élete, Lakodalmi népszokások). – Fm. Üzent a föld (v., Agárdy Zsigmonddal, Csontos Vilmossal és Sass Jánossal, 1934); Ötven év (önéletrajz, kézirat). – Ir. Csontos Vilmos: Veres Vilmos (Irodalmi Szemle, 1975/3).
Verő Géza
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m...megnyit →
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m...megnyit →
Részletek
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m 1930).
Verseghy Erzsébet; Kopasz Elemérné
(* 1915. márc. 12. Kürt, † 2000. szept. 14. Érsekújvár) Költő, író. Pozsonyban érettségizett. Az 1950-es évektől jelentek meg gyermekversei, meséi. – Fm. Mocskos Palkó – Cifra Olga (verses mesék, 1961); Mesét mondok, gyerekek (mesék, 1964); Óka, bóka, libikóka (gyermekv., 1991); Kacsatánc (gyermekv., 1997);...megnyit →
(* 1915. márc. 12. Kürt, † 2000. szept. 14. Érsekújvár) Költő, író. Pozsonyban érettségizett. Az 1950-es évektől jelentek meg gyermekversei, meséi. – Fm. Mocskos Palkó – Cifra Olga (verses mesék, 1961); Mesét mondok, gyerekek (mesék, 1964); Óka, bóka, libikóka (gyermekv., 1991); Kacsatánc (gyermekv., 1997);...megnyit →
Részletek
(* 1915. márc. 12. Kürt, † 2000. szept. 14. Érsekújvár) Költő, író. Pozsonyban érettségizett. Az 1950-es évektől jelentek meg gyermekversei, meséi. – Fm. Mocskos Palkó – Cifra Olga (verses mesék, 1961); Mesét mondok, gyerekek (mesék, 1964); Óka, bóka, libikóka (gyermekv., 1991); Kacsatánc (gyermekv., 1997); Fellegjáró Pöttöm Pál (gyermekv., 2003); Nyelvelő ábécé (gyermekv., 2007).
Veskóc (Veškovce)
Részletek
1964-ben Nagykaposhoz csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung és a Latorca folyása között, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 356, ebből 319 (89,6%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1961] 353, ebből 229 (64,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 232 ref., 42 gör. kat., 42 izr., 39 r. k. – Ref. temploma 1828–35 között klasszicista stílusban épült.
Veškovce
-> Veskóc (Veškovce)
1964-ben Nagykaposhoz csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung és a Latorca folyása között, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 356, ebből 319 (89,6%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1961] 353, ebből 229 (64,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 232 ref., 42 gör. kat.,...megnyit →
1964-ben Nagykaposhoz csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung és a Latorca folyása között, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 356, ebből 319 (89,6%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1961] 353, ebből 229 (64,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 232 ref., 42 gör. kat.,...megnyit →
Részletek
1964-ben Nagykaposhoz csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung és a Latorca folyása között, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 356, ebből 319 (89,6%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1961] 353, ebből 229 (64,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 232 ref., 42 gör. kat., 42 izr., 39 r. k. – Ref. temploma 1828–35 között klasszicista stílusban épült.
Veszprémi Ferenc
(* 1949. január 4. Érsekújvár) Pedagógus, karnagy, zongorista. Gimnáziumi évei alatt egy Kodály-tanítványnál, Váry Máriánál tanult zongorázni, és 1967-ben felvételt nyert a Nyitrai Pedagógiai Karra, ahol folytatta zenei tanulmányait. Az Az államvizsga után (1971) több zeneiskolában zongorajátékot tanított, majd a zsitvabesenyői alapiskola pedagógusa lett....megnyit →
(* 1949. január 4. Érsekújvár) Pedagógus, karnagy, zongorista. Gimnáziumi évei alatt egy Kodály-tanítványnál, Váry Máriánál tanult zongorázni, és 1967-ben felvételt nyert a Nyitrai Pedagógiai Karra, ahol folytatta zenei tanulmányait. Az Az államvizsga után (1971) több zeneiskolában zongorajátékot tanított, majd a zsitvabesenyői alapiskola pedagógusa lett....megnyit →
Részletek
Veszprémi Ferenc (csa)
(* 1949. január 4. Érsekújvár) Pedagógus, karnagy, zongorista. Gimnáziumi évei alatt egy Kodály-tanítványnál, Váry Máriánál tanult zongorázni, és 1967-ben felvételt nyert a Nyitrai Pedagógiai Karra, ahol folytatta zenei tanulmányait. Az Az államvizsga után (1971) több zeneiskolában zongorajátékot tanított, majd a zsitvabesenyői alapiskola pedagógusa lett. Citerazenekart alapított, majd női kart a helyi Csemadok keretén belül. Tagjai lett a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 5 éven keresztül vezényelte az érsekújvári Csemadok vegyes karát. Angliában és Ausztriában játszott kávéházakban, majd folyami luxushajókon zongoristaként bejárta Hollandiát, Németországot, Svájcot, Franciaországot. Jelenleg a Melody-kvartett vezetője.
Vetés
Részletek
vetes
A sarlósok időszaki röpirata. 1928 aug.-a és 1929 szept.-e között 4 száma jelent meg, útkereső és programadó írásokkal. A legtöbb cikket Balogh Edgár, Dobossy László, Brogyányi Kálmán és Horváth Ferenc írták. Közleményeik nagy részét a parasztrajongás és kisebbségi messianizmus jellemezte.
Vezekény 1.
-> Garamvezekény; Vezekény (Vozokany nad Hronom)
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 678, ebből 671 (99,0%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 655, ebből 266 (40,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 456...megnyit →
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 678, ebből 671 (99,0%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 655, ebből 266 (40,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 456...megnyit →
Részletek
Garamvezekény – a négy Esterházy és a csata emlékműve (GJ)
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 678, ebből 671 (99,0%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 655, ebből 266 (40,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 456 ref., 204 r. k., 17 izr., 1 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1966-ban épült.
Vezekény 2.
-> Pozsonyvezekény; Vezekény (Vozokany)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Galántától D–DNy-ra. L: [1921] – 1072, ebből 1047 (97,7%) magyar, 5 (0,5%) szlovák; [2011] – 1164, ebből 894 (76,8%) magyar, 234 (20,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 914 (78,5%) magyar, 208 (17,9%)...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Galántától D–DNy-ra. L: [1921] – 1072, ebből 1047 (97,7%) magyar, 5 (0,5%) szlovák; [2011] – 1164, ebből 894 (76,8%) magyar, 234 (20,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 914 (78,5%) magyar, 208 (17,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Galántától D–DNy-ra. L: [1921] – 1072, ebből 1047 (97,7%) magyar, 5 (0,5%) szlovák; [2011] – 1164, ebből 894 (76,8%) magyar, 234 (20,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 914 (78,5%) magyar, 208 (17,9%) szlovák. V: [2011] – 978 r. k., 34 ev., 7 ref., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1718-ban barokk stílusban épült, 1778-ban klasszicista stílusban alakították át. A határában végzett ásatások során honfoglalás kori sírokat tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Vicsápapáti (Výčapy-Opatovce)
Részletek
Vicsápapáti – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Nyitramenti-hátság DK-i részén, a Zoboralján, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1512, ebből 1035 (68,5%) magyar, 453 (30,0%) szlovák; [2011] – 2156, ebből 2039 (94,6%) szlovák, 59 (2,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1920 (89,1%) szlovák, 169 (7,8%) magyar. V: [2011] – 1923 r. k., 13 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Mindenszentek-) temploma a 16. sz. elején késő gótikus stílusban épült, 1740-ben építették újjá; r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temetőkápolnája 18. sz.-i barokk építmény. – 1960–94 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Lajosközség.