Újvároska; Lipótvár (Leopoldov)
Részletek
A lipótvári erőd (GJ)
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8 (0,2%) magyar. V: [2011] – 3068 r. k., 97 ev., 3 gör. kat. – A 19. sz. második feléig mezovárosi kiváltságokkal rendelkezett, ekkor elveszített városi címét 1971-ben kapta vissza. ~ a Vág-völgyi vasútvonal egyik jelentos csomópontja. A városban található az 1665–69 között épült Lipótvár vára, amelyet 1854-ben fegyházzá alakítottak át, s jelenleg Szl. legnagyobb fegyintézete muködik benne. R. k. (Szt. Lipót-) temploma 1710–12-ben barokk stílusban épült.
A lipótvári erőd egyik kapuja (GJ)
Ung-vidék Néprajzi tájegység
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a...megnyit →
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a...megnyit →
Részletek
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a környezettől markánsan különváló népi kultúrája tette közismertté (nagyjából ugyanezt a térséget a korábbi irodalom inkább Tiszahátként emlegeti). A térség jellegzetes természetföldrajzi viszonyaiból adódóan az ~ lakóinak életében fontos szerepet kapott az ártéri gazdálkodás (a széna, a gyümölcs, a fűzfavesszőre irányuló gyűjtögető gazdálkodás, a halászat), ám alapvetően mégis az állattenyésztés és a szántóföldi földművelés jelentette a fő megélhetési forrást. A folyók árterületei kedveztek az állattenyésztésnek, amely – a vízrajzi viszonyoknak köszönhetően – meglehetősen hosszú ideig konzervált archaikusabb fajtákat (rackajuh, mangalica). A pásztorkodás és az állattartás mikéntje a területet egyértelműen az Alföldhöz, mint kulturális nagytájhoz kapcsolja. Az állattartás jelentőségével magyarázható, hogy az ~en virágzó pásztorművészet alakult ki. Településszerkezetileg e térség falvait is alapvetően a természetföldrajzi viszonyok határozzák meg, ám fontos szerepet játszanak az egyes települések szerkezeti kialakításában a társadalmi viszonyok is. Szalagtelkes úti falvak (Csicser) éppúgy jellemzőek a vidékre, mint a halmazos települések (Szirénfalva). A lakóházak építőanyaga (a más, vízjárta területekhez hasonlóan) eredetileg a paticsfal (sárral tapasztott vesszőfal) volt, amit fokozatosan váltottak föl a lapos kövekből épített alapra húzott vályog-, ill. vertfalú házak. Tetőfedésre a zsúpszalmát, majd az első vh. után divatba jött cserepet, ill. bádogot használták. A tetőformák közül a sátortető volt általánosan elterjedt. A lakóházak három osztatúak voltak, és elsőház – pitvar – hátsóház egységből álltak úgy, hogy kívülről a konyhán (pitvar) át lehetett bejutni az első és a hátsó szobába is. A vidék folklórját, annak ellenére, hogy a táj szülötte volt Erdélyi János, a legutóbbi időkig szinte egyáltalán nem ismertük. Az utóbbi évtizedben, Géczi Lajos gyűjtőmunkájának köszönhetően, alkothatunk képet az ~ népköltészetéről (gyermekmondókák, mondák, mesék). – Ir. Bodnár Lajos: Csuprosok és üstfoltozók. Ung megyei árucsere és vásárok a századfordulón (1993); Galgóczy Tibor: Az Ungvidék pásztorművészete (1999); Géczi Lajos: Ungi népmesék és mondák (1989).
Ungár Joób
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
Részletek
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt. Rövid ideig felelős szerkesztője volt a Kassai Naplónak. Írásai ebben, jogi szakcikkei a Csehszlovák Jogban jelentek meg. A szlovákiai zsidóságról írt nagy tanulmányában részletesen szólt azokról az okokról, melyek a zsidóságnak a magyarságból való nagymértékű kiválását előidézték: az egyik fő ok a mo.-i numerus clausus volt, a másik az a csehszl. törvényes rendelkezés, amely a népszámlálásoknál a zsidóságot nemzetiségnek nyilvánította. – Fm. Ahogy én láttam őket (portrék, 1934); A magyar zsidóság. In: Borsody István szerk.: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 (1938); Vagyunk és leszünk. In: Fazekas József szerk.: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918–1945 (1993); Csehszlovák munkajog (tan., 1937). – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Ungi Táj
Részletek
Közéleti havilap (Nagykapos, 1990–1994). Kezdetben az Erdélyi János Népfőiskola jelentette meg a CSEMART kiadásában, 1993-tól (a 2. számtól) az Ungi Táj Alapítvány, Nagykapos volt a gazdája. – Szerk. Tóth Ferenc (1990), Gabri Rudolf (1993).
Ungmogyorós; Mogyorós (Liesková)
Részletek
1960-ban Kerészmogyorós néven Mokcsakerésszel egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 390, ebből 296 (75,9%) magyar, 50 (12,8%) zsidó, 36 (9,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 216 ref., 77 r. k., 52 izr., 45 gör. kat. Ref. temploma 1907–08-ban szecessziós stílusban épült.
Ungnyarád; Nyarád (Ňarád)
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20 r. k.., 1 gör. kat. Ref. temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus tornyát 1930-ban emelték.
Ungváry Ferenc; Ungar
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
Részletek
Ungváry Ferenc (FI)
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára. 1930–1934 között újságíró, 1934–1942 között pedig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője, bemondója, később vezetője, majd a rádió programstatisztikai osztályának vezetője. 1944–1945-ben megjárta Auschwitzot, majd visszakerült korábbi beosztásába. Rádiójátékokat is írt (Apuka, 1934; A rádióbemondó álma, 1935; Matt második lépésre, 1936; Eltűnt egy ember, 1936; Liszt, 1936; Holnap minden jóra fordul, 1942; A gyilkos a függöny mögött jár, 1971); a rádiókrimi szlovákiai meghonosítója. Cseh és szlovák színműveket, hangjátékokat fordított magyarra. – Fm. A pozsonyi magyar színjátszás története I–III. (kéziratban). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Úradné Noviny Župy Abauj-Turňanskej a Mesta Košíc – Abauj-Torna Vármegye és Kassa Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven megjelenő lap (Kassa, 1919–1922). – Szerk. Juraj Bulla.
Úradné Noviny Župy Komárňanskej a Mesta Komárna – Komárom Vármegye és Komárom Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Komárom, 1919–1922). – Szerk. Pavol Soltész.
Úradné Noviny Župy Prešporskej – Pozsony Vármegye Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1919–1924). – Szerk. Matej Somogyi, Vojtech Bohuczky, Antonín Palkovič, Jaroslav Kruliš.