A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

1940-ben Gelle néven Csallóközpósfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 123, ebből 113 (91,9%) magyar, 3 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 118 r. k., 3 izr., 1 ev.

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lejtőin, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 651, ebből 638 (98,0%) magyar, 4 (0,6%) szlovák; [2011] – 232, ebből 186 (80,2%) magyar, 28 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] 187 (80,6%) magyar, 23 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 159 r. k., 37 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Márton-) temploma 1884-ben, ref. temploma 1913-ban épült, a neoklasszicista Bossányi-kastélyt a 19. sz. végén, a Csécsi Nagy-kastélyt a 20. sz. elején emelték. Az 1950–60-as években magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakmunkásképző iskolával rendelkezett.

Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)

Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Szenctől Ny-ra. L: [1921] – 1328, ebből 1162 (87,5%) magyar, 132 (9,9%) szlovák; [2011] – 2304, ebből 1515 (65,8%) szlovák, 702 (30,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1460 (63,4%) szlovák, 744 (32,3%) magyar nemzetiségű. V: [2011] – 1690 r. k., 69 ev., 16 ref., 10 gör. kat. – Kastélyát, amely a mai Szl. egyik legnagyobb méretű barokk kastélya, Csáky Imre kalocsai érsek építtette 1722–25 között; r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1728-ban barokk stílusban épült. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Németbélt.

Magyarbél − Csáky-kastély (GJ)

Béla − Baldácsy(Baldacci)-kastély

Község az Érsekújvári járásban a Kisalföld K-i részén Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 603, ebből 538 (89,2%) magyar, 56 (9,3%) szlovák; [2011] – 370, ebből 282 (76,2%) magyar, 65 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 287 (77,6%) magyar, 59 (15,9%) szlovák. V: [2011] – 311 r. k., 9 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során ÉK-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 18. sz. közepén barokk; a Török-, majd Baldácsy- (Baldacci) kastély a 18. sz. második felében késő barokk stílusban épült, a 19. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.

Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1321 r. k., 10 ev., 1 gör. kat. –Eredetileg késő barokk kastélyát a Jeszenszky család a 18. sz. végén építtette, 1810 után empire, majd 1874-ben új tulajdonosai, a Szentiványiak neobarokk-klasszicista stílusban alakíttatták át. A kastély mauzóleumában lévő szarkofágokat Fadrusz János plasztikái díszítik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Pusztahatárt (Pustý Chotár), 1976-ban Herestényt (Chrašťany).

Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 258, ebből 195 (75,6%) szlovák, 52 (20,2%) magyar; [2011] – 1567, ebből 1521 (97,1%) szlovák, 5 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1509 (96,3%) szlovák, 6 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1321 r. k., 10 ev., 1 gör. kat. –Eredetileg késő barokk kastélyát a Jeszenszky család a 18. sz. végén építtette, 1810 után empire, majd 1874-ben új tulajdonosai, a Szentiványiak neobarokk-klasszicista stílusban alakíttatták át. A kastély mauzóleumában lévő szarkofágokat Fadrusz János plasztikái díszítik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Pusztahatárt (Pustý Chotár), 1976-ban Herestényt (Chrašťany).

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 152, ebből 152 (100%) magyar; [2011] – 193, ebből 107 (55,4%) szlovák, 79 (40,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (55,4%) szlovák, 80 (41,5%) magyar. V: [2011] – 160 r. k., 3 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – Eredetileg csaknem színtiszta ref. magyar lakossága mellé az 1920-as években nagyszámú r. k. szlovák telepes érkezett Gyetva környékéről, lakossága így jórészt kicserélődött. Az 1863-ban épült késő klasszicista stílusú ref. temploma 2000-ben romba dőlt, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1958-ban épült. Határában ásványvízforrás található.

Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében,Fülektől DK-re. L: [1921] – 418, ebből 418 (100%) magyar; [2011] – 642, ebből 497 (77,4%) magyar, 63 (9,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 516 (80,4%) magyar, 47 (7,3%) szlovák. V: [2011] – 538 r. k., 7 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu melletti Bénai-sziklák mállott lávafolyam-képződményét 1993-ban 7,1 ha területen tájvédelmi körzetté nyilvánították.