A Népnevelő Szava
Részletek
Népnevelők és előadók havi folyóirata (Pozsony, 1957. jan.–dec.). Korábban A Népnevelő Szava (1952–1954) címmel jelent meg az Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kiadásában.
A Reggel
Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette....megnyit →
Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette....megnyit →
Részletek
Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette. Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret biztosított, s ezzel – néhány más napilappal együtt – pótolta a hiányzó állandó irodalmi folyóiratot. – Szerk. Erdélyi Béla, Erdélyi Ernő, Gyöngyösi Nándor, Kasztor Ernő, László Ernő.
AB-ART Könyvkiadó
1995-ben irodalmi könyvkiadóként alakult Pozsonyban. Fő profilja: a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nőalkotók és a ritkán megszólaló írók preferálása, de néprajzi és képzőművészeti tárgyú könyveket is megjelentet. Eddig több mint 200 könyvet adott ki. Az ~...megnyit →
1995-ben irodalmi könyvkiadóként alakult Pozsonyban. Fő profilja: a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nőalkotók és a ritkán megszólaló írók preferálása, de néprajzi és képzőművészeti tárgyú könyveket is megjelentet. Eddig több mint 200 könyvet adott ki. Az ~...megnyit →
Részletek
1995-ben irodalmi könyvkiadóként alakult Pozsonyban. Fő profilja: a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nőalkotók és a ritkán megszólaló írók preferálása, de néprajzi és képzőművészeti tárgyú könyveket is megjelentet. Eddig több mint 200 könyvet adott ki. Az ~ jelenteti meg a Szőrös Kő irodalmi folyóiratot. A kiadó igazgatója Balázs F. Attila, művészeti igazgatója Haraszti Mária.
Abafalva (Abovce)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.
abara
Négy oszlopon nyugvó, szabályozható magasságú, sátortetős szénatároló építmény, amely a Kárpát-medence magyar, ukrán és szlovák lakosságú északkeleti részére, így DK-Szl. magyar területeire, az Ung-vidékre és a Bodrogközre volt jellemző (a magyar nyelvterület egyéb részein lényegében ismeretlen). A kutatás mai állása szerint valószínűsíthető, hogy az...megnyit →
Négy oszlopon nyugvó, szabályozható magasságú, sátortetős szénatároló építmény, amely a Kárpát-medence magyar, ukrán és szlovák lakosságú északkeleti részére, így DK-Szl. magyar területeire, az Ung-vidékre és a Bodrogközre volt jellemző (a magyar nyelvterület egyéb részein lényegében ismeretlen). A kutatás mai állása szerint valószínűsíthető, hogy az...megnyit →
Részletek
Négy oszlopon nyugvó, szabályozható magasságú, sátortetős szénatároló építmény, amely a Kárpát-medence magyar, ukrán és szlovák lakosságú északkeleti részére, így DK-Szl. magyar területeire, az Ung-vidékre és a Bodrogközre volt jellemző (a magyar nyelvterület egyéb részein lényegében ismeretlen). A kutatás mai állása szerint valószínűsíthető, hogy az építmény Ny-Európából a középkor folyamán terjedt el kelet felé; a Bodrogközben helységnévként már a 13. sz.-ban fölbukkan.
Abara (Oborín)
Részletek
Abara. A második világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa (FI)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, Nagykapostól Ny-ra.L: [1921] – 723, ebből 667 (92,2%) magyar, 8 (1,1%) szlovák; [2011] – 719, ebből 413 (57,4%) magyar, 265 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 446 (62,0%) magyar, 228 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 382 ref., 187 r. k., 66 gör. kat. – Barokk stílusú ref. temploma 1796-ban épült egy 15. sz.-i gótikus templom alapjain. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1966-ban itt rendezték meg a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. Határában az 1959–61 között végzett ásatások során neolit, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Mészpestet.
Abaszéplak; Széplak (Krásna)
Részletek
1976- ban Kassához csatolt község a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 586 (56,1%) magyar, 363 (34,8%) szlovák, 61 (5,8%) roma; [2011] – 4420, ebből 3609 (81,7%) szlovák, 78 (1,8%) roma, 51 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3280 (74,2%) szlovák, 330 (7,5%) roma, 77 (1,7%) magyar. V: [2011] – 2722 r. k., 166 gör. kat., 82 ref., 72 ev. – A 18. sz. végén szlovákokkal újranépesített ~ a 20. sz. első felében nagyrészt még kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A klasszicista stílusú Meskó-kastély 1780-ban, rokokó és klasszicista kúriái a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma 1935-ben épült. Határában 1971-ben 10. sz.-i kétélű kardot találtak. 1953-ban panelgyártó üzeme létesült. – 1942-ben ~hoz csatolták Széplakapátit.
Abaúj-Torna
Részletek
Néprajzi tájegység. A Palócföld keleti, az egykori Torna és Abaúj megyék területén található térség kulturálisan lazán kapcsolódik a klasszikus értelemben vett Palócföldhöz. A térséget valamivel szűkítőbb értelemben Bódva-völgyként is szokás emlegetni.
Abaújrákos; Rákos (Rákoš)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység Ny-i lejtőin, Kassától DK-re. L: [1921] – 222, ebből 166 (74,8%) szlovák, 56 (25,2%) magyar; [2011] – 353, ebből 280 (79,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 293 (83,0%) szlovák, 4 (1,1%) magyar. V: [2011] – 190 r. k., 70 ref., 15 gör. kat., 3 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu részben magyar lakossága a 20. sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Jézus szíve) kápolnája 1965-ben, ref. temploma az 1990-es években épült.
Abaújszina; Szina (Seňa)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák, 407 (19,5%) magyar. V: [2011] – 1390 r. k., 294 ref., 108 gör. kat., 8 ev. – Ref. temploma a 13. sz. közepén épült korai gótikus, r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1869-ben neoklasszicista, a Teleki-kastély a 19. sz. elején klasszicista stílusban. Gazdag régészeti lelőhely: határában az 1950-es években diluviális ősemberi maradványokat és kőeszközöket találtak. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1986–90 között hozzá tartozott Kenyhec, 1986–92 között Miglécnémeti.