bársonyos forradalom
1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszl.-ban. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő ~ ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77...megnyit →
1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszl.-ban. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő ~ ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77...megnyit →
Részletek
Bársonyos forradalom − tüntetés Pozsonyban 1989 nov.-ében (FI)
1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszl.-ban. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő ~ ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77 Prágában és más nagyobb városokban is utcai demonstrációkat szervezett 1988 nyarán és 1989 elején, s egyre többen bekapcsolódtak a diktatórikus modell felszámolását követelő petíciós mozgalmakba is. A csehszlovákiai társadalmat azonban véglegesen csupán a prágai diákok 1989. nov. 17-i békés felvonulása elleni brutális rendőri fellépés rázta fel tespedtségéből. A prágai eseményeket Pozsonyban és Szl. más városaiban is sorozatos demonstrációk követték. A pártállam szinte napok alatt összeomlott, s a vér nélküli, „bársonyos forradalom” vezetőjét, a korábbi disszidenst, Václav Havelt választották köztársasági elnökké. Ezzel Csehszl.-ban is megkezdődött a rendszerváltás folyamata. A magyarországi rendszerváltás eseményeit nagy figyelemmel kísérő szlovákiai magyarok a kezdetektől fogva aktív szerepet vállaltak a szocialista rendszer lebontásában és a demokratikus társadalom kiépítésében. A kommunista diktatúra összeomlását magyar vidékeken mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták, abban reménykedve, hogy a közélet demokratizálásával együtt nemzetiségi jogaik is kiszélesednek. A dél-szlovákiai városokban rendezett nagy utcai demonstrációkon magyarok és szlovákok együtt tüntettek a pártállami keretek lebontásáért. A CSKP ellenőrzése alól kiszabadulva, azonnal megkezdődött a kisebbségi társadalom különböző szegmenseinek kiépítése: a politikai pártok, a kulturális, az egyházi, az oktatási és a gazdasági szervezetek, valamint a civil kezdeményezések létrehozása.
Barsvárad; Várad (Tekovský Hrádok)
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011] – 120 ref., 101 r. k., 20 ev., 3 gör. kat. – Túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Bart (Bruty)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 549 r. k., 6 ref. – A két vh. közötti földbirtokreform során a határában felosztott nagybirtokra 1936-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1945 után épült az Esterházy Imre esztergomi érsek által 1730-ban építtetett, a második vh.-ban azonban elpusztult barokk stílusú templom helyén. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.
Barta Gyula
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették...megnyit →
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették...megnyit →
Részletek
Barta Gyula (SZM)
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették ki, 1989-ben Érdemes művész, 2003-ban megkapta a Posonium Művészeti Díjat. Pályafutása során több mint száz murális munkát készített, többnyire társszerzőkkel (Karol Drexler, Szabó Sándor). Grafikával és könyvillusztrációval is foglalkozott. 2007-ben életművét bemutató album jelent meg.
Barta Lajos
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
Részletek
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs), 1934-től Pozsonyban élt, de már ezt megelőzően kapcsolatot tartott baloldali csehszlovákiai magyar körökkel. 1928-ban megalapította az Írók Kiadóvállalatát, 1929-ben az Új Szó c. folyóiratot. 1939-ben Londonban telepedett le, 1945-től haláláig Budapesten élt. 1956-ban Kossuth-díjat kapott. Csehszl.-ban megjelent regénye: A sötét ujj (1928). Szerelem c. színművét (cseh)szlovákiai magyar társulatok, színházak is játszották.
Bartal Aurél
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a...megnyit →
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a...megnyit →
Részletek
Bartal Aurél (FI)
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a Csehszlovák Köztársasághoz való csatolása mellett foglalt állást, amiért az új hatalom kinevezte Pozsony vármegye törvényhatósági bizottságába. Az 1920-as évek elején viszont a budapesti kormányzat bizalmi embere, s egyike a szlovákiai magyar politikai élet megszervezőinek, ám egyik pártban sem vállalt tisztséget. Ismertek gazdasági jellegű írásai.
Bartal Iván
(* 1892. febr. 26. Kislúcs, † 1977. aug. 3. Budapest [Mo.]) Nagybirtokos, politikus. Keszthelyen gazdasági akadémiát, Pozsonyban jogakadémiát végzett. Az első vh. után családi birtokain gazdálkodott, majd bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe. A Magyar Nemzeti Párt, később az Egyesült Magyar Párt egyik helyi...megnyit →
(* 1892. febr. 26. Kislúcs, † 1977. aug. 3. Budapest [Mo.]) Nagybirtokos, politikus. Keszthelyen gazdasági akadémiát, Pozsonyban jogakadémiát végzett. Az első vh. után családi birtokain gazdálkodott, majd bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe. A Magyar Nemzeti Párt, később az Egyesült Magyar Párt egyik helyi...megnyit →
Részletek
(* 1892. febr. 26. Kislúcs, † 1977. aug. 3. Budapest [Mo.]) Nagybirtokos, politikus. Keszthelyen gazdasági akadémiát, Pozsonyban jogakadémiát végzett. Az első vh. után családi birtokain gazdálkodott, majd bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe. A Magyar Nemzeti Párt, később az Egyesült Magyar Párt egyik helyi vezetője. Az első bécsi döntést követően 1939. júl.-i nyugdíjazásáig Komárom megye főispánja. A szélsőjobb felé sodródó magyar politikával nem tudott azonosulni: támogatta a földosztást, 1944-ben zsidókat mentett meg a deportálástól. A háború után nyugdíjasként Győrben élt.
Bartal Károly Tamás
(* 1933. aug. 27. Karva) Premontrei szerzetes, jászóvári nyugalmazott apát. Párkányban érettségizett (1953), a pozsonyi r. k. teológián szentelték pappá (1958). 1958 és 1990 között Körmöcbányán, Besztercebányán, Érsekújvárott, Köbölkúton, Paláston káplán, plébános, esperes-plébános, 1990-től nyugdíjba vonulásáig a premontrei kanonokrend apátja Jászón. 1986–1989-ben a pozsonyi...megnyit →
(* 1933. aug. 27. Karva) Premontrei szerzetes, jászóvári nyugalmazott apát. Párkányban érettségizett (1953), a pozsonyi r. k. teológián szentelték pappá (1958). 1958 és 1990 között Körmöcbányán, Besztercebányán, Érsekújvárott, Köbölkúton, Paláston káplán, plébános, esperes-plébános, 1990-től nyugdíjba vonulásáig a premontrei kanonokrend apátja Jászón. 1986–1989-ben a pozsonyi...megnyit →
Részletek
Bartal Károly Tamás (ST)
(* 1933. aug. 27. Karva) Premontrei szerzetes, jászóvári nyugalmazott apát. Párkányban érettségizett (1953), a pozsonyi r. k. teológián szentelték pappá (1958). 1958 és 1990 között Körmöcbányán, Besztercebányán, Érsekújvárott, Köbölkúton, Paláston káplán, plébános, esperes-plébános, 1990-től nyugdíjba vonulásáig a premontrei kanonokrend apátja Jászón. 1986–1989-ben a pozsonyi r. k. papi szeminárium rektora.
Bartalos Menyhért
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően...megnyit →
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően...megnyit →
Részletek
(* 1924. jan. 6. Tejfalu – † 1999. szept. 18. Dunaszerdahely) Növénynemesítő, szakíró. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Somorján végezte, a győri felső kereskedelmi iskolában 1943-ban érettségizett. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1949-ben szerzett oklevelet. 1950–1952-ben a gombai Növénynemesítő Állomás technikusa, ezt követően a sósszigeti Nemesítő Állomás munkatársa, 1961-től vezető növénynemesítője, 1982 és 1992 között vezetője. Kutatási területe a takarmánynövények nemesítése és terméshozamának vizsgálata. Öt búzafajtát, négy új takarmánycirok-fajtát és négy dinnyefajtát nemesített. 1983-ban Klement Gottwald állami Díjat kapott. Életéről két portréfilm is készült (SZTV, 1983; MTV, 1988). – Fm. Zvyšujeme úrodu krmovín na ornej pôde (1964); Využitie samčej sterility v heteróznom šľachtení kŕmnych cirokov (Rákóczi Lajossal, 1967); Špeciálna genetika poľnohospodárskych plodín (társszerzőkkel, 1974).
Bártfa (Bardejov; Bartfeld)
Részletek
Bártfa − Szt. Egyed templom (GJ)
Város és járási székhely a Csergő-hegység és az Erdős-Kárpátok között, a Tapoly folyó völgyében, Eperjestől É-ra. L: [1921] – 6593, ebből 4227 (64,1%) szlovák, 1653 (25,1%) zsidó, 172 (2,6%) magyar, 111 (1,7%) ruszin, 99 (1,5%) német; [2011] – 33 696, ebből 28 334 (84,1%) szlovák, 1350 (4,0%) ruszin és ukrán, 800 (2,4%) roma, 34 magyar (0,1%), 7 (0,02%) német, 3 (0,01%) zsidó. A: [2011] – 27 079 (80,4%) szlovák, 1871 (5,5%) ruszin és ukrán, 1018 (3,0%) roma, 45 (0,6%) magyar, 8 (0,02%) német, 6 (0,2%) jiddis. V: [2011] – 19 047 r. k., 5311 gör. kat., 2329 ev., 1239 gör. kel., 113 jehovista, 24 ref., 14 izr. – A tatárjárás után szászokkal és flamandokkal benépesített ~ 1376-tól szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt; 1922-ben elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A nagyrészt még ma is középkori városfalakkal és bástyákkal övezett belvárosa 1952 óta védett műemlékegyüttes, 2001 óta a világörökség része. Hosszúkás négyszög alakú főterén áll az 1415 körül épült gótikus r. k. Szt. Egyed-templom és az 1505–08 között épült késő gótikus-reneszánsz stílusú régi városháza, amelyben 1903-ban az akkor alapított Sárosi Múzeum kapott helyet. További jelentősebb műemlékei az 1660-ban épült árkádos egykori Rhody-ház, a ferencesek 15. sz.-ban gótikus stílusban épült temploma és kolostora, az 1798–1808 között épült copf stílusú ev. templom, az 1863–69 között épült eklektikus r. k. (Szt. Anna-) kálváriatemplom és az 1903-ban épült eklektikus stílusú gör. kat. (Szt. Péter és Pál-) templom. Az egykor virágzó kereskedelmi és kézműipari központnak számító ~ gazdasága a 19. sz.-ban és a 20. sz. első felében stagnált, s csupán a második vh. után indult újabb fejlődésnek. Jelenleg fejlett cipő-, bőr-, ruházati, élelmiszer-, üveg-, gép- és fafeldolgozó iparral rendelkezik. 1971-ben hozzácsatolták Bártfaújfalut (Bardejovská Nová Ves) és Hosszúrétet (Dlhá Lúka). – A várostól 5 km-re É-ra fekvő Bártfafürdő (Bardejovské Kúpele) vasas, szénsavas gyógyvizét gyomor-, epe-, máj- és vesebántalmak, valamint légzőszervi megbetegedések gyógyítására használják. A fürdő r. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1815–21 között épült klasszicista stílusban, Erzsébet királyné 1903-ban felavatott bronzszobra Donáth Gyula alkotása. Bártfafürdő 1965-ben alapított szabadtéri múzeumában Felső-Sáros szlovák és ruszin népi építészeti emlékei, köztük 18. sz.-i pravoszláv fatemplomok találhatók.
Bártfa − főtér (GJ)
Szent Egyed templom, Bártfa