Cserkész

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a...megnyit →

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a...megnyit →
Részletek

A Cserkész c havilap címoldala (FI)
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a cserkészeszmék iránt érdeklődők számára adja ki a szövetség, de a lap nyitott minden más, a szövetség irányelveivel megegyező ifjúsági szervezet irányába is. A lapban helyet kapnak a szövetség hírei, felhívásai, a természetismeret, környezetvédelem, a lelki élet hírei. A szerkesztőség nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődési körének megfelelő írást, és egyúttal neveljen az emberebb ember, magyarabb magyar elv alapján. Elsődleges célcsoportja a 10–16 évesek. A lapot a Kárpát-medence magyar lakta vidékeiről származó önkéntesek írják. – Szerk. Hodossy Gyula (1990), Gasparecz Tihamér (1995), Szőke István (1996), Csémi Szilárd (1999), Bodzás Gergely (2007).
Csermely Kórus
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984)....megnyit →
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984)....megnyit →
Részletek
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984). A Csehszlovák Rádió Kassai Stúdiója 1984-ben felvételt készített a kórus műsorából. Ezt követően is számos hazai és külföldi szereplés, nemzetközi fesztivál és találkozó résztvevője volt. Gazdag repertoárjukat barokk, reneszánsz és klasszikus művek, valamint kortárs zeneszerzők művei alkotják. A kórus munkáját a mellette alapított Csermely Polgári Társulás segíti. – Vezető: Havasi József (1973).
Csetnek (Štítnik)

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1349, ebből 666 (49,4%) szlovák, 600 (44,5%) magyar; [2011] – 1544, ebből 1293 (83,7%) szlovák, 20 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1259 (81,5%) szlovák, 23 (1,5%) magyar....megnyit →

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1349, ebből 666 (49,4%) szlovák, 600 (44,5%) magyar; [2011] – 1544, ebből 1293 (83,7%) szlovák, 20 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1259 (81,5%) szlovák, 23 (1,5%) magyar....megnyit →
Részletek

Csetnek − Evangélikus templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 1349, ebből 666 (49,4%) szlovák, 600 (44,5%) magyar; [2011] – 1544, ebből 1293 (83,7%) szlovák, 20 (1,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1259 (81,5%) szlovák, 23 (1,5%) magyar. V: [2011] – 608 ev., 182 r. k., 8 gör. kat., 6 ref. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított, egykor csipkéjéről és pipadohányáról is híres bányaváros volt, amelynek határában a 20. sz. elejéig antimon-, vas- és mangánércet bányásztak. Legjelentősebb műemléke a főterén álló, 14. sz.-ban épült gótikus stílusú ev. templom, értékes belsőberendezéssel, többek között a mai Szl. legrégibb, 1492-ben készült orgonájával. A község közepén található a Bebekek középkori vízivárának maradványa, amelynek épségben maradt Ny-i szárnyát a Sárkány család a 19. sz. második felében kúriává alakíttatta át. R. k. (Szt. Júdás Tádé-) temploma 1749–53 között épült barokk, a Kerepesy-, majd Sebők-kúria 1783-ban rokokó-klasszicista, a városháza 1780-ban klasszicista, a Szontágh-kúria a 18. sz.-ban, a Malatinszky-palota a 18. sz. utolsó harmadában, a Madarász-palota a 18. sz. második felében klasszicista stílusban.
Csető János

(* 1928. máj. 27., Garamszentgyörgy, † 2019. ápr. 18., Tejfalu) A katonai szolgálat után az Új Ifjúságban kilenc évig szerkesztette a lap mezőgazdasági rovatát. Közben a bratislavai Magyar Pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett. 1962-től a Komáromban megjelenő járási újság, a Dunatáj szerkesztője. 1964-től az...megnyit →

(* 1928. máj. 27., Garamszentgyörgy, † 2019. ápr. 18., Tejfalu) A katonai szolgálat után az Új Ifjúságban kilenc évig szerkesztette a lap mezőgazdasági rovatát. Közben a bratislavai Magyar Pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett. 1962-től a Komáromban megjelenő járási újság, a Dunatáj szerkesztője. 1964-től az...megnyit →
Részletek

cseto janos (FI)
(* 1928. máj. 27., Garamszentgyörgy, † 2019. ápr. 18., Tejfalu) A katonai szolgálat után az Új Ifjúságban kilenc évig szerkesztette a lap mezőgazdasági rovatát. Közben a bratislavai Magyar Pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett. 1962-től a Komáromban megjelenő járási újság, a Dunatáj szerkesztője. 1964-től az Új Szó munkatársa, majd helyettes főszerkesztője. 1977-ben Az SZNT Elnöksége a sajtónap alkalmából a Ľudovít Štúr Újságírói Díjjal tünteti ki, mint az Új Szó helyettes főszerkesztőjét.
Csiba Lajos
(* 1901. júl. 27. Tejfalu – † 1966. aug. 2. Tejfalusziget [Mo.]) Néprajzkutató, ornitológus, vadász. Pozsonyban érettségizett. Kunszt Károly irányításával a Csallóközben folytatott madártani kutatásokat, amelyre felfigyeltek a Magyar Madártani Intézetben és az MNM-ben is. A kutatások eredményeként sok adattal gazdagította Kleiner Endre kutatásait...megnyit →
(* 1901. júl. 27. Tejfalu – † 1966. aug. 2. Tejfalusziget [Mo.]) Néprajzkutató, ornitológus, vadász. Pozsonyban érettségizett. Kunszt Károly irányításával a Csallóközben folytatott madártani kutatásokat, amelyre felfigyeltek a Magyar Madártani Intézetben és az MNM-ben is. A kutatások eredményeként sok adattal gazdagította Kleiner Endre kutatásait...megnyit →
Részletek
(* 1901. júl. 27. Tejfalu – † 1966. aug. 2. Tejfalusziget [Mo.]) Néprajzkutató, ornitológus, vadász. Pozsonyban érettségizett. Kunszt Károly irányításával a Csallóközben folytatott madártani kutatásokat, amelyre felfigyeltek a Magyar Madártani Intézetben és az MNM-ben is. A kutatások eredményeként sok adattal gazdagította Kleiner Endre kutatásait a Duna középső szakaszának madárfaunájáról. Nagyban hozzájárult a somorjai Csallóközi Múzeum természetrajzi gyűjteményének gyarapításához. Legendás trófea- és madártojás-gyűjteménye a II. vh.-ban elpusztult. Ő maga a háborút követően 1947-ben települt át a Szigetközbe, Tejfaluszigetre, ahol gyűjtőmunkáját újra kezdte. Több rövid közleménye jelent meg a madártani intézet nagy múltú évkönyvében az Aquilában. Nemcsak ornitológus volt, hanem lelkes természetkedvelő és vadász. Jelentős helytörténeti, néprajzi munkát is végzett: az 1930–1940-es években feldolgozta szülőfaluja közbirtokosságának történetét. Sírja a Dunakiliti temetőben található. – Fm: A tejfalusi közbirtokosság történetéből (Néprajzi Közlemények 3. évf., 4. szám, 1958); Csiba Lajos diáriuma: felső-csallóközi gazdaregulák, babonák, mesék, népszokások (szerk.: Presinszky Lajos, 1996); Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások: Csallóközi vadásznapló (2002).
Csiba László
(* 1908. okt. 8. Tótmegyer, † 1975. nov. 3. Komárom) Dalszerző. Érsekújvárott tanult, a két vh. között Negyeden és Szőgyénben élt. 1945 után a Komárom Megyei Könyvtárban dolgozott. Saját szerzésű dalait hegedűn adta elő. "Bíró uram, panaszom van" c. nótáját a Magyar Muzsikus díszoklevéllel tüntette ki....megnyit →
(* 1908. okt. 8. Tótmegyer, † 1975. nov. 3. Komárom) Dalszerző. Érsekújvárott tanult, a két vh. között Negyeden és Szőgyénben élt. 1945 után a Komárom Megyei Könyvtárban dolgozott. Saját szerzésű dalait hegedűn adta elő. "Bíró uram, panaszom van" c. nótáját a Magyar Muzsikus díszoklevéllel tüntette ki....megnyit →
Részletek
(* 1908. okt. 8. Tótmegyer, † 1975. nov. 3. Komárom) Dalszerző. Érsekújvárott tanult, a két vh. között Negyeden és Szőgyénben élt. 1945 után a Komárom Megyei Könyvtárban dolgozott. Saját szerzésű dalait hegedűn adta elő. “Bíró uram, panaszom van” c. nótáját a Magyar Muzsikus díszoklevéllel tüntette ki. – Fm. Sok ma az isten (v., 1934).
Csicsátka Ottokár

(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán...megnyit →

(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán...megnyit →
Részletek

Csicsátka Ottokár (SZM)
(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be 1939–1942 között. Készített monumentális emlékműveket, foglalkozott épületszobrászattal és portrészobrászattal is. Számos köztéri szobra és domborműve található Érsekújvárott, Pozsonyban (Carlton és a Devín szállodákban), Párkányban stb.
Csicsay Alajos

(* 1938. ápr. 8. Csiliznyárad, † 2026. febr. 6. Párkány) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia – biológia – munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964). 1958–1999 között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, 1971–1991 között...megnyit →

(* 1938. ápr. 8. Csiliznyárad, † 2026. febr. 6. Párkány) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia – biológia – munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964). 1958–1999 között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, 1971–1991 között...megnyit →
Részletek

Csicsay Alajos (ST)
(* 1938. ápr. 8. Csiliznyárad, † 2026. febr. 6. Párkány) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia – biológia – munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964). 1958–1999 között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, 1971–1991 között Párkányban iskolaigazgató volt. Cikkei, elbeszélései az 1970-es évektől jelennek meg. Több művelődési és szakmai szervezet vezetőségében is részt vett, 1996–2002-ben a Katedra Társaság elnöke volt. 1996-ban és 2002-ben Katedra-díjat, 2007-ben Felvidéki Magyar Pedagógus-díjat kapott. – Fm. X-ék a hetediken (elb., 1987); Vendég a csodakönyvben (mesék, 1996); Királyok, fejedelmek, kormányzók (képes történelmi olvasókönyv, 1996, 2000, 2003); Embernevelők (interjúk pedagógusokkal, 1999); Iskolatörténet (a szlovákiai kisebbségi iskolákról, 2002); Hajnali álom (elb., 2003); A tündérek titka (mesék, 2004); Mérföldkövek ködben (Pathó Károly életrajza, 2006).
Csicsay Károly
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom...megnyit →
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom...megnyit →
Részletek
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom oktatásának módszertani kérdéseivel, ill. a számítástechnika felhasználásának lehetőségeivel foglalkozik a magyar nyelv és irodalom tanításában. Az Infovek weboldalán a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok számára fenntartott honlapot szerkeszt 2004-től. Fm: A számítógép alkalmazása a magyartanításban (2000); Elektronikus tankönyv (e-learning) magyar nyelv és irodalom (2005).A számítógép alkalmazása a magyartanításban (2000); Elektronikus tankönyv (e-learning) magyar nyelv és irodalom (2005).
Csicser (Čičarovce)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1157, ebből 965 (83,4%) magyar, 61 (5,3%) szlovák; [2011] – 891, ebből 827 (92,8%) magyar, 53 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 845 (94,8%) magyar, 42 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 351 ref., 290 r. k., 216 gör. kat. – Középkori alapokon álló ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Szt. László-) temploma 1796–1802 között, barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Védelmező Szűzanya-) temploma a 19. sz. elején, klasszicista nemesi kúriája ugyancsak a 19. sz. elején épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. D. Varga László (szerk.): Elődeink élete. Csicser és Szirénfalva néprajza (2000).
Csicsó (Čičov)
Részletek

Csicsó − kastély (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re. L: [1921] – 1434, ebből 1384 (96,5%) magyar, 22 (1,5%) szlovák; [2011] – 1292, ebből 1118 (86,5%) magyar, 112 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1155 (89,4%) magyar, 72 (5,6%) szlovák. V: [2011] – 557 r. k., 471 ref., 4 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. Az 1965. évi árvíz során a Duna ~nál szakította át a gátat. A 17. sz. második felében épült barokk r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át. Ref. temploma 1784-ben, a Zichy-, majd Kálnoky-kastély 1776-ban klasszicista, egykori kolostora 1889-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. A különleges növény- és állatvilágú ~i morotvát és ártéri erdőt, az ún. Lion-tót 1964-ben 79,8 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.
Csiffár (Čifáre)
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar. V: [2011] – 507 r. k., 3 ref., 1 ev., 1 gör. kat –R. k. (Szt. János-) temploma 1774-ben klasszicista, kúriája a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Tild.
Csikmák Imre

(* 1933. november 7., Bős - † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd...megnyit →

(* 1933. november 7., Bős - † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd...megnyit →
Részletek

csikmak imre (FI)
(* 1933. november 7., Bős – † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd 1959-től 1961-ig a Csemadok központi bizottságának munkatársa. Újságíróként két szlovákiai magyar lap – a Kis Építő (1962–1974) és az Új Ifjúság (1983–1990) – főszerkesztője is volt. Egy időben elnöke a Szlovák Újságíró Szövetség Magyar Tagozatának. 1992-től 1994-ig a Szabad Újság szerkesztőségének munkatársa, majd médiamanager az Új Szó és a Vasárnap lapoknál, valamint a Szlovák Rádió magyar adásának munkatársa.– Fm. Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara : 10. (1975); A CSISZ-SZKB Magyar Dal- és Táncegyüttesének 10 éve : Bratislava 1955-1965. (1965); Dallal, tánccal, muzsikával : emlékfüzet az országos dal- és táncünnepélyek 10. évfordulója alkalmából. (1965); Ifjú Szívek : 1955-1975. (1975); A mi iskolánk : a Bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium harminc évének története (írta és összeáll. Kulcsár Tiborral, 1980); Zászlóhajtás (1975); Erről, arról, azokról (2016).
Csilizközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása
Részletek
Regionális, önkormányzatokat összefogó társulás (Csilizradvány, 2000). Tevékenységi köre elsősorban az érdekvédelem és érdekképviselet, továbbá kulturális, közművelődési, sport, szabadidős, szociális segítségnyújtási és egyházi feladatok segítése. A társulás tagjai a csilizközi községek: Balony, Csilizradvány, Csiliznyárad, Csilizpatas, Kulcsod, Medve, Szap, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó.
Csiliznyárad (Ňárad)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604 (92,8%) magyar, 34 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 529 r. k., 57 ref., 9 gör. kat., 3 ev. –R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1929–39 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Végh Ferenc: Csiliznyárad (1997).
Csilizpatas (Pataš)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar, 72 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 467 ref., 306 r. k., 1 ev. – A ~hoz tartozó Millennium pusztán felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében 1925-ben cseh és morva kolonisták települtek. Ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csilizradvány (Čiližská Radvaň)

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Részletek

Csilizradvány − Református templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 478 r. k., 442 ref., 4 gör. kat., 3 ev. – Bethlen Aladár felosztott füzespusztai nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform során 1928-ban cseh-morva kolonisták települtek. Középkori gótikus alapokon álló ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Csiliz-patak és az egykori mocsárvidék növény- és állatvilága védett terület.
Csillagfény
Részletek
Katolikus havilap (Jóka, 1992–1996). Kiadta a Jókai Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK) (KIK), később (1995/1) a Jókai Csillag Keresztény Ifjúsági Közösség.
Csíz (Číž)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar, 143 (21,5%) szlovák. V: [2011] – 293 r. k., 161 ref., 31 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és külföldi szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1879–81 között, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1943-ban, a Kossuth-kúria a 18. sz.-ban épült, a 19. sz. második felében klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A faluval egybeépült a Csízfürdő. A 19. sz. végén épült fürdőházak a svájci építészeti stílust utánozzák.
Csízfürdő (Číž kúpele)

174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →

174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →
Részletek

Csízfürdő (SzL)
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér fokozott elzsírosodása gyógyítható. A gyógyfürdő éghajlati viszonyaira a kimondottan egészséges, napos, száraz, nem ingerlő klíma jellemző, ami lehetővé teszi a helioterápia alkalmazhatóságát is. A gyógyfürdő erdő-parkban található, ami kiváló lehetőséget teremt a relaxációs sétákra és kikapcsolódásra.
Csizmadia Dezső
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a Mezőgazdasági Főiskola oktatója volt. 1982-től nyugdíjazásáig (1988) a komáromi történeti könyvtárat vezette. Kutatási területe a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom.
Csízy István
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér...megnyit →
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér gyógyszerész háza, 1936; a főgimnázium tornaterme, 1939–1940; Szivattyútelep, Komárom-Kabátfalu, 1949). 1953-tól a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, 1960 után a Hydroprojekt alkalmazottja volt.
Csölle (Rovinka; Waltersdorf)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 592, ebből 385 (65,0%) német, 197 (33,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 2250, ebből 1998 (88,8%) szlovák, 78 (3,5%) magyar, 12 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 1994 (88,6%) szlovák, 82 (3,6%) magyar, 3 (0,1%) német. V: [2011] – 1302 r. k., 118 ev., 35 gör. kat., 3 ref. – A középkortól fogva túlnyomórészt német lakosságú ~ német lakosait 1945 után kitelepítették Németországba, helyükre közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1798-ban klasszicista stílusban épült. Határában 1959-ben 10. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.
Csölle Gergely
Részletek
(* 1972. † 2005. máj. 31., Sárosfa) Kick-box bajnok. 1998-ban Európa-bajnok, egy évvel később vb-bronzérmes, majd 2000-ben Prágában elnyerte a WKA szervezet világbajnoki címét is (full-contact, 86 kg). Később az utánpótlás-nevelésben, ill. kaszkadőrként dolgozott. Nagylégen élt. Motoros közúti balesetben halt meg.
Csölösztő (Čilistov)
Részletek
1960-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Somorja belterületétől D-re. L: [1921] – 244, ebből 224 (91,8%) magyar, 16 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 2 ev., 1 izr. – A második vh. utáni lakosságcsere keretében magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra. Az 1990-es évek elején a közeli körtvélyesi Duna-parton épült meg a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer szivattyúállomása.
Csoltó (Čoltovo)
Részletek

Csoltó − r. k. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 518, ebből 449 (86,7%) magyar, 57 (11,0%) roma, 7 (1,3%) szlovák; [2011] – 485, ebből 417 (86,0%) magyar, 52 (10,7%) szlovák, 10 (2,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 443 (89,1%) magyar, 35 (8,2%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 371 r. k., 29 ref., 26 ev. – Eredetileg gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 14. sz. elején építették, a 17. sz.-ban barokkosították; ref. temploma 1783-ban emelt klasszicista építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában kőbánya üzemel.
Csomár Zoltán
(* 1906. aug. 27. Pinkóc, † 1991. ? Eger) Lelkész, egyháztörténész, publicista. Kisráton volt ref. lelkész. 1938 után Mo.-on élt. – Fm. Csendes órák, imakönyv (1936); Út, igazság, élet (beszédek, cikkek, 1938); Húsz év Ungvár történetéből (1939); A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református egyház húszéves története...megnyit →
(* 1906. aug. 27. Pinkóc, † 1991. ? Eger) Lelkész, egyháztörténész, publicista. Kisráton volt ref. lelkész. 1938 után Mo.-on élt. – Fm. Csendes órák, imakönyv (1936); Út, igazság, élet (beszédek, cikkek, 1938); Húsz év Ungvár történetéből (1939); A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református egyház húszéves története...megnyit →
Részletek
(* 1906. aug. 27. Pinkóc, † 1991. ? Eger) Lelkész, egyháztörténész, publicista. Kisráton volt ref. lelkész. 1938 után Mo.-on élt. – Fm. Csendes órák, imakönyv (1936); Út, igazság, élet (beszédek, cikkek, 1938); Húsz év Ungvár történetéből (1939); A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református egyház húszéves története (1940). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Csomatelke; Csoma (Čamovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Csoma-patak völgyében, Fülektől K–DK-re. L: [1921] – 571, ebből 560 (98,1%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 577, ebből 345 (59,8%) magyar, 146 (25,3%) roma, 74 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 473 (82,0%) magyar, 87 (15,1%) szlovák, 5 (0,9%) roma. V: [2011] – 558 r. k., 1 ref., 1 ev. – A Károlyi–Szeyffert-kastély a 19. sz. első felében, r. k. (Szt. Őrangyalok) temploma 1846-ban épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában bazaltkövet bányásznak. – Ir. Pócsa Péter: Csoma község történelme. Történelmi olvasókönyv (1995).
Csomó Tihamér
Részletek
(* 1958. máj. 4. Ipolyság) Szobrász, festő. Ipolyságon érettségizett (1976). Autodidakta faszobrász, szabadfoglalkozású alkotó. Ismertek fából készült szobrai; az 1990-es évektől pasztellel is dolgozik. Fm: Vál. e. k.: 1990: Ipolyság; 1994: Vác; 1996: Hetény; 1997: Ipolyság.
Csomor István
(* 1886. jún. 14. Farnad, † 1950. okt. 21. Garamkálna) Földműves, politikus. A két vh. között a szlovákiai magyar aktivista (→aktivizmus) politika egyik vezéralakja, a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetségének egyik alapítója és elnöke. 1928-tól tartományi képviselő, 1935-től az Agrárpárt nemzetgyűlési képviselője volt....megnyit →
(* 1886. jún. 14. Farnad, † 1950. okt. 21. Garamkálna) Földműves, politikus. A két vh. között a szlovákiai magyar aktivista (→aktivizmus) politika egyik vezéralakja, a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetségének egyik alapítója és elnöke. 1928-tól tartományi képviselő, 1935-től az Agrárpárt nemzetgyűlési képviselője volt....megnyit →
Részletek
(* 1886. jún. 14. Farnad, † 1950. okt. 21. Garamkálna) Földműves, politikus. A két vh. között a szlovákiai magyar aktivista (→aktivizmus) politika egyik vezéralakja, a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetségének egyik alapítója és elnöke. 1928-tól tartományi képviselő, 1935-től az Agrárpárt nemzetgyűlési képviselője volt. Az első bécsi döntés után üldözték. A második vh.-t követően már nem tért vissza a politikába.


