A Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Gyűjteménye
Részletek
Állami kiadvány volt (Kassa, 1922–1937). Füzeteinek száma megközelíti az 1500-at.
A Hét 3.
Részletek
Kulturális és családi hetilap (Kassa, 1934–1935). Rendszertelenül jelent meg. 1935. jan. 28-tól a lap címe Magyar Hét lett. – Szerk. Dokupil István.
A Jövő 2.
A csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja (Kassa, 1932 okt.–1933 márc.). Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a Csehszlovákiai Akadémikusok Szövetsége lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű...megnyit →
A csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja (Kassa, 1932 okt.–1933 márc.). Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a Csehszlovákiai Akadémikusok Szövetsége lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű...megnyit →
Részletek
a jovo
A csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja (Kassa, 1932 okt.–1933 márc.). Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a Csehszlovákiai Akadémikusok Szövetsége lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű közlemények emelkednek ki, melyekben az ideológiai diákcsoportok (a Sarló, a Prohászka Körök, a Magyar Munkaközösség) számolnak be addigi útjukról és további céljaikról. – Szerk. Brükk Sándor, Burger Miklós, Orbán László.
A Nép
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt k.-szl.-i hetilapja (Kassa, 1920–1937). Elődje az 1920-ban szórványosan megjelenő Keresztény Munkás volt. – Szerk. Ványai István, Fleischmann Gyula, Derfmyák Gusztáv, Reinel János.
Áldori Károly
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált....megnyit →
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált....megnyit →
Részletek
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált. – Ir. Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (1974).
Antalffy Vilmos
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A...megnyit →
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A...megnyit →
Részletek
Antalffy Vilmos (csa)
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A pozsonyi jezsuita templomban emléktáblája van.
Árvácska Gyermektánccsoport
Részletek
1986-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola tánccsoportjaként. A tánccsoport jelenleg az Árvácska Tehetséggondozó Társaság részlegeként tevékenykedik szoros együttműködésben a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskolával és a Kassai Magyar Közösségi Házzal.
Az Élet
Részletek
Heti riportújság (Kassa, Munkács, Pozsony, Ungvár, Érsekújvár, 1926–1931). Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. – Szerk. György Ferenc, Voith György.
Az Én Lapom
Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a...megnyit →
Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a...megnyit →
Részletek
Képes gyermeklap (Kassa, 1931 okt.–1932 szept.). Kéthetente jelent meg. Kárpátaljai szerkesztője R. Rózsa Elza volt. Jó színvonalú, polgári baloldali szellemiségű lap volt; a tipikus anyagokon (mesék, történetek, vidám jelenetek, mókás rajzos szövegek, adomák, rejtvények) kívül sok látókörszélesítő írást tett közzé a humán művelődés, a természettudományok, a technika és a sport világából. Három folytatásos regényt is közölt, köztük Jack Londontól Az éneklő kutyát átdolgozásban. Tehetségverseny c. állandó rovatában igen sok próbálkozó szerepelt, és sikeres volt a Mit olvastok? címen vissza-visszatérő ankétja is. – Szerk. Palotai Boris.
Az Ifjú Gárda
Részletek
A Szocialista Ifjúmunkások Szlovenszkói Szövetségének hivatalos lapja (Kassa, 1920–1921). Folytatója a Fiatal Kommunista volt. – Szerk. Uhrinyák Árpád, Szvraka Antal.
Bálint Aladár; Vándor Pál
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas...megnyit →
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas...megnyit →
Részletek
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas (r., 1931).
Barta Lajos
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
Részletek
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs), 1934-től Pozsonyban élt, de már ezt megelőzően kapcsolatot tartott baloldali csehszlovákiai magyar körökkel. 1928-ban megalapította az Írók Kiadóvállalatát, 1929-ben az Új Szó c. folyóiratot. 1939-ben Londonban telepedett le, 1945-től haláláig Budapesten élt. 1956-ban Kossuth-díjat kapott. Csehszl.-ban megjelent regénye: A sötét ujj (1928). Szerelem c. színművét (cseh)szlovákiai magyar társulatok, színházak is játszották.
Batsányi Kör
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Részletek
Béres József
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a kassai dóm északi falára, ill. a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak. Ösztönzőleg hatott a klubmozgalom kibontakozására. Az 1970-es években a tevékenysége megszűnt. – Vezető: Béres József, Görcsös Mihály. – Ir. Turczel Lajos szerk.: A kassai Batsányi-kör évkönyve 1965–1968 (1969); Máté László: A kassai Batsányi-kör. Béres József emlékezése (2012).
Benczúr Vilmos
Részletek
(* 1873. dec. 17. Kassa, † 1940. Kassa) Történészként főleg szülővárosa történetével foglalkozott, a Kassai Takarékpénztár tisztviselője volt. Fm: A kassai szabadkőművesség (tan., 1914); Kassai játékszín (tan., 1924); A kassai evangélikusok régi temetője (tan., 1937).
Béres József
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el...megnyit →
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el...megnyit →
Részletek
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el a kassai magyar gimnáziumot. 1960-tól 1989-ig dolgozott a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségében. – 1964-ben alapítója volt a kassai Batsányi Körnek. Kapcsolatba került Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Czine Mihállyal, Fábry Zoltánnal, Peéry Rezsővel, Szalatnai Rezsővel és másokkal. – Díj: Csemadok Életműdíj (2014). – Ir. Takács András: A Népes (2004)
Blanár Béla
(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt....megnyit →
(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt....megnyit →
Részletek
Blanar Bela (FI)
(* 1866. aug. 24. Kassa, † 1932. dec. 31. Kassa) Történész, politikus, szakíró. Az államfordulat előtt Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, egy időben a jogakadémia tanára, majd a város főügyésze volt. 1910-ben a magyar országgyűlés tagjává választották. 1914-től az első vh. végéig Kassa főpolgármestere volt. Az államfordulat után a kassai Kazinczy Társaság főtitkára. Egyik alapítója volt a Szlovenszkói Magyar Jogpártnak, majd miután az beolvadt a Magyar Nemzeti Pártba, annak keretén belül politizált. 1928-ban tartománygyűlési képviselővé választották. – Fm. A csődtörvény módosítása (1895); A jog köréből (tan., 1899)
Bocsárszky Attila
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház...megnyit →
Részletek
Bocsárszky Attila (TSZA)
(* 1965. márc. 27. Fülek) Színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1983-ban. Ettől kezdve máig a Thália Színpad, ill. jogutódja, a Kassai Thália Színházszínésze (1988–1992 között a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színészhallgatója volt). Jelenleg színháza társulatvezetője. 1992-től rendszeresen fellép a kassai Állami Színház szlovák nyelvű előadásaiban. Hangjátékok, szlovák filmek szereplője. – Főbb színházi szerepei: Kornél (Karol Čapek: Az anya); Michal (Václav Havel: Verniszázs); Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek); Cuki (Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker?); Mitch (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Tybalt (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Romain Tournel (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Petronius (Székely János.: Caligula helytartója); Petruccio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Kendrick hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Tiborc (Katona József.: Bánk bán); Sebő (Ratkó József: Segítsd a királyt); don Carlos (Molière: Don Juan vagy a kőszobor lakomája); Cyril (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Szmirnov Mozgovoj (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Grimaldi (John Ford: Kár, hogy ká); Ben (Arthur Miller: Az ügynök halála); Bojnyik (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István: Kakuk Marci szerencséje); Medve (Gál Sándor–Jakab Zoltán: A szürke ló); Mátyás (Heltai Jenő: A néma levente); Raimondo Vietoris (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Helicon (Albert Camus: Caligula); Józsi (Örkény István: Macskajáték); Miko (Nikos Kazantzakis: Zorba); Elemír gróf (Kisfaludy Károly.: Csalódások); Adolf (Gál Sándor: A pokol kapujában); Claudius (William Shakespeare: Hamlet); Petrencey Gáspár (Heltai Jenő.: A Tündérlaki lányok); Szipcsay (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Joó Ferenc (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Harpagon (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Cyrano (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Weich, rendőrőrmester (Neil Simon: Pletykák); Bottlik Dénes (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó). – Film: Jánošík, r. Agnieszka Holan, (szlovák–lengyel–magyar kopr.), Štúrovci, r. Peter Mikulík; Szigeti veszedelem, r. Horváth Z. Gergely.; – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Bodnár Ferenc Attila
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →
Részletek
Bodnár Ferenc Attila (csa)
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben létrehozta a Vox Columbellae vegyes kart, amelynek a karnagya. A Kodály Zoltán Napokon 2008-ban majd 2011-ben ezüstkoszorús minősítést szereztek. 2012 szeptemberében Sátoraljaújhelyen a Kótától aranyminősítést kaptak. 2008-tól a Ferencei Andrea vezetése alatt működő kassai Voces énekegyüttes tagja.
Bodnár Mónika
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
Részletek
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században (2002).
Boráros Imre
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
Részletek
Boráros Imre (FI)
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb, 1977-ig, a kassai Tháliában, majd újból Komáromban játszott. Fellépett a Theátrum Polgári Társulat néhány előadásában; többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Számos hangjáték mellett több magyar, szlovák, cseh és egy olasz film szereplője. Monodráma-színreviteleivel, ill. húsz önálló előadói műsorával Szl.-n és Mo.-n kívül nyugat-európai, észak-amerikai és ausztráliai turnékon is részt vett. – Főbb színházi szerepei: Őrnagy (Örkény István: Tóték); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Cervantes (Don Quiote: La Mancha lovagja); Színész (Molnár Ferenc: A testőr); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Tarpataky (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Viszockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Czillei Ulrich (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak); Higgins professzor (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Id. Csaholyi Balázs (Hunyadi Sándor: Három Sárkány); A menyasszony apja (Federico García Lorca: Vérnász); Luther Márton (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Mixi gróf (Szirmai Albert–Bakonyi Károly: Mágnás Miska); Pierre (Francis Veber: Balfácánt vacsorára); Sáfrány ügyvéd (Halász Imre–Békeffi István–Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); du Grélé tábornok (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Monodrámák, pódiumjátékok: Székely János: Dózsa; Vysockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Márió (Siposhegyi Péter: A varázsló); Esterházy János passió (Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar); Mindszenty bíboros oltárköve (Tarics Péter: Állok Istenért, Egyházért, Hazáért); Nyelvcsapások (zenés irodalmi összeállítás). – Vendégjátékok: Kassai Thália Színház, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, József Attila Színház, Miskolci Nemzeti Színház. – Film, TV : Feltámadás (olasz film), Dosztojevszkij – Pszichiáter (olasz film), Želary – Juriga (cseh Oscar-Díjra jelölt film), Čas grímáš – battyányi püspök (szlovák film), arany kenyér (szlovák mese); pribina herceg (szlovák tv-film). – Díjak: Sylvánia-díj (1991); Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, a legjobb férfi alakítás díja (1990, 1996); A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje (2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004); Esterházy-díj (2007); A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja (2006); A Világ Magyarságáért művészeti díj (2012); Kossuth-díj (2014); Esterházy János Emlékplakett (2017). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Boráros Imre honlapja.
Boross Béla
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját...megnyit →
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját...megnyit →
Részletek
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját is (Magyar Dalunk). Pedagógiai cikkeket, tankönyveket is írt. – Fm. Búcsú a tavasztól (v., 1927); Az ösvényen (elb., 1928); Nem hal meg a magyar dal, míg magyar tanító van (A szlovákiai országos magyar tanítói énekkar története, 1943).
Borovszky Géza
(1884. ápr. 14, Kassa – 1955, Magyarország). Vasmunkás, parlamenti képviselő. A két vh. közötti szlovákiai magyar szociáldemokrata mozgalom (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) egyik meghatározó személyisége. Az 1920-as csehszlovákiai parlamenti választásokon a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján képviselői mandátumot szerzett. Prága nemzetiségi politikája miatt azonban...megnyit →
(1884. ápr. 14, Kassa – 1955, Magyarország). Vasmunkás, parlamenti képviselő. A két vh. közötti szlovákiai magyar szociáldemokrata mozgalom (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) egyik meghatározó személyisége. Az 1920-as csehszlovákiai parlamenti választásokon a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján képviselői mandátumot szerzett. Prága nemzetiségi politikája miatt azonban...megnyit →
Részletek
(1884. ápr. 14, Kassa – 1955, Magyarország). Vasmunkás, parlamenti képviselő. A két vh. közötti szlovákiai magyar szociáldemokrata mozgalom (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) egyik meghatározó személyisége. Az 1920-as csehszlovákiai parlamenti választásokon a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján képviselői mandátumot szerzett. Prága nemzetiségi politikája miatt azonban 1921-ben kilépett a szociáldemokrácia parlamenti klubjából és a kommunistákhoz lépett át. 1922 elején azonban a CSKP parlamenti klubját és magát a pártot is elhagyta, és a Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártjának parlamenti klubjának tagja lett. Az egyik újraszervezője volt a magyar szociáldemokrácia kassai szervezetének, s főszerkesztője a párt 1922-ben Kassán megjelenő lapjának, a Fáklyának. A magyar szociáldemokrácia azon vonalát képviselte, amely élesen bírálta a csehszlovák szociáldemokrácia politikáját és a magyar ellenzéki pártokkal kívánt szorosabb együttműködést kialakítani. 1938 okt.-ében a kassai magyar szociáldemokraták nevében bejelentette csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Az első bécsi döntés után azonnal bekapcsolódott a magyarországi szociáldemokrata mozgalomba, s a Magyar Szociáldemokrata Pártegyik vezető kassai aktivistája volt. Közben nem csak a Horthy-rendszert és annak nemzetiségi politikáját bírálta, de a szociáldemokrácia pesti központjának tevékenységét is. Mo. német megszállását követően, 1944 ápr.-ában internálták. 1955-ben hunyt el Mo.-n.
Bottka Zsuzsa
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő:...megnyit →
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő:...megnyit →
Részletek
Bottka Zsuzsa (JSZ)
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Hanka (Gabriela Zapolská: Dulszka asszony erkölcse); Teréz (Jókai Mór: Az aranyember); Poncia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Münzné (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Brogyányi Judit
Részletek
(* 1948. okt. 3. Kassa, † 2006. szept. 4. Pozsony) Műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1972), majd kiadói dolgozó, ill. lapszerkesztő Pozsonyban. Szépirodalmi és publicisztikai műveket, ill. drámákat fordított szlovák és cseh nyelvből. 1986-ban fordítói Madách-díjat kapott.
Brükk Sándor
(* 1908. jan. 1. Torna, † 1991. júl.15. Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval...megnyit →
(* 1908. jan. 1. Torna, † 1991. júl.15. Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval...megnyit →
Részletek
(* 1908. jan. 1. Torna, † 1991. júl.15. Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt szerkesztette A Jövő c. lapot. Tanulmányai befejeztével Kassán lett ügyvéd, s a 30-as évek második felében titkára volt a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesületnek. 1948-ban Mo.-ra telepítették, Bp.-en jogtanácsosi beosztásokban dolgozott.
Čepková Mészáros Lídia
(* 1936. jan. 29. Rahó [Ukrajna], † 1999. Kassa) Keramikus. 1955–1961-ben a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. 1961–1962-ben tervező a brezovái porcelángyárban (Karlovy Vary mellett). 1962-től Kassán élt. Dekoratív kerámiákat, kertplasztikákat készített, leggyakrabban játékosan stilizált állatmotívumokkal. Ismertek köztéri munkái is (pl. Poprádon, Ólublón, Varannón, a...megnyit →
(* 1936. jan. 29. Rahó [Ukrajna], † 1999. Kassa) Keramikus. 1955–1961-ben a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. 1961–1962-ben tervező a brezovái porcelángyárban (Karlovy Vary mellett). 1962-től Kassán élt. Dekoratív kerámiákat, kertplasztikákat készített, leggyakrabban játékosan stilizált állatmotívumokkal. Ismertek köztéri munkái is (pl. Poprádon, Ólublón, Varannón, a...megnyit →
Részletek
(* 1936. jan. 29. Rahó [Ukrajna], † 1999. Kassa) Keramikus. 1955–1961-ben a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. 1961–1962-ben tervező a brezovái porcelángyárban (Karlovy Vary mellett). 1962-től Kassán élt. Dekoratív kerámiákat, kertplasztikákat készített, leggyakrabban játékosan stilizált állatmotívumokkal. Ismertek köztéri munkái is (pl. Poprádon, Ólublón, Varannón, a rozsnyói vasútállomáson, Késmárkon, a korompai postán, Kassán, Bártfafürdőn az Astoria Szálló halljában). – Ir. Kubička Kucsera K.: Čepková Mészáros Lídia In: Kisgaléria (1977).
Collinásy György; Juraj Collinásy
(* 1907. jún. 29. Szerencs [Mo.], † 1963. nov. 22. Kassa) Festő, fényképész. 1924–1927 között Krón Jenő magániskoláját látogatta, 1927–1929-ben Prágában tanult. Kassára visszatérve fényképezéssel foglalkozott. 1936-tól kizárólag a festészetre összpontosított. Expresszív kolorista festményei témáit a mindennapi életből merítette, színes kompozíciókon ábrázolta a vidéki...megnyit →
(* 1907. jún. 29. Szerencs [Mo.], † 1963. nov. 22. Kassa) Festő, fényképész. 1924–1927 között Krón Jenő magániskoláját látogatta, 1927–1929-ben Prágában tanult. Kassára visszatérve fényképezéssel foglalkozott. 1936-tól kizárólag a festészetre összpontosított. Expresszív kolorista festményei témáit a mindennapi életből merítette, színes kompozíciókon ábrázolta a vidéki...megnyit →
Részletek
Collinásy György (SZM)
(* 1907. jún. 29. Szerencs [Mo.], † 1963. nov. 22. Kassa) Festő, fényképész. 1924–1927 között Krón Jenő magániskoláját látogatta, 1927–1929-ben Prágában tanult. Kassára visszatérve fényképezéssel foglalkozott. 1936-tól kizárólag a festészetre összpontosított. Expresszív kolorista festményei témáit a mindennapi életből merítette, színes kompozíciókon ábrázolta a vidéki életet és a munkát; legszebbek a népi architektúrát és népviseleteket megörökítő képei. – Ir. Gottliebová, E.: Juraj Collinásy (mon., 1985).
Cs. Tóth Erzsébet; Tóth Erzsi
(* 1952. okt. 23. Csicser) Színésznő. Kassán érettségizett 1971-ben. Ettől kezdve a kassai Thália Színpad, 1981-től a Magyar Területi Színház komáromi társulata, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1978-ban egy fél évadon át a győri Kisfaludy Színházban játszott). 1998-tól a Kassai Thália Színház tagja. Számos...megnyit →
(* 1952. okt. 23. Csicser) Színésznő. Kassán érettségizett 1971-ben. Ettől kezdve a kassai Thália Színpad, 1981-től a Magyar Területi Színház komáromi társulata, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1978-ban egy fél évadon át a győri Kisfaludy Színházban játszott). 1998-tól a Kassai Thália Színház tagja. Számos...megnyit →
Részletek
Cs. Tóth Erzsébet (TSZA)
(* 1952. okt. 23. Csicser) Színésznő. Kassán érettségizett 1971-ben. Ettől kezdve a kassai Thália Színpad, 1981-től a Magyar Területi Színház komáromi társulata, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1978-ban egy fél évadon át a győri Kisfaludy Színházban játszott). 1998-tól a Kassai Thália Színház tagja. Számos hangjátékban, ill. szerkesztett műsorban szerepelt. 2015-ben megkapta a Szlovák Irodalmi Alap (Literárny fond) Életműdíját. – Főbb színzázi szerepei: Matesz és Jókai Színház: Varvara (Alekszander Nyikolajevics Osztrovszkij: A vihar); Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mira (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Főnővér (Gyurkó László.: Don Quijote); Natasa (Lev Tolsztoj: Háború és béke); Sárkányné (Molnár Ferenc: A doktor úr); Schneiderné (Zágon István–Nóti Károly: Hyppolit, a lakáj); Mici (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Mária Regina (Dan Goggin: Apácák); Melinda (Katona József: Bánk bán); Sen Te-Sui Ta (Bertolt Brecht: Szecsuáni jólélek); Korba (Illyés Gyula: Tiszták); Jászai Mari (Kocsis István: A megkoszorúzott); Fruma Sára (Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn); Csuriné (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci). Kassai Thália Színház: Vécés néni (Giulio Scarnicci – Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Tótné (Örkény István: Tóték); Mama (Móricz Zsigmond: Csibe); Blaha Lujza (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Fruzsina házasságszerző (Jean-Baptiste Molière: A Fösvény); Miss Morisson, egy vénkisasszony (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Erdődi Liza grófnő (Kálmán Imre: Marica grófnő); Anya (Spiró György: Kvartett); Hunyadiné (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony); Michonné (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Mamóka (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Telkessyné (Csáth Géza: A Janika); Nini, dajka (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Malvin néni (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Madge, házvezetőnő (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!). 2007-től tagja a komáromi Teátrum Polgári Társulásnak, ahol további szerepekben is tapsolhatott neki a közönség. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Csákó Károly
(* 1942. ápr. 23. Encs) Festő, restaurátor. A prágai Iparművészeti Középiskolában érettségizett 1960-ban. 1968–1973 között a prágai Szépművészeti Akadémia hallgatója. Kassán él, az iparművészeti középiskolában tanít. Mozgalmas, színgazdag festményein az ember mindennapos környezete, ill. a civilizáció jellegzetes motívumkészlete jelenik meg. Ismertek bibliai vagy mitológiai...megnyit →
(* 1942. ápr. 23. Encs) Festő, restaurátor. A prágai Iparművészeti Középiskolában érettségizett 1960-ban. 1968–1973 között a prágai Szépművészeti Akadémia hallgatója. Kassán él, az iparművészeti középiskolában tanít. Mozgalmas, színgazdag festményein az ember mindennapos környezete, ill. a civilizáció jellegzetes motívumkészlete jelenik meg. Ismertek bibliai vagy mitológiai...megnyit →
Részletek
(* 1942. ápr. 23. Encs) Festő, restaurátor. A prágai Iparművészeti Középiskolában érettségizett 1960-ban. 1968–1973 között a prágai Szépművészeti Akadémia hallgatója. Kassán él, az iparművészeti középiskolában tanít. Mozgalmas, színgazdag festményein az ember mindennapos környezete, ill. a civilizáció jellegzetes motívumkészlete jelenik meg. Ismertek bibliai vagy mitológiai tárgyú kompozíciói is. Kiállításai voltakNémetországban, Portugáliában, Kubában, Szovjetunióban, Svájcban, Mo.-on, Lengyelországban. – Ir. G. Haščáková-Vizdalová: Profily (1982).
Csehszlovák Jog
Részletek
Jogi, államtudományi és pénzügyi szaklap (Kassa, 1921–1938). Hetente egyszer jelent meg. – Szerk. Tänzer Hugó.