Ifjúsági színpad (Kassa, 1995). Tevékenysége során több szakmai elismerésben részesült (legjobb díszlet, legjobb főszereplő). A komáromi Jókai Napokon 2005-ben nívódíjat kapott. – Vezető: Bodon Andrea (1995).

Képes irodalmi és társadalmi hetilap (Kassa, 1919–1920). – Szerk. Herboly Ferenc.

Független politikai napilap (Kassa, 1919–1922). 1918 előtt is létezett. – Szerk. László Béla, Herboly Ferenc, Lauschmann Ottó.

Társadalmi, közgazdasági és közművelődési hetilap (Kassa, 1937. okt. 10.–dec. 25.). 11 száma jelent meg. Lányi Menyhérten, Mezősy Márián és Szép Ernőn kívül nem voltak ismertebb nevű munkatársai. – Szerk. Višňovsky Emil.

Kulturális és közművelődési magyar szervezet (Kassa, 2000–2008). Több éven keresztül a kassai magyar szervezeteknek helyet adó független kulturális és művelődési központként működött. A belvárosban bérelt épületben korszerűen felszerelt irodahelyiségeket, kiállító- és konferenciatermet rendezett be, ahol havonta átlagban 500 kassai magyar vett részt a különböző programokon, klubesteken, kiállításokon, szakkörökön stb. A háznak otthont adó épületet a város 2006-ban értékesítette, így az addig itt működő szervezetek máshol tevékenykednek. – Vezető: Kulcsár Mária (2000); Csala Kornélia (2003).

Független politikai napilap (Kassa, 1884–1929). 1884 és 1918 között Felsőmagyarország címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a ~ volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és szerkesztők, mint Dzurányi László, Győry Dezső. A lap nagy figyelmet szentelt az irodalomnak, a művészetnek és a kulturális életnek, s ilyen jellegű rovataival és kitűnő irodalmi mellékleteivel (Új Élet, Kassai Napló Vasárnapja) folyóiratot pótló szerepet töltött be. Az induló Fábry Zoltán legtöbb és legjelentősebb írása itt jelent meg, s az első nemzedék további írói közül itt vált ismertté Darkó István, Földes Sándor, Győry Dezső, Jarnó József, Komlós Aladár, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Tamás Mihály, Vécsey Zoltán, Vozári Dezső. A ~ volt a Petőfi- és Ady-kultusz egyik legaktívabb bázisa, s József Attila szlovákiai népszerűsítésében is övé volt a vezető szerep. 1925 őszétől az addig független lap súlyos anyagi válságba jutott, amit nem kis mértékben a bulvárjellegű Kassai Újság konkurenciája idézett elő. A Magyar Nemzeti Párt befolyása alá kerülő lap egy ideig Az Újság (~ alcímmel) majd Napló címmel jelent meg, míg végül 1929 júl.-ában megszűnt. – Szerk. Kendi Zoltán (1918), Szepessi Miksa (1918), Telléry Gyula (1927), Keller Imre (1928). – Ir. Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929 (mon., 1986).

Közművelődési klub (Kassa, 1998). Kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó és társadalomépítő tevékenységet folytat. Célkitűzései a polgári értékek megőrzése, a toleranciára való nevelés, a nemzetiségek és etnikumok közötti megértés elmélyítése, hagyományőrző programok szervezése, helytörténeti feltáró munka és annak publikálása. Több mint 70 rendezvényt, klubestet, kiállítást stb. valósított meg, társszervezőként részt vett Márai Sándor kassai szobrának felállításában. – Vezető: Csala Kornélia (1998); Palenčár Ildikó (2011). – Ir. Balassa Zoltán: A Kassai Polgári Klub tevékenységéről (Felvidék.ma, 2014. dec. 02.).

Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes Lajost választják meg elnöknek, az ő és Homola István közbejárása révén sikerült megtartani a Lőcsei ház bérleti jogát. 1922. szept.-ben a „Košicei Polgári Társaskör” megkapja a további működéséhez szükséges minisztériumi jóváhagyást. 1922. okt. 31-én a vezetőség elnökévé dr. Körmendy-Ékes Lajost, alelnökké Homola Istvánt, igazgatóvá Kohút Istvánt választják. 1925. jún.-ban a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyletének 33 tagja Konrády Lajos („Lajos bácsi”) elnökkel és Simko Gusztáv karnaggyal az élen rendes tagként beléptek a Polgári Társaskörbe. 1925. nov.-ben Körmendy-Ékes Lajos lemond elnöki tisztéről, mert megfosztották állampolgárságától és kiutasították az országból. 1926. febr. 28-án a megüresedett elnöki széket Cselényi István szentszéki tanácsos foglalta el. 1926. dec. 8-án a ~ nagytermében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség. 1929-ben a Kazinczy Társaság a ~ házában tartotta összejöveteleit, melyeken Szl. és Kárpátalja legjobb írói, költői és művészei szerepeltek. 1930 és 1938 között a kör anyagi helyzete megerősödik és fokozatosan támogatja a rászorultakat és Kassa kulturális életét. Az 1939 és 1944 közötti tevékenységéről alig maradt fenn nyilvános adat, de a megmaradt dokumentumok a kör megromlott anyagi helyzetéről tanúskodnak. 1945-ben megszűnt. – Vezető: Körmendy-Ékes Lajos (1922); Cselényi István (1926).

Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball, birkózás és az atlétika. A KSC megalakulásának éve 1913. Működését az 1919–1938-as időszakban a Keresztény-szocialista Párt támogatta. A negyvenes években főleg a futball a tenisz és a birkózó szakosztály tevékenysége volt eredményes, bár a zsidótörvény itt is éreztette hatását. Említésre méltó még a Törekvés sportklub, amely 1919-ben alakult, valamint 1940-től a Rákóczi Sport Egyesület. Tagjai a Szociáldemokrata Párthoz közel álló sportolókból tevődtek ki. A szlovákok főleg a „Jednota” sportklubba tömörültek. A „Vasutas” sportklubnak is jelentős szerep jutott Kassa sportéletében. A turizmus irányítója Kassán a Kárpát Egyesület volt, mely a 20-as és 30-as években Karpathenverein néven szerepelt, de 1939 után ismét Kárpát Egyesület néven találkozunk vele. Említésre méltó még a Katolikus Legényegylet „Kolping” turista csoportja, valamint a Kassai Turista Egylet melyet Grosschmid Géza alapított és tagjai a Keresztény-szocialista Párthoz álltak közel. Az 1938 év után a sportklubok struktúrája is megváltozott. Megszűntek a cseh, a szlovák valamint a Makoach és Makabi zsidó sportklubok, de nem maradtak meg a baloldali pártokhoz közel álló klubok sem.

Színházi és művelődési hetilap (Kassa, 1921 szept.–1923 márc.). 1919 előtt is létezett. Munkatársai többek között Áldori Károly, Halász Miklós, Kemény Lajos, Márai Sándor, Merényi Gyula, Vozári Dezső és Kosztolányi Dezső a korabeli külföldi színjátszásról is képet adtak. – Szerk. Szepessi Miksa (1921).

Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi és kulturális mellékletet adott ki (Kassai Újság Ingyenes Képes Melléklete). A lap népszerű alkalmi mellékletei voltak még: A Mi Gazdánk, Jogélet, Ifjúvilág, Heti Rádióműsor stb.

Énekkar (Kassa, 1907). Alapítói Forgách Dezső, Forgách Tivadar, Loósz Dezső, Dr. Rédeky István, Riszner Károly és Simko Gusztáv voltak. Az énekkar az államfordulat után is folytatta tevékenységét. Az ötvenedik jubiláris hangversenyüket 1941. dec. 13-án a neves Schalkház szállodában adták. Megalakulásától folyamatosan és országos szinten is sikeresen működött, 1944-ben fejezte be tevékenységét.

Nőmozgalmi havi folyóirat (Kassa, Komárom, 1932. jan. 15.–1934 márc.). Kiadója a Szociális Testvérek Rendje volt. – Szerk. Schalkaház Sára (1932).

Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent meg, ebből 16 csehszlovákiai magyar író alkotása.

Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924 őszétől szervezték meg a Kazinczy Könyvbarát Társaságot, amelynek taglétszáma elérte az 1700 főt. A Társaság évi 120 korona ellenében hat darab szép kiállítású könyvet adott tagjainak. A könyvkiadáshoz segítőkezet a berlini Ludwig Voggenreiter Verlag nyújtott. A kiépített Könyvbarát Társaságra alapozva jött létre a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet. Nagy szerepe volt Kassa kulturális életében is. Rendezvényeik közül kiemelkednek a Petőfi és Jókai születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, az 1925-ös és 1935-ös Rákóczi ünnepség, valamint a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából 1928-ban szervezett országos megemlékezés. Az első bécsi döntés után a ~ tevékenysége fellendült. 1942-ben Sziklay László szerkesztésében elindítja az Új Magyar Museum c. folyóirat kiadását, amely 1944 szept.-ig kilenc számot ért meg. A megjelent kilenc füzetből öt húsz-harminc oldalas szlovák melléklettel rendelkezett. A folyóirat mindvégig megőrizte toleráns, szélsőségektől mentes jellegét. A vh.-t követően a csehszlovák hatóságok betiltották, vagyonát elkobozták, vezető személyiségeinek nagy részét kiutasították az országból. – Vezető: Sziklay Ferenc, Blanár Béla, Gömöry János.

Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový roľník – Haladó Földműves (1952–1959) címmel kétnyelvű kiadásban, négy oldalon.

Kelet-szlovákiai független társadalmi és kulturális havilap (Kassa, 1990. jan.–1994. dec.). Publicisztikája a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális élet egészére kiterjedt. A Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó adta ki. – Szerk. Máté László (1990); Gál Sándor (1992). – Ir. Gál Sándor: A Keleti Napló története (2006).

A Kazinczy Könyvbarátok Társaságának időszaki közleménye (Kassa, 1926–1927). Szórványosan jelent meg. – Szerk. Darkó István.

A Košický kraj melléklete a népi igazgatás magyar nemzetiségű tagjai számára (Kassa, 1951–1954). A Kerületi Nemzeti Bizottság adta ki, évente 13-19 száma jelent meg.

A magyar ellenzéki pártok politikáját támogató politikai és társadalmi hetilap (Kassa, 1918–1944). – Szerk. Kövy Árpád.

Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A terv nem valósult meg. – Ir. Darvas János: Felhívás a szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók Madách Szövetségének megalakítására (Prágai Magyar Hírlap, 1922. dec. 24.); Turczel Lajos: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában (In: uő: Visszatekintések…, 1995).

Regionális jellegű szépirodalmi, művészeti, kritikai folyóirat (Kassa, 1926. ápr. 4). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Budai Győző.

Független politikai napilap (Kassa, 1922. febr. 28.–1923. okt. 14.) A jelentősebb helyi vetélytársakkal (Kassai Napló, Kassai Újság) szemben nem tudott tartós népszerűséget szerezni. – Szerk. Rácz Elek.

Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap állandóan napirenden tartotta s számos átfogó tanulmányban, felmérésben elemezte a kisebbségi irodalmi és kulturális fejlődés kérdéseit. Szépirodalmi anyagának színvonala közepes volt, s a hazai művek folyamatos kritikája többnyire rövid ismertetésekre, recenziókra szorítkozott. – Szerk. Darkó István (1932); Szombathy Viktor (1934).

Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.

Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos hatáskörű napilapja lett. Szerkesztősége 1927-től Moravská Ostravában, 1929-től Pozsonyban működött. Példányszáma 2500 és 5000 között mozgott. Publikált benne Merényi Gyula és Mihályi Ödön, 1925-től Fábry Zoltán is. Helyet kaptak benne magyarországi és emigráns írók (Balázs Béla, Barta Lajos, Kassák Lajos, Lukács György), közölte a Munkáskönyvtár könyvjegyzékét. 1930-tól ismét hetilappá vált, majd miután 1936-tól megjelent a Magyar Nap, a lap kiadását 1937-ben beszüntették. – Szerk. Surányi Lajos (1907), Drab Sándor (1921), Farkas Gábor (1922), Zamek Ferenc (1925), Moskovics Kálmán (1929).

A Magyar Nemzeti Párt politikáját támogató napilap (Kassa, 1929. okt. 2.–dec.1.). Kísérlet volt az 1929 júl.-ban megszűnt Kassai Napló felújítására. – Szerk. Keller Imre, Ungár Jób, Kupcsik Imre.

Kommunista hetilap (Kassa, 1924–1925). A Munkás vasárnapi mellékleteként jelent meg. A városi és falusi nők politikai és kulturális problémáival foglalkozott, s irodalmi rovatában folytatásos regényeket is közölt (Barta Lajos: Különös történet; Upton Sinclair: A szerelem zarándokútja). – Szerk. Farkas Gábor, Horkay Endre, Goldhammer Géza, Rác Gyula.