Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk formájában ismertette. Az eredmények felhasználásával tréningeket szervezett a közéleti személyiségek számára Szl.-ban, Mo.-n és Romániában. Fontos feladatának tekintette Márai Sándor életművének ápolását is. – Fm. Ellenpróbák (1995); Slovensko 1995 (1996); Bordás Sándor–Hunčík Péter: FER (szlovákul és angolul, is1999); Confidence building in the Carpatian basin (1999); Márai, Sándor: Košická pochôdzka. Košickí mešťania (2000). – Vezető: Hunčík Péter. – Ir. Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2001/2).

Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére 1931. nov. 8-án került sor. A ~nak három szakosztálya működött: a tudományos, az irodalmi és a művészeti. Tagságának nagy része aktivista szellemiségű volt, így a társaság a kezdetektől fogva politikai viták kereszttüzébe került. Noha a ~ a Szlovákiai Magyar Tudományos Akadémia szerepét kívánta betölteni, ennek nem tudott eleget tenni. Különösen a tudományos szakosztály tevékenysége maradt el a várakozástól, mivel a tagság nagy része nem rendelkezett megfelelő tudományos képesítéssel. Jelentősebbnek mondható az irodalmi és művészeti tevékenysége, a képzőművészeti kiállítások szervezése, írók és művészek anyagi támogatása, színvonalas publikációk megjelentetése. A ~ lapjai a Magyar Figyelő (1933–1935) és a képzőművészeti szakosztály által kiadott Forum (1933–1938) voltak. Az első bécsi döntést követően tagságának csupán a kisebb része maradt Szl.-ban. A ~ irányítását egy intézőbizottság vette át, amelyben meghatározó egyénisége Duka Zólyomi Norbert volt. A Szlovák Köztársaság megalakulását követően az új hatalom szigorú ellenőrzés alá vonta és kormánybiztost nevezett ki élére. Ebben az időszakban tényleges tevékenységet a társaság már nem fejthetett ki. A vh. befejezését követően a Szlovák Nemzeti Tanács feloszlatta, vagyonát pedig elkobozta. – Elnökei: Orbán Gábor (1931–1936); Balogh Elemér (1936–1938). – Főtitkárai: Szerényi Ferdinánd (1931–1936); Duka Zólyomi Norbert (1936–1945). – Ir. Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973).

A Komáromi Jókai Színház épülete (FI)

Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami Faluszínház magyar tagozatának „átigazolt” színészei, másfelől az e célból meghirdetett színészfelvételin jól szerepeltek voltak. A színház kezdetben a szlovák színházi szakmától kapott segítséget (rendezőket, díszlet- és jelmeztervezőket, a műszaki és segédszemélyzet néhány tagját stb.). A szlovákiai színházak rendszerében a kerületi színházakkal volt rokonítható, de tájolási körzete jóval nagyobb volt. Hosszú időn keresztül jeles szlovák és magyarországi vendégrendezőkkel dolgozott. Az 1959-ben megszüntetett Állami Faluszínház magyar tagozata beolvadt a színházba. Az első jelentősebb koncepció-, érték- és nemzedékváltásra az 1960-as években került sor a színházban. Krivošík István működése idején az intézmény szervezetileg összefogottabbá vált, világszemléletében megújult, átgondoltabb és a kortárs drámairodalom értékeire is nyitottabb lett a dramaturgiája, s úgy-ahogy kilépett egyre érzékelhetőbb elszigeteltségéből, és átfogó fiatalítás indult el a falai között (ekkor kerültek Komáromba első, szépművészeti főiskolát végzett fiataljai is (Beke Sándor, Dráfi Mátyás, Csendes László, Boráros Imre, Németh Ica, Galán Géza, Thirring Viola). Fellépéseik, kezdeményezéseik ösztönzőleg hatottak a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi (kisszínpadi), ill. műkedvelő színjátszó mozgalomra, és a színház is kapott utánpótlást az évtized végére megizmosodott kisszínpadi, ill. műkedvelő színjátszó mozgalomtól. A hetvenes évek közepén Kmeczkó Mihály személyében állandó dramaturgot kapott a színház, szorosabb lett a színház és a csehszlovákiai magyar írók, lapok, ill. közélet kapcsolata. Nem sikerült megoldani a színészutánpótlás kérdését: 1975 és 1985 között a színház egy kisebb kamaratársulatra elegendő frissen végzett fiatal színésze nem tért vissza a budapesti színművészeti főiskoláról. Az 1980-as évek második fele hozott jelentősebb változást e tekintetben. Változott a komáromi társulat tájolási „filozófiája” is, fokozatosan megszüntette vendégjátékait a kisebb játékhelyeken, 1987-ben beköltözhetett az újonnan elkészült színházépületbe, amelyet 1990-től tulajdonba is kapott. – 1969-ben létrehozta a Thália Színpadot Kassán. A kassai társulat Carlo Goldoni Két úr szolgája c., Beke Sándor rendezte komédiájával 1969. nov. 19-én Gömörhorkán mutatkozott be. A későbbiekben magyarországi és szlovákiai viszonylatban is több sikeres bemutatót tartott. 1978-ban Beke Sándor távozni kényszerült a színpad éléről. A nyolcvanas évek elején Takács Emőd igazgató Gágyor Pétert rendezőnek, Szigeti Lászlót dramaturgnak hívta meg Kassára. Összmagyar viszonylatban is felfigyeltető bemutatóik voltak. A kassai Thália Színpad 1990. júl. 1-jével Kassai Thália Színház néven önállósodott. – A Magyar Területi Színház 1990-ben vette fel az új, ~ nevet. A 90-es évek elején (Beke Sándor igazgatósága alatt) olyan nagymérvű változások történtek a színház életében, mint korábban soha: a színház újragondolta a helyét a szlovákiai, a szlovákiai magyar és az összmagyar (színházi) kultúrában, ami számottevő hangsúlyeltolódásokkal járt együtt; lényegi változásokat eszközölt műsorszerkezetében, játékrendjében, a közönségszervezés mikéntjében; felülvizsgálta gazdálkodásának addigi kereteit és szerkezetét, létrehozta a Jókai Alapítványt és a Bástya Színházat; a pályakezdők képzésére stúdiót szervezett; új szemléletet hozó fiatalításnak engedett teret stb. Olyan előadásokkal lépett elő, amelyek újból a szakmai és a közfigyelem középpontjába helyezték. 1996. júl. 1-jei hatállyal a ~ az újonnan konstruált Duna Menti Kulturális Központba való becsatolásával elvesztette jogalanyiságát, amelyet csak 1999-ben kapta vissza. Közben az átmeneti bizonytalanságok következtében számos fiatal és jól képzett színész elpártolt a színháztól, ill. a frissen végzettek nem Komáromba szerződtek, s ezt a folyamatot csupán az amatőr színjátszó mozgalomból jött Kiss Péntek József igazgatósága idején sikerült megfordítani. Jelentős szakmai áttörést hozó siker ebből az időszakból Czajlik József Amadeus- (2001) és Telihay Péter Tartuffe-rendezése (2001). Ebben az időben koncepciózusabbá vált a dramaturgiai tervezés (Varga Emese frissen végzett dramaturg színházhoz kerülésével), s a fiatalok is visszatértek a társulathoz. A sikersorozat folytatódott a 2002–2003-as évadban.  2003-ban Pro Probitate – Helytállásért-díjat kapott. – Vezető: Fellegi István (1952); Krivošík István (1963); Dráfi Mátyás (1968); Krivošík István (1971); Konrád József (1977); Takáts Emőd (1979); Beke Sándor (1990); Holocsy István (1994–1996); Kiss Péntek József (1999); Tóth Tibor (2004); Gál Tamás (2020). – Ir. Szilvássy József: 20 éves a Magyar Területi Színház (Irodalmi Szemle, 1973/2); Tóth László: Párhuzamok, kitérők (1991); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. 1945-től napjainkig (1998); Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. III. kötet (1999); Tóth László: Köz–művelődés–történet (2000); Hizsnyan Géza: A színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).

Előadás a Komáromi Jókai Színházban (Gogol: Revizor) (JSZ)

Regionális szépirodalmi, közéleti és közgazdasági folyóirat (Galánta, 1919–1921). Győry Dezső, Ölvedi László és Tamás Lajos is a munkatársai közé tartozott. – Szerk. Reinel János és Entresz Ede.

Mátyusföld helytörténeti, néprajzi, műemlék- és természetvédelmi témáinak feldolgozásával foglalkozó szervezet (Pozsonyboldogfa, 1998). Elsősorban Szenc környékén fejti ki tevékenységét. A szlovákiai magyar nem állami tulajdonban, ill. kezelésben lévő helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, tájházak szakszerű nyilvántartását és dokumentálását végzi. Az érintett témákban szaktanácsadással is szolgál. A Fórum Kisebbségkutató Intézettel és a Galántai Honismereti Múzeummal karöltve 2003. okt. 28-án Somorján hazai és magyarországi előadók részvételével egy nemzetközi tanácskozást rendezett, amelynek folyományaként létrehozták a Musaeum Hungaricum évente megrendezett konferenciasorozatot. Kiadványa a Muzeológiai Füzetek. – Vezető: Danter Izabella (1998).

A szl.-i magyarok történelmének kutatását, feldolgozását, ill. hagyományai és kultúrája megőrzését támogató és segítő szervezet (Somorja, 1997). Az elmúlt években több felmérést, kutatást támogatott, amelyeknek célja a szlovákiai magyar társadalom problémáinak feltárása volt. Több konferenciát, nemzetközi fórumot szervezett ifjúságpolitika, családpolitika, Szl. EU-s csatlakozása témákkal, ill. a kisebbségi kérdések megoldására. Támogatta a Magyar Értelmiségi Fórum megalakulását. Részt vett az eMagyar pontok létrehozásában 44 településen D-Szl.-ban. A társulás támogatja kulturális, ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetek rendezvényeit, illetve a kulturális értékek megőrzését. – Vezető: Sallay Teréz (1997).

Havi lap (Galánta, 1919–1933) Az Országos Szlovenszkói és Ruszinszkói Méhészegyesületek mellett nemcsak szl.-i, hanem több mo.-i méhészegyesület (Békésmegyei Méhtenyésztők, Dombóvárvidéki, Győr és Győrvidéki, Szegedvidéki, Zalavármegyei Méhészegyesületek, Budapesti Állami Gépgyári Méhészkör stb.) hivatalos közlönye is volt. – Szerk. Balogh Bálint, Zoller Antal, Koperniczky László.

Havi lap (Érsekújvár, 1928–1938). Csak szl.-i és kárpátaljai egyesületeket képviselt. – Szerk. Willand János (1928); Balogh Bálint (1933).

Kutatóműhely (Pozsony, 1992). Tagjai társadalomkutatással foglalkozó szakemberek. A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kutatásokat végez. Az interetnikus kapcsolatokat vizsgálják a történelem, a szociológia, a demográfia, a társadalomstatisztika, a szociolingvisztika, a politológia, nyelvészet szempontjából. Kutatási eredményeiket a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelenő Mercurius Könyvek c. sorozatban jelentetik meg. Elnöke Turczel Lajos (1992), Vadkerty Katalin (2003). – Vezető: Gyurgyík László (1992). – Ir. Kocsis Aranka: A Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2000/2).

Könyvkiadó (Somorja, 1995). Méry Gábor fotóművész alapította. Egyszerre kíván a magyar kultúra egészében gondolkodni térben és időben. Kínálatában jelen van a klasszikus és a kortárs szépirodalom, azon belül is kiemelten a költészet, a 20. század szövevényes magyar történelmébe különböző nézőszögekből bevilágító esszé-, tény- és emlékirat-irodalom és a politikai publicisztika. Vállalkozásai közé tartoznak a hiánypótló történeti és művelődéstörténeti kiadványok, az  igényes kivitelezésű könyvtárgyakként is értelmezhető művészettörténeti és képzőművészeti albumok, képeskönyvek, a hajdani Felső-Mo.-i – a mai Szl. – művészeti emlékeit feldolgozó kötetek, illetve a felső-mo.-i gótika lőcsei, kassai, bártfai, szepeshelyi, szepesszombati és bakabányai csodáit Jankovics Marcell szövegével bemutató albumok. Kiemelt helyen szerepelnek a reprint és fakszimile kiadások, melyek a magyar történetírás és művelődéstörténet ma már hozzáférhetetlen könyvritkaságait teszik utánnyomásban újból hozzáférhetővé. – Vezető: Méry Gábor (1995).

Kulturális, közművelődési, oktatási színház (Rozsnyó, 1997). Feladata báb-, mese- és gyermekelőadások létrehozása és bemutatása, népmesekutatás és feldolgozás, előadások, szakmai fórumok szervezése, szakmai képzés, segítségnyújtás, népmesegyűjtés és a tehetségek felkarolása, szakmai felügyelete. – Vezető: Badin Ádám (1997).

Szaklap (Pozsony, 1965. jan.–1966. dec.). Havonta jelent meg a Földművelési Megbízotti Hivatal kiadásában.

Kiadó, honlapkészítő, arculattervező magáncég (Pozsony, 1993). Könyveket, hanghordozókat, videókat jelentet meg, honlapkészítéssel, nyomdai előkészítéssel foglalkozik. Novellásköteteket, gyermekmeséket, regényeket és nyelvkönyvet ad ki. Működtetője a Magyar Interaktív Televíziónak. – Vezető: Haraszti Gyula.

Emlékhely (Szklabonya, 2003). 2003 jan.-jában vette át a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a kékkői Játék- és Bábmúzeumtól azt az épületet, melyben az író a gyermekkorát töltötte, s ahová rimaszombati és selmecbányai tanulmányai közben hazalátogatott (a szülői házat 1968-ban lebontották). Az épületet, melyben akkoriban a helyi postahivatal működött, 1978-ban a helyi nemzeti bizottság felújította és három helyiségében emlékkiállítást rendezett be. A ~at 1978. jún. 24-én avatták fel. Az emlékházon a múzeumhoz kerülését követően felújítási munkálatok folytak. A felújított épületet 2006. jan. 21-én nyitották meg a nagyközönség számára. Az emlékház célja feltárni és átmenteni Mikszáth hagyatékát.

Történettudományi folyóirat, ill. évkönyv (Lőcse, 1909–1934). A Szepesmegyei Történelmi Társulat közlönyeként indult, de 1914-től már csak évkönyvként jelent meg, az államfordulat után 1919-ben, 1921-ben, 1923-ban, 1926-ban, 1932-ben és 1934-ben (1926-tól Közlemények a Szepesség Múltjából c.); ebben az időben Förster Rezső, Hajnóczy R. József és Kőszeghy Elemér szerkesztették. 1921-től német és szlovák címe is volt, s 1923-ban és 1926-ban német és szlovák szövegek is szerepeltek benne. Az 1932-es magyar és német szövegeket tartalmazott, az 1934-es viszont már teljesen német szövegű és című volt (Mitteilungen aus der Vergangenheit der Zips). – Ir. Szalatnai Rezső: A Szepesmegyei Történelmi Társulat ötvenéves (Magyar Figyelő, 1934/1–2).

Humoros hetilap (Pozsony, 1926 okt.–1927 júl.). Sok olyan viccet közölt, amely a pozsonyi, nagyszombati, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári zsidó társaságokhoz kötődött. A pozsonyi és a Pozsony környéki magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) is gyakori viccforrásául szolgáltak. – Szerk. Alef Péter és Kántor Iván.

Színházi és irodalmi alkalmi lap (Dunaszerdahely, 1920. júl. 18.–1923. ápr. 8.). Kiadója a Műkedvelő Gárda. – Szerk. Szeiff Géza.

Honismereti, műemlékvédelmi, turisztikai magazin (Komárom, 2002–2006). Kezdetben negyedévente, majd havonta jelent meg. Kiadta a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet és a Komáromi Nyomda és Kiadó. – Szerk. B. Bartal Mária (2002); Szénássy Árpád (2002); Benyák Mária (2005); Cseh Gizella (2006).

Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos hatáskörű napilapja lett. Szerkesztősége 1927-től Moravská Ostravában, 1929-től Pozsonyban működött. Példányszáma 2500 és 5000 között mozgott. Publikált benne Merényi Gyula és Mihályi Ödön, 1925-től Fábry Zoltán is. Helyet kaptak benne magyarországi és emigráns írók (Balázs Béla, Barta Lajos, Kassák Lajos, Lukács György), közölte a Munkáskönyvtár könyvjegyzékét. 1930-tól ismét hetilappá vált, majd miután 1936-tól megjelent a Magyar Nap, a lap kiadását 1937-ben beszüntették. – Szerk. Surányi Lajos (1907), Drab Sándor (1921), Farkas Gábor (1922), Zamek Ferenc (1925), Moskovics Kálmán (1929).

A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja lapja (Komárom, 1919 dec.–1921 szept.). Beolvadt a pozsonyi Népszavába. – Szerk. Ébel József; Hegedűs József; Földes Sándor.

A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja hivatalos hetilapja (Pozsony, 1920–1926). Kárpátaljai testvérlapja a Ruszinszkói Népszava volt. Azzal együtt azért szűnt meg, mert a párt beolvadt a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba, s annak hivatalos magyar lapja a Csehszlovákiai Népszava lett. – Szerk. Mayer Samu, Borovszky Géza.

Évente megrendezett szakmai konferencia (Somorja, 2003). A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Galántai Honismereti Múzeum szervezi. Célja a dél-szlovákiai múzeumok magyar nemzetiségű munkatársainak szakmai képzése, munkájuk összehangolása és szakmai kapcsolatépítése. A szakembereket a Szlovákiai Magyar Múzeumi Kollégium fogja össze. Munkájában tizenegy múzeum huszonkét szakembere kapcsolódik be. A konferenciák anyagai a Muzeológiai Füzetekben jelennek meg. – Vezető: Danter Izabella (2003).

A Csemadok Művelődési Intézetének jogutódja (Dunaszerdahely, 2012). A Csemadok Országos Elnöksége alapította. Az intézet alaptevékenysége és célkitűzései közt szerepel a szlovákiai magyarság kultúrájának támogatása, az azzal foglalkozó szervezetek szakmai segítése, a nemzeti tudat megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka támogatása szakmai műhelyein keresztül (információs, dokumentációs, kommunikációs, kiadói, közösségfejlesztési, képzési, pódium művészeti, népművészeti, folklórdokumentációs műhelyek, valamint a Népzenei és a Szövegfolklór Adattár gondozása). Honlapján szlovákiai magyar közművelődési tudástárat épít, gondoz. További fontos feladatának tekinti a kapcsolattartást a Kárpát-medencei hivatásos és amatőr közművelődési intézményekkel, tagja a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak. A Csemadok országos rendezvényeit, szakmai képzési programokat, szakmai továbbképzéseket szervez a kultúra és a művészet terén. – Vezető: Huszár László (2012).

A Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja kiadványa, amely a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság együttműködésével jelent meg 2002-ben. Az 1. szám a Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén a 20. sz. első felében c. tanácskozás előadásait, valamint apróbb közleményeket, híreket közöl. 2003-tól a Musaeum Hungaricum évente megrendezett konferencia kiadványa. – Szerk. Danter Izabella.

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).