Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3 4 5 8
240 találat

1939. augusztus 16-i : kelettel Ungvárról Fenczik István országgyűlési képviselő (Orosz Nemzeti Autonóm Párt, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája) levelet intézett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárhoz, melyben Kárpátalja lakossága hangulatának lényeges rosszabbodásáról és annak okairól számolt be. Többek között kifejtette: a katonai közigazgatás idején (III. 15–VII.7.) „a katonai parancsnokok túlkapásai nagy elhidegülést váltottak ki, mert sok becsületes nagyorosz alaptalan vádak és intrikák áldozatául esett”, az összes hivatalban „a tisztviselők legnagyobb része anyaországiakkal lett betöltve”, az őslakos értelmiségi pályázókat az állások betöltésénél mellőzik, „általában véve oly nagy az elégedetlenség, hogy a kivándorlás és átszökések napirenden vannak”, lényegesen romlott a gazdasági helyzet (az okok: az előnytelen pénzbeváltás, a közmunkák hiánya, illetve hogy a közmunkáknál az anyaországi az őslakos bérének kétszeresét kapja, gyakorlatilag lehetetlen a kereskedelem, az ipar visszaszorult), nincs engedélyezve a Duchnovics-himnusz, igen magas a középiskolákban a tandíj, gátolják a görögkeleti vallás gyakorlását.

1939. augusztus 4–7. : A kereskedelmi minisztérium küldöttsége (Hídvégi Emil, Jablonkay István, Petőházy Sándor, Lőte Pál) tanulmányutat tett Kárpátalján (az útvonal: Munkács–Szolyva–Volóc–Dolha–Lipcsemező–Técső–Ökörmező–Felsőszinevér–Rahó–Hoverla–Kőrösmező–Tatár-hágó). A küldöttség jelentéséből: Kárpátalján „a katonai közigazgatási hatóságok a zsidók részére kiadott iparigazolványokat számottevő részben visszavonták […] de a katonai közigazgatás megszűnése után a polgári közigazgatási hatóság az elvont iparigazolványokat az érdekelteknek viszszaadta”. „A Hangya működése súlyos kifogás alá esik, drágábban árusítja a közszükségleti cikkeket és olcsóbban veszi a helybeli terményeket, mint a zsidó kereskedők.”

1939. július : Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. – Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. – Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. – Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. – Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Huszti / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / pravoszláv, görögkeleti / Nyíregyháza / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Ungvári Katolikus Legényegylet / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Taracköz / Tereszva / Volóc / Volovec / Ökörmező / Mizshirja / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Marina Gyula / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Dolinai Mikola / Teleki Mihály / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Nemzeti Munkaközpont / Bugra József / Ruszin Országgyűlési Képviselők Klubja (Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja) / Deák Gyula / Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete / Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége / Turul Szövetség / Ung Vezér Bajtársi Egyesület / Bartha Károly / Kriveczky Antal / mezőgazdaság / sajtó / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242731
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július 16. : Perényi Zsigmond, az új kormányzói biztos Huszton megtartotta bemutatkozó beszédét. – Ugyancsak Huszton Bródy András pártértekezleten harcot hirdetett az ún. renegátok – Kaminszki József, Ilniczky Sándor, Demkó Mihály és Marina Gyula – ellen, akik „a kormány szekerét tolják”. – Ungváron megnyílt a Nemzeti Munkaközpont kirendeltsége. Vezetője: Bugra József. – E napon keltezett levél Teleki Pál miniszterelnökhöz: „Alulírottak mint a szolyvai ruszin tannyelvű reálgimnázium szülői tanácsa, 700 tanuló szülőjének képviseletében azzal az alázatos kérelemmel bátorkodunk Nagyméltóságod kegyes színe elé, hogy a jelenleg Szolyván levő állami reálgimnázium továbbra is itt maradjon és megmaradjon koedukációs jellegűnek.” Augusztus 14-én kelt levelében Perényi Zsigmond kormányzói biztos nem javasolta a kérelem támogatását, így azt elvetették.

1939. július 7. : után Brascsajko Julij, Dolinai Mikola memorandumban kérte Perényi Zsigmond kormányzói biztost és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárt, hogy a hivatalokban és az iskolákban vezessék be az ukrán nyelvet, engedélyezzék a Proszvita működését, adják vissza az egyesület vagyonát.

1939. július 7. : Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. (Lásd 6.200/939.M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről.) A ruszinlakta vidékeket a Kárpátaljai Kormányzóság szervezete egyesíti, amely három kirendeltségre oszlott: ungi Ungvár székhellyel (Ungvidéki, Perecsenyi, Nagybereznai, Szobránci járás), beregi Munkács székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járás), máramarosi Huszt székhellyel (Nagyszőlősi, Huszti, Ökörmezői, Técsői, Rahói járás). A hivatalos nyelv a magyar és a ruszin. – Átvette hivatalát Perényi Zsigmond kormányzói biztos. Tanügyi tanácsos Marina Gyula, pénzügyi tanácsos Demkó Mihály, belügyi tanácsos Beszkid Sándor. A közigazgatási kirendeltségek élére a belügyminiszter Gyurits Gyulát (ungi), Beszkid Kornélt (beregi) és Riskó Bélát (máramarosi) nevezte ki. Megkezdte működését a kárpátaljai területen a m. kir. határvidéki rendőrkapitányság (székhelye: Szolyva), valamint a huszti, kőrösmezői, volóci, uzsoki, perecsenyi, aknaszlatinai, ökörmezői m. kir. rendőri kirendeltségek.

1 2 3 4 5 8
240 találat