Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. augusztus 13.

Az Őslakó írta: „Beregszász megyei város népjóléti ügyosztálya ezentúl minden szegény sorsú családnál, ahol gyermek születik, egy legalább 100 négyszögöles zöldséges kertet rendez be, hogy így előbb a csecsemő anyjának, majd magának a gyermeknek legyen elegendő zöldség az egészséges táplálkozáshoz.” – A budapesti M. Kir. Operaház és a Budapesti Városi Színház társulata Ungváron szabadtéri előadásban mutatta be Kacsóh Pongrác: János vitéz című daljátékát. Ábrányi Emil vezényelt. A „karszemélyzetet” Zádor Dezső tanította be.

Hibát talált?

Üzenőfal