Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

6 találat

1972. április 15-16. : Pozsonyban tartja XI. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 62 111), amely elítéli a szövetség 1968-1969-es tevékenységét, mindenekelőtt az 1968. március 12-i állásfoglalást, valamint az 1969. márciusi rendkívüli, X. közgyűlésen elfogadott programot és határozatokat, amelyeket egyben érvénytelennek nyilvánít. Új alapszabályt fogad el, amely a szervezet nevéből törli a „társadalmi” jelzőt, s hivatalos nevét ismét Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja. Az alapszabály szerint a szövetség legfőbb küldetése, hogy támogassa a CSKP és a szocialista állam politikáját, és segítsen annak megvalósításában, a CSKP marxista-leninista nemzetiségi politikájával összhangban segítségére legyen az állami szerveknek a magyar lakosság kulturális életének fejlesztésében, s tagjait az irányban vezesse, hogy vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében. A szövetség elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Varga Bélát, titkáraivá Varga Jánost és György Istvánt választják; a 80 tagú új KB 15 fős Elnökségében helyet kap még Balázs Béla, Esztergályos Gabriella, Fábry István, Kiss József, Krocsány Dezső, Kulcsár Tibor, Mag Gyula, Mózsi Ferenc, Papp Benjámin, Rácz Olivér és Szakáll László.

1971. március 29. : A Csemadok KB ülésén megvitatják a szövetség 1968-1969. évi tevékenységéről készült jelentést, majd rámutatva a „válságos években” előfordult „hibákra” és „torzulásokra”, elfogadják a KB Elnökségének, valamint Dobos László elnöknek a lemondását, s felmentik a Központi Bizottság 25 és az Ellenőrző Bizottság 2 tagját. A leváltottak között van többek között Beke Sándor, Böszörményi János, Dráfi Mátyás, Janics Kálmán, Kardos István, Labancz István, Mácza Mihály, Nagy Jenő, Pölhös Imre, Szabó Rezső, Szirmák Imre, Szőke József, Takács András, Turczel Lajos, Újváry László, Varga Ervin és Varga Sándor. A Csemadok KB új elnökévé Fábry Istvánt választják, megerősítik tisztségében Varga Béla vezető titkárt és Varga János titkárt, a KB 13 tagú új Elnökségébe pedig rajtuk kívül beválasztják Csikmák Imrét, Fónod Zoltánt, Gáspár Tibort, Krocsány Dezsőt, Kulcsár Tibort, Mag Gyulát, Molnár Jánost, Rácz Olivért, Rados Pált és Tolvaj Bertalant. A KB határozatban szögezi le, hogy a szövetség továbbra is küzdelmet folytat a jobboldali opportunizmus, a nacionalista csökevények s minden olyan megnyilvánulás ellen, amely idegen a kommunista párt politikai irányvonalának szellemétől.

1969. március 17-18. : Pozsonyban tartja rendkívüli, X. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 56 990), amely alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök Munka Érdemrenddel tünteti ki a húszéves szövetséget. A közgyűlés vitája során számos felszólaló sürgeti a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a magyarság arányos képviseletének biztosítását az alacsonyabb szintű párt- és állami szervekben is, a magyar tudományos intézet megalakítását, a komáromi múzeum átalakítását a csehszlovákiai magyar kultúra múzeumává, egy kassai magyar színház létrehozását, a nemzetiségi oktatásügy fejlesztését, a magyarlakta járások területi átrendezését s a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindítását. A közgyűlésen elfogadott határozat továbbra is síkraszáll a Csemadok 1968. március 12-i javaslatának megvalósításáért, a szövetség új programja a Csemadok fő feladataként a magyar kisebbség társadalmi és kulturális érdekeinek képviseletét határozza meg, az elfogadott új alapszabály ennek megfelelően a szövetség hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségére módosítja, s lehetővé teszi, hogy a Csemadoknak egyéneken kívül kollektívák, intézmények is tagjai lehessenek, valamint hogy a szövetség keretén belül a csehszlovákiai magyar tudományos élet egyes szakterületeit művelő, önálló munkatervvel rendelkező társaságok alakuljanak. A Csemadok KB elnökévé ismét Dobos Lászlót, új vezető titkárává Szőke Józsefet, titkáraivá Varga Sándort és Takács Andrást választják; a 92 tagú KB 19 fős Elnökségébe bekerül még Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gáspár Tibor, Kardos István, Kulcsár Tibor, Mács József, Mede István, Molnár János, Rados Pál, Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan, Turczel Lajos, Újváry László és Varga Béla.

6 találat