péntek, május 10, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2
59 találat
20 febr 2008

1938. október 19. : J. Ribbentrop német külügyminiszter fogadja a szlovák, valamint a kárpátaljai autonóm kormányok képviselőit, akik a német kormány támogatását kérik a magyarokkal fennálló területi vitában. J. Tiso, F. Ďurčanský és E. Bacsinszki elvben elfogadják J. Ribbentrop javaslatát, mely szerint Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár és Munkács Csehszlovákiánál maradnának, a többi igényelt felvidéki területeket azonban a magyarok megkaphatják.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262535
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 7. : Az Egyesült Magyar Párt szenátorai, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselői Pozsonyban a délelőtti órákban klubülést tartanak. A Szilassy Béla szenátor elnökletével tárgyaló magyar törvényhozók meghallgatják, megvitatják és elfogadják a Jaross Andor pártelnök által beterjesztett kiáltványt. Ezután a klub „a sorsdöntő órák szükségszerű parancsára” megalakítja a Magyar Nemzeti Tanácsot, a csehszlovákiai magyarság „legfőbb nemzeti szervét”. A Tanácsnak hivatalból tagja az Egyesült Magyar Párt valamennyi szenátora, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselője, akik mind aláírják az elfogadott kiáltványt. A 18 tagból álló testület összetétele a következő: gróf Esterházy János, Füssy Kálmán, Hokky Károly, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Pajor Miklós, Porubszky Géza, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Szüllő Géza és Turchányi Imre szenátorok és nemzetgyűlési képviselők, valamint Giller János, Gürtler Dénes, Kontsek György, Ortutay Jenő, Salkovszky Jenő és Virágh Béla tartománygyűlési képviselők. R. Vozáry Aladár kárpátaljai tartománygyűlési képviselő az ülésen nem vehetett részt, mivel akkor még letartóztatásban volt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262472
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. június 30. : Az Egyesült Magyar Párt törvényhozóinak és tartománygyűlési képviselőinek közös klubja ülést tart Pozsonyban a pártközpont tanácstermében. A Szüllő Géza klubelnök által vezetett értekezlet leglényegesebb napirendi pontja az előző napi miniszterelnöki meghallgatás, amelyről Jaross Andor pártelnök számol be részletesen. A közös klub újból megerősíti azt az álláspontját, hogy változatlanul folytatni kívánja a harcot a felvidéki magyarság érdekében, és magyar nemzeti önkormányzatot követel Szlovákia és Kárpátalja területi autonómiája keretben.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262292
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. június 29. : M. Hodža csehszlovák miniszterelnök tárgyal Jaross Andorral, gróf Esterházy Jánossal, Szüllő Gézával és Korláth Endrével az Egyesült Magyar Pártnak a nemzetiségi statútummal kapcsolatos elvárásairól. A magyar politikusok kifejtik: pártjuk legfőbb elvárása Szlovákia és Kárpátalja autonómiájának biztosítása. A magyarság e két autonóm országrészen belül óhajtja kifejteni a maga nemzeti autonómiáját.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262289
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. március 29. : Szüllő Géza, az Egyesült Magyar Párt parlamenti klubjának elnöke a prágai Nemzetgyűlésben felolvassa pártja állásfoglalását az előző napon bejelentett nemzetiségi rendezési szándékkal kapcsolatban. „Mi, magyarok szlovák testvéreinkkel együtt kívánjuk azt, hogy a köztársaság kebelén belül minden nemzet saját földjén, saját sorsát maga intézze” – deklarálja pártja nevében többek között Szüllő Géza klubelnök. „Az autonómia alapját, amit kívánunk, a pittsburgi szerződés teremtette meg, Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés írta elő. Egyik föltételnek sem tett eleget a kormány, és ez az oka a mostani megrendült helyzetének. Az itt lévő konszolidációt nem a fegyverek csörgése, nem mások kardjára való támaszkodás, hanem a népek belső lelkületének megelégedése tudja csak garantálni. Meg kell hogy értse a kormányzat azt, hogy másként itt boldogulást nem tud elérni, mintha teljes jogegyenlőség alapján megadja minden itt élő nemzetnek, ami őt isteni és emberi törvény szerint megilleti.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262190
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. november 19. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai képviselőház költségvetési bizottságában terjedelmes beszédben számol be a felvidéki magyarságot sorozatosan érő kulturális visszaélésekről. A képviselő a magyar oktatásügy helyzetét tartja a leginkább elszomorítónak. Sajnálatos tényként szögezi le, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a tanköteles magyar gyermekeknek már csaknem 20 %-a jár idegen tanítási nyelvű iskolába. Kemény szavakkal ítéli el ezzel kapcsolatban a hirhedt Szlovák Liga szlovákosító tevékenységét a magyar nyelvterület falvaiban. Behatóan elemzi a magyar középiskolai hálózat szervezeti, személyi és ellátottsági hiányosságait, majd konkrét eseteken szemlélteti a tanügyi kormányzat eltérő ügykezelési gyakorlatát a magyar, valamint az államnyelvű iskolák vonatkozásában. A betöltetlen pozsonyi magyar egyetemi tanszék kérdése ugyancsak kellő hangsúlyt kap az idézett beszédben. Esterházy képviselő többek között határozottan kijelenti: Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, arról győznek meg bennünket, – kisebbségi törvényhozókat – hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, – s ez a kultúrális autonómia.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262115
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. június 15. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. A Kárpátalja kormányzója jogkörének módosításáról folyó vitában beszél Kárpátalja és Szlovákia autonómiájának szükségességéről, de a magyarságot folyamatosan érő sérelmeket is felhánytorgatja a hatalom illetékeseinek. Arra is rámutat idézett beszédében, hogy valójában mindhárom utódállam egyformán elnyomja a bekebelezett magyar nemzettöredéket, de az anyaországtól elszakított nemzetrészek egyre inkább hallatják tiltakozó szavukat.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262085
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. október 23. : Szüllő Géza klubelnök vezetésével ülésezik a Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt közös parlamenti klubja. Ezen Szüllő Géza terjedelmes beszédben elemzi egy esetleges pártegyesítés kihatásait a felvidéki magyarság politikai életére, és azt fejtegeti, hogy „a két párt független fennmaradása a jelen viszonyok között egyenesen szükséges”. A klubülés résztvevői úgy határoznak, hogy a politikai munka minél szorosabb és harmonikusabbá tétele érdekében megalakítják a Szlovenszkói és Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Politikai Nagybizottságát.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzlovenszkói és Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Politikai Nagybizottsága / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1935
Rövid URL
ID261872
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. augusztus 21. : Az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztérium 90 112/35-II. sz. döntésével elutasítja az Egyetemes Konvent azon bejelentésének tudomásul vételét, miszerint a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Komáromban megnyitja koedukációs tanítóképző intézetét. A Minisztérium az elutasítás indoklásaként azzal érvel, hogy az Egyetemes Konvent úgymond nem indokolta meg kellőképpen a tanítóképző intézet megnyitásának szükségességét.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261860
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. május 26. : Szlovákiában és Kárpátalján tartománygyűlési választásokat tartanak. A magyar ellenzéki pártok közös jelöltlistával vesznek részt a választási küzdelemben, és Szlovákiában öt, Kárpátalján pedig két mandátumot szereznek. Tartománygyűlési képviselők Szlovákiában: Alapy Gyula, Giller János, Kontsek György, Salkovszky Jenő, Virágh Béla; Kárpátalján: Ortutay Jenő, R. Vozáry Aladár.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261821
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. május 23. : A Kassán ülésező Egyetemes Konvent végleges döntést hoz arról, hogy az év szeptemberében Komáromban elkezdi működését a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház koedukációs tanítóképző intézete. Erről a döntéséről a Konvent aznapi keltezéssel haladéktalanul értesíti a tanügyi kormányzatot, és kéri az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztériumot e bejelentés tudomásulvételére.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261818
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1930. április 1–2. : Pozsonyban megtartja rendes évi ülését a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Konventje, amelyen Péter Mihály, a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke azt javasolja, hogy petíció formájában terjesszék a Népszövetségi Tanács elé az egyházukat ért sérelmek jegyzékét.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1930
Rövid URL
ID261455
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1928. január 24-28. : A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Pozsonyban megtartja második zsinati ülésszakát. Lukács Géza egyházkerületi főgondnok, a zsinat világi elnöke megnyitó beszédében utal a lévai zsinat óta eltelt csaknem öt esztendős huzavonára az 1923 júniusában elfogadott, de a kormány által nem szentesített egyházi alkotmány körül. Ezután újabb csalódás követi az előbbieket. Az egyházi alkotmányt a kormány jelenlévő megbízottja, Juraj Slávik elfogadhatatlannak minősíti, és újra pontról-pontra végigtárgyaltatja az egész elaborátumot, további hátráltatásra kényszerítve a református egyházat.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház / Lukács Géza / 1923 / Egyházi alkotmány / Juraj Slávik / Pozsony
TelepülésPozsony [Bratislava]
Év1928
Rövid URL
ID261314
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
20 febr 2008

1926. május 26–27. : A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Országos Lelkészegyesülete Kassán megtartja első országos értekezletét. Az értekezlet résztvevői határozatban mondják ki, hogy a református egyház illetékes szervei mielőbb újból kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal az egyházi alkotmány elfogadásáról.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház / Egyházi alkotmány / Református Egyház Egyetemes Konventje / Kassa
TelepülésKassa [Košice]
Év1926
Rövid URL
ID261176
Módosítás dátuma2012. augusztus 13.

bővebben →
20 febr 2008

1926. május 25. : Kassán ülésezik a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Konventje, amely sajnálattal megállapítja, hogy a kormánnyal elkezdett tárgyalások nem vezettek eredményre, sőt azok mára már megszakítottaknak nevezhetők. Az ülés résztvevői újból egyértelműen és világosan leszögezik, hogy a református egyház továbbra is őszintén törekszik az állammal kapcsolatos jogiszonyának rendezésére, és ezért szorgalmazza a tárgyalások újrafelvételét.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház / Református Egyház Egyetemes Konventje / Kassa
TelepülésKassa [Košice]
Év1926
Rövid URL
ID261173
Módosítás dátuma2012. augusztus 13.

bővebben →
20 febr 2008

1925. augusztus 4. : Sörös Béla losonci lelkipásztor az Egyetemes Konvent megbízása alapján körlevélben értesíti a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház lelkipásztorait és gyülekezeteit: „A kegyelem Istene előtt való örömmel és hálaadással jelenthetjük, hogy az Egyetemes Konvent határozata értelmében lelkészképző szakoktatásunk első évfolyamát az 1925. évi szeptember hó 15-ével Losoncon megnyitjuk, s ezzel a Csehszlovák Köztársaság magyar református lelkipásztorainak képzését önállóan megkezdjük.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1925
Rövid URL
ID261107
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1925. március 31. : Az Egyetemes Konvent poprádi ülésén Szilassy Béla javaslatára hivatalos konventi határozat születik arról, hogy a református egyház önerőből állítja fel „lelkészképző intézetét”. Ennek a határozatnak a végrehajtását a Konvent egy 13 tagú bizottságra bízza, amelynek elnökévé Bertók Béla kárpátaljai református püspököt választják meg.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1925
Rövid URL
ID261071
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1924. augusztus 26. : Kassán megtartja rendkívüli ülését a Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyetemes Egyház Konventje, amelynek az ún. lelkészképző szaktanfolyam létrehozása az egyetlen lényeges napirendi pontja. „A Pozsonyban felállítandó állami teológiai fakultással a református konventnek semminemű közössége nincs” – mondja ki a konventi határozat.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1924
Rövid URL
ID261026
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1924. március 16. : Kárpátalján lebonyolítják az első rendes parlamenti választásokat mind a Nemzetgyűlés Képviselőházába, mind a Szenátusba. A magyar ellenzéki pártok Ruszinszkó Őslakosságának Autonóm pártja néven közös jelöltlistával indulnak. E listára 28.158 érvényes szavazat esik a képviselőházi, 24.944 pedig a szenátusi választásokon. Képviselő lett Korláth Endre ügyvéd, szenátor Egry Ferenc harangöntő.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1924
Rövid URL
ID261011
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1922. június 27. : A prágai köztársasági elnöki irodában, a miniszterelnöki hivatalban, valamint az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztériumban fogadják a szlovákiai Református Egyház Egyetemes Konventjének Pálóczi Czinke István tiszáninneni püspök és Lukács Géza egyházkerületi főgondnok vezette küldöttségét, amely a Csehszlovák köztársaságba szakadt reformátusok problémáiról informálja a hatalom illetékeseit. A küldöttség többek között szorgalmazza, hogy a református népiskolákban a tanítás nyelve mindenütt „a gyülekezeti tagok anya- és istentiszteleti nyelve legyen”. Ezen túlmenően a küldöttség még azt is kérelmezi, hogy a hatalom járuljon hozzá két magyar tannyelvű református gimnázium megnyitáshoz – az egyiket Szlovákiában, a másikat Kárpátalján szeretnék létrehozni –, egy leánynevelő intézet felállításához, továbbá engedélyezze Komáromban református tanítóképző, Rimaszombatban pedig „lelkészképző intézet” létesítését, de olyan feltételekkel, hogy az állami költségvetés „a szükséges és törvényszerű államsegélyben részesíti az egyetemes egyházat”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1922
Rövid URL
ID260825
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1921. szeptember 10. : Kutkafalvy Miklós, Illés József és Balogh-Beéry László petíciós beadvánnyal fordulnak a Népszövetségi Tanácshoz, amelynek felhívják figyelmét a következőkre: A csehszlovák kormányzat még mindig nem biztosította a kárpátaljai Ruténföld autonómiáját, pedig őt erre kötelezi mind a saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés, mind az ország alkotmánya.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBalogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Illés József / Népszövetségi Tanács / Ruténföld / saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés / autonómia
Év1921
Rövid URL
ID260720
Módosítás dátuma2013. november 27.

bővebben →
20 febr 2008

1921. július 18. : A pozsonyi Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium illetékesei közlik a szlovenszkói és ruszinszkói Általános Magyar Tanítóegyesület delegációjával, hogy egyesületük alapszabályát csak abban az esetben vehetik tudomásul, ha az csakis mint a „szlovenszkói magyar tanítók egyesülete” kezdi meg működését, mivel az eredeti név megtartása esetén a kárpátaljai illetékes hatóságok jóváhagyását is ki kell kérni. Kovács Alajos elnök ezzel kapcsolatban kijelenti: nem akarják tovább halogatni az egyesület működésének hatósági engedélyezését, ezért a nevéből törtlik a „Ruszinszkói” jelzőt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület / Kovács Alajos / Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium
Év1921
Rövid URL
ID260687
Módosítás dátuma2013. november 27.

bővebben →
20 febr 2008

1921. február 9. : A szlovákiai református keresztyén egyházkerületek küldöttsége memorandummal fordul Szlovákia teljhatalmú miniszteréhez, amelyben sürgeti az egyház legégetőbb problémáinak orvoslását. A memorandumban követelik többek között a szabad magyar istentiszteleti és oktatási nyelv engedélyezését mindenütt, ahol erre meg megvan az igény, a lelkészek, tanárok és tanítók „saját intézetekben” való képzésének biztosítását, a külföldi tanintézetek látogatásának lehetővé tételét, két református fiúközépiskola felállítását – az egyiket Szlovákiában, a másikat Kárpátalján – egy felső leányiskola létesítését, református tanítóképző intézetet, a református népiskolák meghagyását felekezeti jellegükben stb.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkeoktatásügy / memorandum / református keresztyén egyházkerületek / református fiúközépiskola / oktatási nyelv / Kárpátalja
Év1921
Rövid URL
ID260609
Módosítás dátuma2012. szeptember 3.

bővebben →
20 febr 2008

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 124/1920. sz. törvényt, amely a Nemzetgyűlés Szenátusának összetételét és jogkörét, valamint a választókerületek beosztását szabályozza. A volt magyarországi területek – Szlovákia és Kárpátalja – összesen 35 szenátort választhatnak a 150 tagú Szenátusba.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260381
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 123/1920. sz. törvényt, amely a Képviselőházba való választásokat szabályozza. A törvény a Csehszlovák Köztársaság területét 23 választókerületre osztja. A cseh országrészek 15, Szlovákia pedig 7 választókerületre tagolódik, míg Kárpátalja egyetlen kerületet alkot. A szlovákiai választókerületek központjai: Besztercebánya, Eperjes, Érsekújvár, Kassa, Liptószentmiklós, Nagyszombat, Turócszentmárton; a kárpátaljaié Ungvár. A volt magyarországi területek választópolgárai – Szlovákiában és Kárpátalján – összesen 70 képviselőt választhatnak a 300 tagú Képviselőházba.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260378
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1914. október 24–25. : T. G. Masaryk cseh politikus, prágai egyetemi tanár a hollandiai Rotterdamban találkozik Seton-Watsonnal, aki előtt kifejti elképzeléseit a Monarchia esetleges háborús veresége után létrehozandó cseh – tehát nem „csehszlovák” – állammal kapcsolatban. Szerinte ennek úgy kell bekövetkeznie, hogy Németország és a Monarchia végleges háborús veresége után Ausztria cseh tartományaiból – Csehországból, Morvaországból és Sziléziából – létrehoznak egy független államot, majd ahhoz hozzácsatolják Magyarország északi területeit. A cseh államhoz csatolandó „szlovák tartomány” határait a maradék Magyarország felé Masaryk a következőképpen rajzolja meg: A Morva folyó torkolatától a Duna, Pozsony és Komárom között a Kis-Duna, Komáromtól az Ipoly torkolatáig ismét a Duna, majd északkeleti irányba az Ipoly, csaknem egészen a folyó forrásvidékéig, innen tovább kelet felé a lehető legpontosabb szlovák-magyar, illetve szlovák-rutén etnikai határ. Pozsonyt és Kassát már ez a tervezet is a cseh állam részeként említi. Nem tart azonban igényt a Csallóközre és Kárpátaljára, de még a később oly vehemensen követelt cseh-délszláv korridorról sem tesz említést.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1914
Rövid URL
ID259225
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2
59 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!