1914. október 2425.
T. G. Masaryk cseh politikus, prágai egyetemi tanár a hollandiai Rotterdamban találkozik Seton-Watsonnal, aki előtt kifejti elképzeléseit a Monarchia esetleges háborús veresége után létrehozandó cseh tehát nem csehszlovák állammal kapcsolatban. Szerinte ennek úgy kell bekövetkeznie, hogy Németország és a Monarchia végleges háborús veresége után Ausztria cseh tartományaiból Csehországból, Morvaországból és Sziléziából létrehoznak egy független államot, majd ahhoz hozzácsatolják Magyarország északi területeit. A cseh államhoz csatolandó szlovák tartomány határait a maradék Magyarország felé Masaryk a következőképpen rajzolja meg: A Morva folyó torkolatától a Duna, Pozsony és Komárom között a Kis-Duna, Komáromtól az Ipoly torkolatáig ismét a Duna, majd északkeleti irányba az Ipoly, csaknem egészen a folyó forrásvidékéig, innen tovább kelet felé a lehető legpontosabb szlovák-magyar, illetve szlovák-rutén etnikai határ. Pozsonyt és Kassát már ez a tervezet is a cseh állam részeként említi. Nem tart azonban igényt a Csallóközre és Kárpátaljára, de még a később oly vehemensen követelt cseh-délszláv korridorról sem tesz említést.
Hibát talált?
Üzenőfal