Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

26 találat

1938. november 22. : A prágai Nemzetgyűlés megszavazza a Szlovákia autonómiájáról szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvényt, valamint a Kárpátalja (Podkarpatská Rus) autonómiáját szentesítő 328/1938. sz. alkotmánytörvényt. A „Szlovák Tartomány autonómiájáról” szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvény preambuluma leszögezi: „A nemzetgyűlés abból kiindulva, miszerint a Cseh-Szlovák Köztársaság két egyenjogú nemzet közös szuverén akarata folytán jött létre, s hogy a szlovák nemzet számára a pittsburghi egyezményben, valamint egyéb szerződésekben és nyilatkozatokban, mind hazaiakban, mind külföldiekkben, biztosítva volt a teljes autonómia, a szlovák és cseh nemzet megbékélésére irányuló törekvés által vezéreltetve a zsolnai egyezmény szellemében fogadja el ezt az alkotmánytörvényt.” Az idézett alkotmánytörvény második része I. fejezetének 1. paragrafusa megállapítja, hogy „a Szlovák Tartomány a Cseh-Szlovák Köztársaság autonóm része”. A 2. paragrafus 1. bekezdése kimondja, hogy „a Szlovák Tartomány területén a hivatalos és az oktatási nyelv a szlovák nyelv”. Ugyanezen paragrafus 2. bekezdése értelmében a cseh nemzethez tartozó egyének a szlovák hivatalokkal való érintkezésben a cseh nyelvet is használhatják. A következő bekezdés szerint a nemzeti kisebbségeknek az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződésben biztosított nyelvi jogai továbbra is hatályosak maradnak.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262679
Módosítás dátuma2008. február 20.

1937. november 19. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai képviselőház költségvetési bizottságában terjedelmes beszédben számol be a felvidéki magyarságot sorozatosan érő kulturális visszaélésekről. A képviselő a magyar oktatásügy helyzetét tartja a leginkább elszomorítónak. Sajnálatos tényként szögezi le, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a tanköteles magyar gyermekeknek már csaknem 20 %-a jár idegen tanítási nyelvű iskolába. Kemény szavakkal ítéli el ezzel kapcsolatban a hirhedt Szlovák Liga szlovákosító tevékenységét a magyar nyelvterület falvaiban. Behatóan elemzi a magyar középiskolai hálózat szervezeti, személyi és ellátottsági hiányosságait, majd konkrét eseteken szemlélteti a tanügyi kormányzat eltérő ügykezelési gyakorlatát a magyar, valamint az államnyelvű iskolák vonatkozásában. A betöltetlen pozsonyi magyar egyetemi tanszék kérdése ugyancsak kellő hangsúlyt kap az idézett beszédben. Esterházy képviselő többek között határozottan kijelenti: Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, arról győznek meg bennünket, – kisebbségi törvényhozókat – hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, – s ez a kultúrális autonómia.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262115
Módosítás dátuma2008. február 20.

26 találat