szombat, április 27, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2
59 találat
20 júl 2012

1935. június 2. : Forgách Géza, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője terjedelmes vezércikkben értékeli és méltatja a magyar pártok sikeres szereplését a májusi választásokon. "A törvényhozási és tartománygyűlési választások magyar szempontból annak a megnyugtató dokumentálásával zárultak, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság sem lélekszámban, sem nemzeti öntudatban nem gyöngül" – állapítja meg a magyar ellenzéki pártok központi napilapjának főszerkesztője.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrágai Magyar Hírlap / Forgách Géza / 1935. május 19. / parlamenti választás
Év1935
Rövid URL
ID264135
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263552
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1944. november 13. : A szovjet IV. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0036. sz. parancsa elrendeli a Kárpátalján élő 18 és 50 év közötti magyar és német nemzetiségű férfilakosság mozgósítását és „külön osztagokban, listák szerint, konvoj alatt” történő hadifogoly-gyűjtőhelyekre irányítását.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1944
Rövid URL
ID263423
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. június 30 : A kooptált felvidéki és kárpátaljai képviselők elfoglalják helyüket a magyar törvényhozásban. Három képviselő – a magyar Király József, a szlovák Kadlec Antal, valamint a rutén Bródy András – napirend előtti felszólalásban fejtik ki köszönetüket és hálájukat a cseh uralom alól való felszabadulásért, illetve a visszatérésért az ezeréves magyar haza szárnyai alá.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262946
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. június 27. : Gróf Teleki Pál miniszterelnök az országgyűlés képviselőháza elé terjeszti a képviselőházba kooptálandó felvidéki és kárpátaljai képviselők névsorát. Az 1938 novemberében felszabadult felvidéki területsávról a miniszterelnöki indítvány – az 1939:V. tc. alapján – a következő 26 volt felvidéki szenátor, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselő, valamint pótképviselő meghívását javasolja: Demkó Mihály, Egry Ferenc, Fenczik István, Földesi Gyula, Füssy Kálmán, Giller János, Gürtler Dénes, Haulik György, Holota János, Jaross Andor, Kadlecz Antal, Király József, Korláth Endre, Ortutay Jenő Pajor Miklós, Pap Mihály, Pintér Béla, Porubszky Géza, Prokopecz József, Salkovszky Jenő, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tost László, Turchányi Imre, Virágh Béla, R. Vozáry Aladár. Az 1939 márciusában felszabadult kárpátaljai területről a miniszterelnök - az 1939: VI. tc. alapján – a következő 10 személy behívását javasolja: Bencze György, Boksay János, Bródy András, Csuha Sándor, Hajovics Péter, Hápka Péter, Hokky Károly, Homicskó Vladimir, Spák Iván, Zsegora Ödön.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262937
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. június 23. : Az Országos Törvénytárban kihirdetik az 1939: VI. törvénycikket a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal legyesítéséről. Ugyanez a törvénycikk rendelkezik e területek parlamenti képviseletéről is meghívásos alapon.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262931
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. április 4. : Magyarország és Szlovákia államközi szerződésben rögzíti az új magyar-szlovák országhatár vonalát Kárpátalja térségében. Ennek következtében Zemplén, valamint Ung vármegyék szlovákiai részéből újabb 74 község tér vissza Magyarországhoz, túlnyomórészt rutén és tót lakossággal.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262874
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. március 15. : Huszton összeül a kárpátaljai parlament, a szojm, amely törvénybe iktatja a független Karpatszka Ukrainát, A. Volosint pedig államfővé nyilvánítja. A magyar honvédség alakulatai a délutáni órákban bevonulnak a városba. A. Volosin és kísérete Romániába menekül.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262838
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. március 14. : Szlovákia és Kárpátalja függetlenségének proklamálása után a széthullóban lévő Cseh-Szlovák Köztársaság államelnöke és külügyminisztere – E. Hácha és F. Chvalkovský – Berlinbe utaznak, hogy ott a szomszédos Németország vezetőivel rendezzék az új dimenzióban felmerülő csehszlovák-német, illetve most már cseh-német viszonyt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262826
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. március 12. : A. Hitler német birodalmi kancellár a berlini magyar követ útján értesíti a magyar kormányt, hogy a Csehszlovák Köztársaság a szétesés küszöbén áll, illetve hogy ezzel párhuzamosan létrejön az önálló és független szlovák államiság. Németország el fogja ismerni a Szlovák Köztársaság függetlenségét, a kárpátukránkormánynak azonban 24 óráig nem ad hasonló elismerést. Magyarország tehát – ha erre katonailag képes lesz – ez alatt az idő alatt megoldhatja Kárpátalja visszacsatolását.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262817
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 22. : A prágai Nemzetgyűlés megszavazza a Szlovákia autonómiájáról szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvényt, valamint a Kárpátalja (Podkarpatská Rus) autonómiáját szentesítő 328/1938. sz. alkotmánytörvényt. A „Szlovák Tartomány autonómiájáról” szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvény preambuluma leszögezi: „A nemzetgyűlés abból kiindulva, miszerint a Cseh-Szlovák Köztársaság két egyenjogú nemzet közös szuverén akarata folytán jött létre, s hogy a szlovák nemzet számára a pittsburghi egyezményben, valamint egyéb szerződésekben és nyilatkozatokban, mind hazaiakban, mind külföldiekkben, biztosítva volt a teljes autonómia, a szlovák és cseh nemzet megbékélésére irányuló törekvés által vezéreltetve a zsolnai egyezmény szellemében fogadja el ezt az alkotmánytörvényt.” Az idézett alkotmánytörvény második része I. fejezetének 1. paragrafusa megállapítja, hogy „a Szlovák Tartomány a Cseh-Szlovák Köztársaság autonóm része”. A 2. paragrafus 1. bekezdése kimondja, hogy „a Szlovák Tartomány területén a hivatalos és az oktatási nyelv a szlovák nyelv”. Ugyanezen paragrafus 2. bekezdése értelmében a cseh nemzethez tartozó egyének a szlovák hivatalokkal való érintkezésben a cseh nyelvet is használhatják. A következő bekezdés szerint a nemzeti kisebbségeknek az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződésben biztosított nyelvi jogai továbbra is hatályosak maradnak.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262679
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 5. : Megjelenik az Egyesült Magyar Párt központi napilapjának, a Prágai Magyar Hírlapnak utolsó száma. A lap utolsó vezércikkében Forgách Géza felelős szerkesztő örömmel nyugtázhatja: a Prágai Magyar Hírlap betöltötte nemzeti hivatását, mivel mindig „bátor szószólója s rendíthetetlen élharcosa” volt a szlovákiai és kárpátaljai magyarság érdekeinek, és éppen ezért most, az anyaországhoz való visszatérés napjaiban búcsúját „a nemzeti újjászületés minden más érzést túlszárnyaló boldogsága aranyozza be”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262604
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 26. : A prágai kormány minisztertanácsi értekezletén – az ülésen a szlovák és a kárpátaljai autonóm kormányok is képviseltetik magukat – végleges döntés születik arról, hogy a csehszlovák-magyar területi rendezést egy német–olasz döntőbírói határozatra bízzák. Prága még aznap ilyen értelemben tájékoztatja a magyar kormányt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262565
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. október 20. : Erdmannsdorff budapesti német követ ismerteti Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel a Ribbentrop német külügyminiszter által javasolt, és az autonóm szlovák, valamint kárpátaljai kormányok képviselői által elfogadhatónak nyilvánított csehszlovák – magyar határvonalat. A magyar kormány még aznap megtárgyalja az így tudomására hozott javaslatot, és azt elfogadhatatlannak nyilvánítja, mivel úgymond Magyarország esetleg le tudna mondani Pozsonyról és Nyitráról, de Kassáról, Ungvárról és Munkácsról soha.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262541
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2
59 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!