Dedinka
-> Fajkürt (Dedinka)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar. V: [2011] – 690 r. k., 5 ev., 4 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített Nagyfajkürt és Kisfajkürt 19. sz. végi egyesítésével létrejött község kétnyelvű lakossága mellé az első vh. utáni földbirtokreform során, 1921-ben újabb szlovák kolonisták települtek. A Kisfajkürtön létrehozott kolónia előbb 1937–38-ban, majd 1945–60 között önálló község volt. R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1784-ben késő barokk, a Platthy- és az Ambró-kúria a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Deja Vu
Részletek
Zenei együttes (Pozsony, 1998). Főként dzsesszt és bluest játszik, instrumentális és vokális darabokat. Tagjai amatőr és hivatásos zenészek. 2002-től havi rendszerességgel rendezi meg Pozsonyban klubestjeit Deja Vu Klub néven, melynek vendégei neves hazai és magyarországi előadóművészek. – Vezető: Strieženec Sándor.
Dél-akció
Kísérlet a szlovákiai magyarok egy részének Csehországba való erőszakos kitelepítésére 1949 őszén. A terv hátterében a csehországi kényszermunkából (→deportálás) hazatérő magyarok elhelyezésének gondjai húzódtak, mivel az ő ingatlanjaikat már szlovák bizalmiak foglalták el. Így a szlovák pártvezetés további magyarok, ezúttal osztályszempontok alapján történő kitelepítésével...megnyit →
Kísérlet a szlovákiai magyarok egy részének Csehországba való erőszakos kitelepítésére 1949 őszén. A terv hátterében a csehországi kényszermunkából (→deportálás) hazatérő magyarok elhelyezésének gondjai húzódtak, mivel az ő ingatlanjaikat már szlovák bizalmiak foglalták el. Így a szlovák pártvezetés további magyarok, ezúttal osztályszempontok alapján történő kitelepítésével...megnyit →
Részletek
Kísérlet a szlovákiai magyarok egy részének Csehországba való erőszakos kitelepítésére 1949 őszén. A terv hátterében a csehországi kényszermunkából (→deportálás) hazatérő magyarok elhelyezésének gondjai húzódtak, mivel az ő ingatlanjaikat már szlovák bizalmiak foglalták el. Így a szlovák pártvezetés további magyarok, ezúttal osztályszempontok alapján történő kitelepítésével akart a visszaérkezőknek helyet teremteni. A Dél-akció megvalósításáról 1949. szept. 7-én határozott a szlovák pártvezetés. Elképzelése szerint az osztályszempontok szerint megbízhatatlan magyarokat Csehország kijelölt vidékeire deportálták volna. Noha a prágai vezetés nem hagyta jóvá az akciót, a szlovák hatóságok 1949. okt. 12-én a Somorjai járásból útnak indították a deportálásra kijelölt családok első csoportjait. Mivel azonban a cseh hatóságok nem voltak hajlandóak átvenni, ideiglenesen egy Nyitranovák melletti internálótáborban helyezték el őket. A ~ végrehajtása ellen mind aMagyar Bizottság, mind pedig Mo. tiltakozott, így végül az előkészítetlen akciót a CSKP 1949. okt. 24-i határozatával leállította. – Ir. Šutaj, Štefan.: „Akcia Juh”. Odsun Maďarov zo Slovenska do Čiech v roku 1949 (1993).
Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Déli Hírlap 1.
Részletek
Független politikai napilap (Pozsony, 1933. szept. 8.–1934. nov. 15.). Kiadója egy Elszász nevű üzletember volt. A lap 12 hónap után elbukott. – Szerk. Kellner József. – Ir. Kovács Endre: Korszakváltás (1981).
Déli Hírlap 2.
Részletek
Független csallóközi hetilap (Dunaszerdahely, 1991–1998). Kezdetben a DH-Press kiadásában jelent meg, 1993-tól a RAVASZ PRESS adta ki. 1995-től megjelenése rendszertelen. Alcímében (1998-ban) „Regionális közéleti hetilap”-ként, az impresszumban „Országos terjesztésű regionális közéleti hetilapéként” határozta meg magát. – Szerk. Ravasz József.
Delmár Gábor
(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok...megnyit →
(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok...megnyit →
Részletek
DELMAR GABOR (FI)
(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok szerkesztésében. Hosszú évekig az Új Szó vasárnapi ügyeletes szerkesztője volt. 1957-ben indította el az Új Szó sakkrovatát, melyet 2003 júliusáig szerkesztett. Partikat elemzett, feladványokkal szórakoztatta az olvasókat.
Délszlovenszkói Magyar Lapok
Részletek
Társadalmi hetilap (Párkány, 1921–1933). Gondos Vilmos nyomdatulajdonos volt a kiadója. Legtöbb száma 4 oldalas volt. – Szerk. Soós Károly.
Délszlovenszkói Újság
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi...megnyit →
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi...megnyit →
Részletek
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi Lapokkal nem bírta a versenyt. – Szerk. Křepelka Elek. – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).
Demandice
-> Deménd (Demandice)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Deménd − r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 854, ebből 578 (67,7%) magyar, 234 (27,4%) szlovák; [2011] – 1008, ebből 705 (69,9%) szlovák, 270 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (66,8%) szlovák, 298 (29,6%) magyar. V: [2011] – 846 r. k., 30 ev., 8 ref., 2 gör. kat. – Magyar lakossága mellé már a két vh. között, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 14. sz. végén emelt gótikus stílusú r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templomát a 18. sz.-ban barokkosították. A Simonyi-, majd Baross-kastély 1700 körül, a késő barokk Majthényi-kúria a 18. sz.-ban, az ugyancsak késő barokk Sánthy-kúria a 18. sz. második felében, a klasszicista Benyovszky-kúria a 18. sz. végén épült. A ~hez tartozó Hébec puszta r. k. (Szt. Ilona-) temploma, amely eredetileg román stílusban épült a 13. sz.-ban, majd gótikus és barokk stílusban átépítették, neves búcsújáró hely volt.