Csótó László
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált...megnyit →
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált...megnyit →
Részletek
Csótó László: Mutatványosok (KKK)
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált alakok a meghatározók, lapjai a népművészetet idézik. Technikai újítása az ún. puzzle nyomódúc kifejlesztése. – Ir. Klein Melinda: Helyette bohóckodnak. Vasárnap, 1998. jún. 10.
Csucsom (Čučma)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar. V: [2011] – 210 r. k., 96 ev., 35 ref., 4 gör. kat. – Barokk-klasszicista harangtornya a 18. sz. végén, baptista imaháza 1930-ban, r. k. (Krisztus király) temploma 1939-ben épült. Határában, amelyben még a 20. sz.-ban is antimont bányásztak, számos tárna és meddőhányó található. Egykori antimonkohója műemlék. 1960–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott.
Csuka Gyula
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az...megnyit →
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az...megnyit →
Részletek
Csuka Gyula (ST)
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az agrárgenetika és szaporodásbiológia. Számos nemzetközi tudományos konferencián vett részt. Több szabadalom fűződik a nevéhez, szakmai és tudományos társaságok tagja. Tudományos publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg; ismeretterjesztő, ill. nyelvművelő írásokat, könyvismertetéseket is publikált.1984–1990 között a Csemadok Terminológiai Szakbizottságának elnöke volt, nyelvművelő előadásokat is tartott.
Csukárpaka (Čukárska Paka)
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették...megnyit →
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették...megnyit →
Részletek
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1946-ban épült. – Ir. Frederik Federmayer – Presinszky Lajos: Nagypaka, Kispaka, Csukárpaka és lakosságának múltja (2001).
Csún
-> Dunacsún; Csún (Čunovo)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar...megnyit →
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar...megnyit →
Részletek
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 753 (74,6%) szlovák, 113 (11,2%) horvát, 78 (7,7%) magyar. V: [2011] – 783 r. k., 20 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – Az 1947. febr. 10-én aláírt párizsi békeszerződés csatolta Csehszl.-hoz. A 16. sz. közepén a törökök elől menekülő horvátokkal népesült be, a 20. sz. végére azonban az egyre erőteljesebb szlovák betelepülés következtében elveszítette horvát többségi jellegét. R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1783-ban késő barokk, kúriája a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. Határában avar temetőt tártak fel. 1992-ben a ~i zárógát és duzzasztómű segítségével terelték el a Duna vizét a bősi üzemvízcsatornába. 1995–96-ban itt épült meg Szl. legmodernebb vízisport központja.
Csuthy András
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti...megnyit →
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti...megnyit →
Részletek
Csuthy András (FI)
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. Régészként elsősorban az avar korral foglalkozik, eddig több előadást tartott, illetve tanulmányt közölt az avar kori sírokban talált lószerszámokról. Helytörténettel (A nemespanni magyar iskolakrónika 1926–1939) és genealógiával (pl. a Csiffáry család címerével) is foglalkozik. Az Avarok és szlávok a Dunától északra c. vándorkiállítás szervezője. – Fm. ~et al.: A nagycétényi hegykönyv 1807–1922 (2014); ~ et al.: Nagycétény és Nemespann régészeti- és műemlékei (2016).
Csütörtök; Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Csütörtök − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V: [2011] – 1540 r. k., 17 ev., 12 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti csehszlovák földbirtokreform során ~ határába, Annamajor (1921-ben), Vörösmajor (1921-ben), Erzsébetmajor (1925-ben) és Németsók (1928-ban) pusztákra, a Pálffy és a Wiener-Walten család felosztott nagybirtokára szlovák, ill. cseh és morva kolonisták települtek. A kolóniákat 1936-ban Hviezdoslavov (Németsók, Vörösmajor) és Miloslavov (Annamajor, Erzsébetmajor) néven önálló községekké szervezték; Hviezdoslavov 1939–50 között ismét ~höz tartozott. ~ jelentős műemléke a 13. sz. közepén román stílusban épült, majd a 15–16. sz.-ban gótikus stílusban átalakított kéttornyú r. k. (Szt. Jakab-) templom, 15. sz.-i gótikus freskókkal. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Sill Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája (1996).
Csütörtöki András
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent...megnyit →
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent...megnyit →
Részletek
A komáromi Szentháromság szoborcsoport (1715) − restaurálták: Csütörtöki András és Mézes Árpád (MÁ)
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent István és Gizella királyné (Komárom – Európa udvar, 2000) A köves restaurátori munkák többsége Mézes Árpád szobrász-restaurátor együttműködésével készültek.
Csütörtöky József
Részletek
(* 1958. szept. 8. Komárom) Muzeológus, entomológus. A pozsonyi Komenský Egyetem TTK-n biológusi oklevelet szerzett (1982). 1982–1990-ben a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa (1990–1995-ben igazgatója, 1996–1998-ban osztályvezetője, 1999–2002-ben igazgatója), 2002–2004-ben, majd 2007-től a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója.
Csúz (Dubník)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →
Részletek
Csúz − r. k. templom (SzL)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468 (27,6%) szlovák. V: [2011] – 1297 r. k., 73 ref., 5 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után északnyugat-szlovákiai és külföldi repatriáns szlovákok települtek. Egy középkori gótikus templom helyén álló r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1750–54 között rokokó, 1793-ban emelt ref. temploma, a 18. sz.-ban emelt Csúzy-kúria és a 19. sz. elején emelt Szombathelyi-kastély klasszicista, az 1900 körüli Paál-kúria és az 1926-ban emelt Ölveczky-kúria szecessziós stílusban épült. A ~hoz tartozó Szentmiklós puszta r. k. (Szt. Miklós-) templomát 1995–98 között építették. A Bundás-dűlőben 1982-ben egy kelta temetőt és kora Árpád-kori sírokat tártak fel. A faluban 1998 óta jelenik meg a Csúzi Lapok – Dubnícke listy c. kétnyelvű közéleti lap. A helyi kastélymúzeumban 2004-ben nyílt meg Szl. első történelmi panoptikuma, amely a Felvidék jelentős magyar történelmi személyiségeit mutatja be.