Csilizradvány (Čiližská Radvaň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Csilizradvány − Református templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 478 r. k., 442 ref., 4 gör. kat., 3 ev. – Bethlen Aladár felosztott füzespusztai nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform során 1928-ban cseh-morva kolonisták települtek. Középkori gótikus alapokon álló ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Csiliz-patak és az egykori mocsárvidék növény- és állatvilága védett terület.
Csillagfény
Részletek
Katolikus havilap (Jóka, 1992–1996). Kiadta a Jókai Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK) (KIK), később (1995/1) a Jókai Csillag Keresztény Ifjúsági Közösség.
Csitár
-> Alsócsitár; Csitár (Štitáre)
Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V:...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V: [2011] – 550 r. k., 8 ev., 3 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban egy korábbi templom alapjain. Határában, a Zsibrice D-i lejtőin 1954-ben 24,5 ha-on természetvédelmi területet létesítettek. – 1975–2002 között közigazgatásilag Nyitrához tartozott.
Alsócsitár – r. k. templom (GJ)
Csíz (Číž)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar, 143 (21,5%) szlovák. V: [2011] – 293 r. k., 161 ref., 31 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és külföldi szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1879–81 között, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1943-ban, a Kossuth-kúria a 18. sz.-ban épült, a 19. sz. második felében klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A faluval egybeépült a Csízfürdő. A 19. sz. végén épült fürdőházak a svájci építészeti stílust utánozzák.
Csízfürdő (SzL)
Csízfürdő (Číž kúpele)
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →
Részletek
Csízfürdő (SzL)
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér fokozott elzsírosodása gyógyítható. A gyógyfürdő éghajlati viszonyaira a kimondottan egészséges, napos, száraz, nem ingerlő klíma jellemző, ami lehetővé teszi a helioterápia alkalmazhatóságát is. A gyógyfürdő erdő-parkban található, ami kiváló lehetőséget teremt a relaxációs sétákra és kikapcsolódásra.
Csizmadia Dezső
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a Mezőgazdasági Főiskola oktatója volt. 1982-től nyugdíjazásáig (1988) a komáromi történeti könyvtárat vezette. Kutatási területe a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom.
Csízy István
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér...megnyit →
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér gyógyszerész háza, 1936; a főgimnázium tornaterme, 1939–1940; Szivattyútelep, Komárom-Kabátfalu, 1949). 1953-tól a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, 1960 után a Hydroprojekt alkalmazottja volt.
Csölle Gergely
Részletek
(* 1972. † 2005. máj. 31., Sárosfa) Kick-box bajnok. 1998-ban Európa-bajnok, egy évvel később vb-bronzérmes, majd 2000-ben Prágában elnyerte a WKA szervezet világbajnoki címét is (full-contact, 86 kg). Később az utánpótlás-nevelésben, ill. kaszkadőrként dolgozott. Nagylégen élt. Motoros közúti balesetben halt meg.
Csölle (Rovinka; Waltersdorf)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 592, ebből 385 (65,0%) német, 197 (33,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 2250, ebből 1998 (88,8%) szlovák, 78 (3,5%) magyar, 12 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 1994 (88,6%) szlovák, 82 (3,6%) magyar, 3 (0,1%) német. V: [2011] – 1302 r. k., 118 ev., 35 gör. kat., 3 ref. – A középkortól fogva túlnyomórészt német lakosságú ~ német lakosait 1945 után kitelepítették Németországba, helyükre közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1798-ban klasszicista stílusban épült. Határában 1959-ben 10. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.
Csölösztő (Čilistov)
Részletek
1960-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Somorja belterületétől D-re. L: [1921] – 244, ebből 224 (91,8%) magyar, 16 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 2 ev., 1 izr. – A második vh. utáni lakosságcsere keretében magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra. Az 1990-es évek elején a közeli körtvélyesi Duna-parton épült meg a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer szivattyúállomása.