Čučma
-> Csucsom (Čučma)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Csucsom-patak völgyében, Rozsnyótól É-ra. L: [1921] – 388, ebből 348 (89,7%) magyar, 16 (4,1%) szlovák; [2011] – 652, ebből 372 (57,1%) szlovák, 271 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 320 (49,1%) szlovák, 306 (46,9%) magyar. V: [2011] – 210 r. k., 96 ev., 35 ref., 4 gör. kat. – Barokk-klasszicista harangtornya a 18. sz. végén, baptista imaháza 1930-ban, r. k. (Krisztus király) temploma 1939-ben épült. Határában, amelyben még a 20. sz.-ban is antimont bányásztak, számos tárna és meddőhányó található. Egykori antimonkohója műemlék. 1960–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott.
Čukárska Paka
-> Csukárpaka (Čukárska Paka)
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették...megnyit →
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették...megnyit →
Részletek
1940- ben Nagypakához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K-re. L: [1921] – 202, ebből 194 (96,0%) magyar, 6 (3,0%) szlovák. V: [1921] – 202 r. k. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy háromnegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1946-ban épült. – Ir. Frederik Federmayer – Presinszky Lajos: Nagypaka, Kispaka, Csukárpaka és lakosságának múltja (2001).
Čunovo
-> Dunacsún; Csún (Čunovo)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar...megnyit →
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar...megnyit →
Részletek
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D–DK-re, a szlovák–magyar–osztrák hármashatáron. L: [1961] – 698, ebből 386 (55,3%) horvát, 180 (25,8%) magyar, 125 (17,9%) szlovák (1961); [2011] – 1010, ebből 778 (77,0%) szlovák, 124 (12,3%) horvát, 66 (6,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 753 (74,6%) szlovák, 113 (11,2%) horvát, 78 (7,7%) magyar. V: [2011] – 783 r. k., 20 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – Az 1947. febr. 10-én aláírt párizsi békeszerződés csatolta Csehszl.-hoz. A 16. sz. közepén a törökök elől menekülő horvátokkal népesült be, a 20. sz. végére azonban az egyre erőteljesebb szlovák betelepülés következtében elveszítette horvát többségi jellegét. R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1783-ban késő barokk, kúriája a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. Határában avar temetőt tártak fel. 1992-ben a ~i zárógát és duzzasztómű segítségével terelték el a Duna vizét a bősi üzemvízcsatornába. 1995–96-ban itt épült meg Szl. legmodernebb vízisport központja.
Cúth János
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm. Lélekharang (elb., 1981); Életfa (r., 1984); A magyarságtudat kézikönyve (1999).
Czabán Samu
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a Jó Barátom c. gyermekújságot. Ismertek pedagógiai szakcikkei; színműveket is írt. 1990-ben Rozsnyón mellszobrot állítottak neki, s rendszeresen megtartják a ~-emléknapokat. – Fm. Kertfalu (Képes Olvasókönyv, Praha, 1930); A főpróba (Beregszász, 1932. színdarab iskolás gyermekek számára); Mese az erdőben (gyermekszíndarab, Beregszász, 1932). – Ir. Bihari Mór: Czabán Samu (Pedagógus Szemle, 1958/1.); Bihari Mór: Czabán Samu (Kioltott fáklyák, 1963); Győry Dezső: A veszedelmes ember (regényes életrajz, 1950).
Czagány Iván; Bóné András
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
Részletek
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv– és Lapkiadó). Főleg cseh írók műveit fordította magyarra.
Czajlik József
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
Részletek
Czajlik József (TSZA)
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház főrendezője lett. A Komáromi Jókai Színház-beli Amadeus-rendezése 2001-ben a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházi Fesztiválon fődíjat, a budapesti Országos Stúdiószínházi Fesztiválon rendezői különdíjat kapott. Az Amadeusból tévéfilmet is rendezett. 2007-ben Gál Tamással Epopteia néven színházi műhelyt alapított. Jelenleg a Kassai Thália Színház igazgatója. – Rendezései: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer: Amadeus. Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról. Szophoklész: Antigoné. Kassai Thália Színház: Bengt Ahlfors: Színházkomédia. Bárka színház, Budapest: Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta; Witold Gombrowitz: Operett; Sybille Berg: Helge élete; Friedrich Dürrenmatt: Vak; Slawomir Mrožek: 3 éj; Gyarmati Kata: Orrok; Ivan Holub: Jávor vitéz; Nagy Attila Kristóf: Baudelaire a Léthe vizébe gázol. Dunaszerdahelyi epopteia színházi műhely: Jevgenyij Griškovec: Hogyan ettem kutyát; Orál morál. – Egyéb rendezései: Alexandr Nikolajevič Ostrovskij: Dievča bez vena (VŠMU Pozsony, záróvizsga). Pablo Neruda: Joachima Murietu dícsősége és halála (VŠMU Pozsony). Kenneth Grahame: The wind in the willows (Gárdonyi Géza Színház Eger és a University of Theater Arts Budapest közös produkciója). Bakanóták (Koprodukció a Zsámbéki színházi bázissal). Michail Jurievič Lermontov: Maškaráda (Divadlo Andreja Bagara, Nyitra). Jevgenyij Griškovec: Tél (Divadlo Astorka-Korzo Bratislava – Pozsony). Sofokles: Witold Gombrowicz: Ivona (Štátne Divadlo Košice – Kassa). Anton Pavlovič Čechov: Ivanov (Slovenské Národné Divadlo, Bratislava – Pozsony). Tracy Letts: August na konci Ameriky (Slovenské Komorné Divadlo, Martin). Matei Visniec: History of communism (Teatr im. Boguszlawskiego Kalisz). Federico García Lorca: Krvavá svadba (Novosadsko pozoriste, Novi Sad – Újvidék). – Díjak, elismerések: ZLOMVAZ, Egyetemi Színházak Nemzetközi Fesztiválja, Legjobb előadás, Prága; Stúdiószínházak Fesztiválja, Rendezői Különdíj, Budapest – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Czakó József 2.
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
Részletek
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999. II., (2001).
Czakó József 1.
Részletek
(* 1905. Ipolynyitra, † 1958. Ragyolc) Pedagógiai szakíró. A gimnáziumot Losoncon végezte el, tanítói képesítést Pozsonyban szerzett. 1945 után Mo.-ra költözött, de 1955-ben visszatért, s Füleken, majd Ragyolcon tanított. – Fm. A globális módszer és a magyar tanítóság (Lami Józseffel, 1936).
Czibula Csaba
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
Részletek
Czibula Csaba (SZM)
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke, a hirek.sk televíziós hírportál kezdeményezője és egyik létrehozója. 2011-től a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagja. Az írott sajtóban 1991–1996 között rendszeresen publikált az Új Szó, az Ifi Magazin és az Új Nő hasábjain, elsősorban könnyűzenei recenziókat.