Boldog
-> Pozsonyboldogfa; Boldogfa (Boldog)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Részletek
Pozsonyboldogfa − római felirat a kat. templom falában
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%) magyar, 150 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 310 r. k., 63 ref., 2 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 12. sz.-ban emelték román stílusban, a 14. sz. második felében gótikus, 1703-ban barokk stílusban építették át. A templom 1976. évi felújítási munkálatai során D-i homlokzatának falában római kori sírfeliratos kőtáblát találtak. A község az 1999-ben alapított Mátyusföldi Muzeológiai Társaság székhelye. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (1981).
Pozsonyboldogfa − r. kat. templom (GJ)
Boldogfa
-> Pozsonyboldogfa; Boldogfa (Boldog)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Részletek
Pozsonyboldogfa − római felirat a kat. templom falában
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%) magyar, 150 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 310 r. k., 63 ref., 2 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 12. sz.-ban emelték román stílusban, a 14. sz. második felében gótikus, 1703-ban barokk stílusban építették át. A templom 1976. évi felújítási munkálatai során D-i homlokzatának falában római kori sírfeliratos kőtáblát találtak. A község az 1999-ben alapított Mátyusföldi Muzeológiai Társaság székhelye. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (1981).
Pozsonyboldogfa − r. kat. templom (GJ)Boldoghy Katalin
Részletek
(* 1943. febr. 22. Komárom, † 2013. ápr. 21. Komárom) Színésznő, rendező. 1965–1972 között a Magyar Területi Színház színésze, ezt követően 1994-ig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője volt. Előadóművészként, konferansziéként is ismert. 1993–1997 között a Komáromi Jókai Színház segédrendezője, ill. irodalmi titkára.
Boldoghy Olivér
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy...megnyit →
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy...megnyit →
Részletek
Boldoghy Olivér (ST)
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy Anna-díj első jutalmazottja (1993). – Főbb színházi szerepei: II. Lajos király (Háy Gyula.: Mohács); Fekete Péter (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Rádiós (Presser Gábor–Sztevanovity Dusan–Horváth Péter: A padlás); Gérard (Illyés Gyula: Tiszták); Ádám (Madách: Az ember tragédiája); Almaviva gróf (Pierre Beumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap); Estragon (Samuel Beckett: Godot-ra várva); János apostol (Tolcsvay László–Müller Péter–Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma); Dawson tizedes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Petur bán (Katona József: Bánk bán). – Film: Szabadság, szerelem (r. Gothár P.); Hra pre dvoch (r. Kleis M.) – Díjak, kitüntetések: Ferenczy Anna-díj (1993); Esterházy János Emlékplakett (2013). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Bolemant László
Részletek
(* 1968. dec. 3. Ógyalla) Költő, fotóművész, lapszerkesztő. 1992-ben Pozsonyban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1994–1995-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője. Jelenleg Budapesten él. – Fm. Üvegszálak (v., 1996); Időszobrok (v., 2003).
Bolgárom (Bulhary)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 288 (94,4%) magyar, 12 (3,9%) szlovák. V: [2011] – 285 r. k., 5 ref. – R. k. (Mindenszentek-) kápolnája 1849-ben klasszicista stílusban épült, barokk berendezése 18. sz.-i. A falu határában bazaltot bányásznak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1988–92 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Boľkovce
-> Bolyk (Boľkovce)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar. V: [2011] – 449 r. k., 24 ev. – A második vh. utáni belső telepítések keretében 1946-ban szinóbányai szlovák családokkal telepítették be. A 18. sz. végén emelt klasszicista stílusú r. k. (Szt. Dénes-) templomát a helyi születésű Katona István történetíró építtette.
Boltos
Részletek
A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek havilapja (Dunaszerdahely, 1993–1996). Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Boltos Magazin
Részletek
A kereskedők és vásárlók havilapja (Dunaszerdahely, 1997 jan.-jától). A Boltos c. lap utódlapja. Felelős kiadó: Kulcsár Lajos, dunaszerdahelyi Jednota COOP. Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Boly (Boľ)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%) magyar, 77 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 378 r. k., 182 ref., 85 gör. kat. – A faluba a második vh.-t követőbelső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Miklós-) temploma a 13. sz. második felében épült román stílusban, 1828-ban klasszicista stílusban alakították át; ref. templomát 1968–71 között emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Gyalmos nevű közeli égeres láperdő növényvilágát 1967-ben természetvédelmi területté nyilvánították.