Pásztor István 1.
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a...megnyit →
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a...megnyit →
Részletek
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a komáromi Városi Egyetem létrehozásában, az 1994. jan. 8-i nagygyűlés előkészítésében. 2002-től magánvállalkozó.
Pásztor István 2.
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi...megnyit →
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi...megnyit →
Részletek
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi Vállalkozásfejlesztési Szövetség, 2001-től a Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulás elnöke.
Pásztor Péter
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák...megnyit →
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák...megnyit →
Részletek
Pásztor Péter: A lónyabányai r. k. templom bejárata, 1990-1992 (KKK)
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák Építészeti Kamara elnöke. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A szerves építészet képviselője. Számos szimpóziumot és kiállítást szervezett, szakirodalmi tevékenysége jelentős. Főbb díjai: 1997: Az Év Legjobb Épületrekonstrukciójának Díja (1997); Dušan Jurkovič-díj (1997). Fm.: 1988: fedett uszoda és tornaterem (Liptószentmiklós); 1993: r. k. templom (Lónyabánya); 1994: a cseh konzulátus épülete – rekonstrukció (Kassa); 1996: családi ház (Kassa, Topásová u. 4.); 1996: a Három kassai vértanú oltára (r. k. templom, Kassa-Barca); 1998: Fekete Sas Szálloda (Rozsnyó); 1999: Rendőrségi határállomás épülete (Tiszacsernyő). – Ir. Dulla, Matúš:Architekt Peter Pásztor (mon., 1995).
Pat (Patince)
Részletek
Pati termálfürdő (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376 r. k., 50 ref., 7 ev. – Szl. legdélebben fekvő települése, amelyet 1956-ban szerveztek önálló községgé, korábban közigazgatásilag Marcelházához tartozott. Határában az 1950-es években kéntartalmú hévforrásokat tártak fel, amelyek körül termálfürdőt létesítettek. Gyógyvizét elsősorban ízületi megbetegedések gyógyítására használják. A Duna az 1965. évi nagy árvíz során ~nál szakította át a gátat. Román kori alapokon álló r. k. (Szt. Vendel-) temploma 1776-ban barokk stílusban épült, a 19. sz. második felében historizáló stílusban alakították át. A falu környéke jelentős régészeti lelőhely, ahol számos kő-, bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leletet találtak. A község 1995 óta évente megrendezésre kerülő nemzetközi nyári képzőművészeti táboroknak ad otthont.
Pataš
-> Csilizpatas (Pataš)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar, 72 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 467 ref., 306 r. k., 1 ev. – A ~hoz tartozó Millennium pusztán felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében 1925-ben cseh és morva kolonisták települtek. Ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Pathó Károly
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm....megnyit →
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm. 35 éves a muzslai Béke Efsz (mon., 1985). – Ir. Csicsay Alajos: Mérföldkövek ködben (életrajz, 2006).
pati termálfürdő
A pati termálfürdő Szl. legdélebbi településén található, az ország legnaposabb részén. A termálvíz és a sport szerelmeseit a helyi termálvíz gyógyító hatása mellett (mely már a római időkben is ismert volt) modern élménymedencék, sportpályák várják. A több mint fél tucat medence kitűnő teret nyújt...megnyit →
A pati termálfürdő Szl. legdélebbi településén található, az ország legnaposabb részén. A termálvíz és a sport szerelmeseit a helyi termálvíz gyógyító hatása mellett (mely már a római időkben is ismert volt) modern élménymedencék, sportpályák várják. A több mint fél tucat medence kitűnő teret nyújt...megnyit →
Részletek
Pati termálfürdő (GJ)
A pati termálfürdő Szl. legdélebbi településén található, az ország legnaposabb részén. A termálvíz és a sport szerelmeseit a helyi termálvíz gyógyító hatása mellett (mely már a római időkben is ismert volt) modern élménymedencék, sportpályák várják. A több mint fél tucat medence kitűnő teret nyújt az aktív pihenés és a nyugodt kikapcsolódás számára egyaránt.
Patince
-> Pat (Patince)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376...megnyit →
Részletek
Pati termálfürdő (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376 r. k., 50 ref., 7 ev. – Szl. legdélebben fekvő települése, amelyet 1956-ban szerveztek önálló községgé, korábban közigazgatásilag Marcelházához tartozott. Határában az 1950-es években kéntartalmú hévforrásokat tártak fel, amelyek körül termálfürdőt létesítettek. Gyógyvizét elsősorban ízületi megbetegedések gyógyítására használják. A Duna az 1965. évi nagy árvíz során ~nál szakította át a gátat. Román kori alapokon álló r. k. (Szt. Vendel-) temploma 1776-ban barokk stílusban épült, a 19. sz. második felében historizáló stílusban alakították át. A falu környéke jelentős régészeti lelőhely, ahol számos kő-, bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leletet találtak. A község 1995 óta évente megrendezésre kerülő nemzetközi nyári képzőművészeti táboroknak ad otthont.
Patonyrét (Potôňske Lúky)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől É-ra. L: [2011] – 263, ebből 196 (74,5%) magyar, 61 (23,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 203 (77,2%) magyar, 50 (19,0%) szlovák. V: [2011] – 226 r. k., 10 ev., 3 ref. Lögérpatony ÉK-i határrészének tanyavilágából 2002-ben szervezték önálló községgé. Lakói lótenyésztéssel foglalkoztak, ~ jelenleg is lóvásárok színhelye. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Pátria Rádió
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
Részletek
A Pátria Rádió szerkesztősége (FI)
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal, és igyekszik az összes korosztályhoz szólni. A szlovákiai magyar rádiózás több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Szlovák Rádió 1928. dec. 16-án közvetített először magyarul Kassáról, a következő év febr.-jában pedig megkezdődött a rendszeres pozsonyi közvetítés is. 1934 febr.-jától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25–30 percet Kassáról közvetítettek. A műsorok azonban csupán az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának utolsó évében kezdtek a szlovákiai magyarok valós problémáival foglalkozni, s a véleményeknek a korábbitól sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. A Tiso-féle Szlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovák Rádió 1944-ig hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott magyar nyelven. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak, de gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A második vh.-t követően 1949 jan.-jában kezdte meg – Pozsonyból – magyar nyelvű műsorainak sugárzását a Szlovák Rádió. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal – reggel és délben – összesen 40–60 perces műsort sugárzott. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. aug. 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegalitásba vonult, s ismeretlen helyszínekről magyar nyelven – Gabonaváros néven – is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. Az 1989-es nov.-i események a magyar adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement. Hétfőtől csütörtökig jobbára csak hírműsorok és zenei összeállítások kerültek adásba (a napi összműsoridő kb. 3 és fél óra), jelentősen bővült viszont a pénteki (6 és fél óra) és a hétvégi adás (10+10 óra) terjedelme. 1992 aug.-ától megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a magyar adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig élő műsort közvetített Délutáni magazin, később Pavilon címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok stb. kerültek adásba. Újabb változás állt be a műsorok szerkezetében 2009-ben, amikor is a Pátria Rádió magyar adása átállt a napi 12 órás (heti 84 órás) közvetítésre: Hétköznap és a hétvégén egyaránt reggel 6 órától 18 óráig jelentkezik különböző műsorokkal. 2012-ben a Szlovák Televíziót és a Szlovák Rádiót egy közszolgálati műsorkészítő intézménnyé vonták össze, így a rádió és a televízió magyar szerkesztősége is közös irányítás alá került. Jelenlegi igazgatója Lovász Attila. 1998–2009 között a magyar adás a magyarul beszélő romáknak is sugárzott műsort. – Ir. Papp Sándor–Protič János–Molnár László (összeáll.): Szlovák Rádió magyar adása 1928–1998 (1998).