Nyitrakér (Veľký Kýr)
1942-ben Nyitranagykér és Nyitrakiskér egyesítésével létrejött község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [2011] – 3008, ebből 1634 (54,3%) magyar, 1318 (43,8%) szlovák. A: [2011] – 1846 (61,4%) magyar, 1095 (36,4%) szlovák. V: [2011] – 2823...megnyit →
1942-ben Nyitranagykér és Nyitrakiskér egyesítésével létrejött község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [2011] – 3008, ebből 1634 (54,3%) magyar, 1318 (43,8%) szlovák. A: [2011] – 1846 (61,4%) magyar, 1095 (36,4%) szlovák. V: [2011] – 2823...megnyit →
Részletek
1942-ben Nyitranagykér és Nyitrakiskér egyesítésével létrejött község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [2011] – 3008, ebből 1634 (54,3%) magyar, 1318 (43,8%) szlovák. A: [2011] – 1846 (61,4%) magyar, 1095 (36,4%) szlovák. V: [2011] – 2823 r. k., 17 ev., 8 ref., 2 gör. kat. – Gazdag régészeti lelőhely, a faluban az 1956–57-ben végzett ásatások során 2. sz.-i római őrállomás maradványait és egy 10–11. sz.-i magyar köznépi temető 26 sírját tárták fel. A 21. sz. elején vegyes, magyar–szlovák tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Nyitrakiskér; Kiskér (Malý Kýr)
Részletek
1942- ben Nyitrakér néven Nyitranagykérrel egyesített község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 233, ebből 174 (74,7%) magyar, 53 (22,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 226 r. k., 7 izr.
Nyitramegyei Szemle
Részletek
Regionális politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Nyitra, 1919–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt orgánuma (1939–1941 között független lap). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Risnyovszky János, Franciscy Lajos, Pálddi Vilmos.
Nyitranagyfalu; Nagyfalu (Veľká Ves)
Részletek
1925-ben Berencshez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i peremén, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 625, ebből 521 (83,4%) magyar, 93 (14,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 616 r. k., 5 izr., 4 ev.
Nyitranagykér; Nagykér (Veľký Kýr)
Részletek
1942-ben Nyitrakér néven Nyitrakiskérrel egyesített község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 2157, ebből 1896 (87,9%) magyar, 237 (11,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 2129 r. k., 28 izr. Barokk stílusú r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) templomát 1768-ban emelték egy középkori templom átalakításával, késő barokk (Szentháromság-) kápolnája 1793-ban épült. – Ir. Szőke József: Nagykér (1993).
Nyitravármegye
Részletek
Regionális politikai és társadalmi hetilap (Nyitra, 1920–1940). Egy ideig az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is megjelent. – Szerk. Aith Fülöp.
Nýrovce
Részletek
Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt
Szlovákiai magyar politikai párt, amelyet 1925-ben alapítottak az Országos Keresztényszocialista Pártból kizárt politikusok. A ~ba elsősorban az Országos Keresztényszocialista Pártnak Lelley Jenő köré csoportosuló szárnya, a pozsonyi és nyugat-szlovákiai alapszervezetek és a keresztény szakszervezeti mozgalmak tagjai léptek be. A párt szócsövének a Népakarat c. lap...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt, amelyet 1925-ben alapítottak az Országos Keresztényszocialista Pártból kizárt politikusok. A ~ba elsősorban az Országos Keresztényszocialista Pártnak Lelley Jenő köré csoportosuló szárnya, a pozsonyi és nyugat-szlovákiai alapszervezetek és a keresztény szakszervezeti mozgalmak tagjai léptek be. A párt szócsövének a Népakarat c. lap...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt, amelyet 1925-ben alapítottak az Országos Keresztényszocialista Pártból kizárt politikusok. A ~ba elsősorban az Országos Keresztényszocialista Pártnak Lelley Jenő köré csoportosuló szárnya, a pozsonyi és nyugat-szlovákiai alapszervezetek és a keresztény szakszervezeti mozgalmak tagjai léptek be. A párt szócsövének a Népakarat c. lap számított. A ~ vezetői a munkásság és szegényparasztság érdekeinek az OKP-től hangsúlyosabb képviseletét és a prágai kormánnyal szembeni rugalmasabb politika szükségességét hangsúlyozták. A ~ az 1925-ös választásokon önálló listával indult, mandátumot azonban nem sikerült szereznie. A választási kudarcot követően a párt feloszlott. – Vezető: Drexler Antal.
Nyustya (Hnúšťa)
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar...megnyit →
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar...megnyit →
Részletek
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 6172 (79,3%) szlovák, 203 (2,6%) roma, 67 (0,9%) magyar. V: [2011] – 2357 r. k., 1237 ev., 31 gör. kat., 19 ref. – Gömör egyik legjelentősebb iparvárosa:a 19. sz. végén alapított magnezitpörkölője és vasolvasztója az 1920-as évekig üzemelt, a második vh. után azonban új magnezitgyára, vegyi üzeme és ércbányái, a 20. sz. végén ipari gumit gyártó üzeme létesült. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1802-ben klasszicista, ev. temploma 1808-ban ugyancsak klasszicista, r. k. kápolnája 1902-ben neoreneszánsz stílusban épült. – 1949–60 között járási székhely volt, városi rangot 1960-ban kapott, ugyanekkor hozzácsatolták Likért, 1971-ben Baradna (Brádno), Hacsó (Hačava) és Dombosmező (Polom) községeket.
Óbást (Stará Bašta)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 448, ebből 439 (98,0%) magyar; [2011] – 326, ebből 288 (88,3%) magyar, 29 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 306 (93,9%) magyar, 12 (3,7%) szlovák. V: [2011] – 309 r. k., 6 ref., 2 ev. – A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.