Lexicon

1960-ban Jókához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 434, ebből 426 (98,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 408 r. k., 3 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.

1974-ben Dunajská Lužná néven Dénesddel és Misérddel egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 274, ebből 186 (67,9%) német, 67 (24,5%) magyar, 11 (4,0%) szlovák; [1970] 553, ebből 458 (82,8%) szlovák, 68 (12,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 188 r. k., 86 ev. A középkortól fogva nagyrészt német lakosságú község német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba, helyükre árvai szlovák telepesek költöztek. Harangtornya 1864-ben neogótikus stílusban épült.

1979-ben Komáromhoz csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1360, ebből 1333 (98,0%) magyar, 16 (1,2%) szlovák; [1970] 1743, ebből 1447 (83,0%) magyar, 287 (16,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1220 r. k., 122 ref., 11 izr., 4 ev. A Darányi család felosztott gadócpusztai nagybirtokára a két vh. közötti földbirtokreform során, 1926-ban szlovák és cseh-morva kolonisták, a faluba 1945 után magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. 1977-ben itt indult útjára a – későbbiekben más-más helyszínen megrendezett – Nyári Művelődési Táborok rendezvénysorozata, s az 1980-as években az ~i Duna-part adott otthont a Honismereti Ifjúsági Táboroknak is. A Darányi-kastély 1815-ben klasszicista, r. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1911-ben neoklasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1960-ban Nová Dedinka néven Dunasáppal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Szenctől DNy-ra. L: [1921] – 412, ebből 408 (99,0%) magyar, 4 (1,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 408 r. k., 4 izr.

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 880, ebből 854 (97,0%) magyar, 17 (1,9%) szlovák; [2011] – 737, ebből 645 (87,5%) magyar, 84 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 666 (90,4%) magyar, 61 (8,3%) szlovák. V: [2011] – 517 ref., 142 r. k., 10 ev. – A ~hoz tartozó Aradpusztára, az Ullmann család és az esztergomi érsekség felosztott nagybirtokára a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1926-ban szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. A falu magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1787-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kis Róbert: Kisújfalu története a kezdetektől 1900-ig (2000).

1964-ben Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 230, ebből 191 (83,0%) magyar, 30 (13,0%) zsidó, 1 (0,4%) szlovák; [1961] 327, ebből 224 (68,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 86 r. k., 60 ref., 53 gör. kat., 31 izr. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1968-ban archaizáló stílusban épült.

1964-ben Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 228, ebből 181 (79,4%) magyar, 44 (19,3%) szlovák; [1961] 181, ebből 150 (82,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 161 ref., 44 ev., 20 r. k., 3 izr. – Ref. temploma 1787-ben, tornya a 20. sz. elején épült. A község a közelmúltig fazekasiparáról volt híres.

Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak jobb oldali mellékvölgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 280, ebből 140 (50,0%) magyar, 130 (46,4%) szlovák; [2011] – 186, ebből 157 (84,4%) szlovák, 22 (11,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (77,4%) szlovák, 36 (19,4%) magyar. V: [2011] – 122 r. k., 22 ev., 6 ref. – A Szakall-kúria 1870-ben, ev. temploma 1886-ban épült neoklasszicista stílusban.

1974-ben Dunajská Lužná néven Dénesddel és Torccsal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 612, ebből 434 (70,9%) német, 156 (25,5%) magyar, 8 (1,3%) szlovák; [1970] 887, ebből 836 (94,2%) szlovák, 41 (4,6%) magyar, 1 (0,1%) német nemzetiségű. V: [1921] – 347 ev., 260 r. k., 2 ref. A középkortól fogva túlnyomórészt német lakosságú falu német lakosait a második vh. után kitelepítették Németországba, helyükre Miava környéki szlovák telepesek költöztek. Eredetileg román kori r. k. (Szt. Márton-) templomát 1730-ban barokkosították, ev. temploma 1814-ben klasszicista stílusban épült.