Krišovská Liesková
-> Kerészmogyorós; Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková)
1960-ban Mokcsakerész és Ungmogyorós egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [2011] – 903, ebből 733 (81,2%) magyar, 103 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 780 (86,4%) magyar, 74 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 508...megnyit →
1960-ban Mokcsakerész és Ungmogyorós egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [2011] – 903, ebből 733 (81,2%) magyar, 103 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 780 (86,4%) magyar, 74 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 508...megnyit →
Részletek
1960-ban Mokcsakerész és Ungmogyorós egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [2011] – 903, ebből 733 (81,2%) magyar, 103 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 780 (86,4%) magyar, 74 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 508 ref., 236 r. k., 75 gör. kat., 1 ev. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Krisztus Királysága
Részletek
A szlovenszkói Katolikus Akció magyar közlönye (Rozsnyó, 1928–1938). 1939 és 1944 között is megjelent. – Szerk. Privitzky Gyula.
Krivošík István
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
Részletek
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968 és 1971–1977 között a komáromi Magyar Területi Színház igazgatója. Közben 1969–1971 között a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának titkára, ill. a Természet és Társadalom főszerkesztője; 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig a budapesti csehszlovák nagykövetség tanácsosa volt.
Krížany
-> Mokcsakerész (Krížany)
1960-ban Kerészmogyorós néven Ungmogyoróssal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 506, ebből 352 (69,6%) magyar, 100 (19,8%) szlovák nemzetiségű.. V: [1921] – 223 ref., 139 r. k., 94 gör. kat., 34 izr. Ref....megnyit →
1960-ban Kerészmogyorós néven Ungmogyoróssal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 506, ebből 352 (69,6%) magyar, 100 (19,8%) szlovák nemzetiségű.. V: [1921] – 223 ref., 139 r. k., 94 gör. kat., 34 izr. Ref....megnyit →
Részletek
1960-ban Kerészmogyorós néven Ungmogyoróssal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 506, ebből 352 (69,6%) magyar, 100 (19,8%) szlovák nemzetiségű.. V: [1921] – 223 ref., 139 r. k., 94 gör. kat., 34 izr. Ref. temploma 1821-ben épült, 1880–94 között újjáépítették.
Krocsány Dezső
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet...megnyit →
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet...megnyit →
Részletek
(*1925. máj. 17. Kislég, † 1991. okt. 3. Lég) Kommunista pártmunkás. Műasztalosnak tanult, a vh.-t követően ácssegédként dolgozott Pozsonyban. A pártfőiskola elvégzése (1950) után építőipari vállalat igazgatója lett (1950–55), majd 1969-ig a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságon dolgozott. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán mérnöki oklevelet szerzett. 1968-ban beválasztották a CSKP KB-ba (1971-ig), 1970–83 között a szlovák kormány munkaügyi és népjóléti minisztere, 1971-től a kormány Nemzetiségi Tanácsának tagja, 1976–90 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, 1983–89 között egyben egyik alelnöke volt. 1966–68 és 1971–89 között tagja volt a Csemadok KB Elnökségének is. 1955-ben és 1975-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.
Krompachy
-> Korompa (Krompachy; Krompach)
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma,...megnyit →
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma,...megnyit →
Részletek
Város az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Branyiszkói-hegység között, a Hernád folyó jobb partján, Iglótól K-re. L: [1921] – 5575, ebből 3397 (60,9%) szlovák, 1089 (19,5%) magyar, 644 (11,5%) német, 168 (3,0%) lengyel; [2011] – 8758, ebből 7378 (84,2%) szlovák, 139 (1,6%) roma, 12 (0,1%) lengyel, 5 (0,1%) magyar, 4 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 6475 (73,9%) szlovák, 962 (11,0%) roma, 8 (0,1%) magyar, 8 (0,1%) német, 6 (0,1%) lengyel. V: [2011] – 5361 r. k., 248 gör. kel., 165 gör. kat., 108 ev., 3 ref. –. Német (szász) hospesek által alapított bányaváros volt, a középkorban arany-, ezüst- és réz-, a 16. sz.-tól vasércbányászattal. A 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1962-ben kapta vissza. Kastélya a 18. sz. második felében, a Városháza 1763-ban, r. k. (Szt. János-) temploma a 18. sz. végén épült barokk-klasszicista, ev. temploma 1883-ban neogótikus stílusban. A város hosszú időn keresztül a gömör–szepesi vasgyártás egyik központja volt, jelenleg kohóiban dolgozzák fel a Gömör–Szepesi-érchegységben kitermelt réz-, cink- és ólomércet.
Krón Jenő

(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi...megnyit →

(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi...megnyit →
Részletek

Krón Jenő: Önarckép (artmagazin online)
(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi neves képzőművész kezdte tanulmányait (Koloman Sokol, Jakoby Gyula, Feld Lajos stb.). Emellett előadásokat és kiállításokat szervezett, a „kassai avantgárd” megalapítójának nevezték. 1928–1956 között Olaszországban (Milano) élt, majd Budapesten telepedett le. Ismertek grafikai ciklusai: Alkotó szellem (1925); A Nap fiai (1927); Az új ember (1948). Grafikai munkássága a két vh. közti korszak legjelentősebb áramlataihoz kapcsolható.
Krupina
-> Korpona (Krupina; Karpfen)

Város és járási székhely a Selmeci- és a Korponai-hegység között, a Korpona-patak völgyében, Selmecbányától DK-re. L: [1921] – 4235, ebből 4135 (97,6%) szlovák, 35 (0,8%) magyar, 31 (0,7%) német; [1930] – 5103, ebből 4681 (91,7%) szlovák, 116 (2,3%) német, 108 (2,1%) magyar. [2011] –...megnyit →
Város és járási székhely a Selmeci- és a Korponai-hegység között, a Korpona-patak völgyében, Selmecbányától DK-re. L: [1921] – 4235, ebből 4135 (97,6%) szlovák, 35 (0,8%) magyar, 31 (0,7%) német; [1930] – 5103, ebből 4681 (91,7%) szlovák, 116 (2,3%) német, 108 (2,1%) magyar. [2011] –...megnyit →
Részletek

Korpona − Fő tér (GJ)
Város és járási székhely a Selmeci- és a Korponai-hegység között, a Korpona-patak völgyében, Selmecbányától DK-re. L: [1921] – 4235, ebből 4135 (97,6%) szlovák, 35 (0,8%) magyar, 31 (0,7%) német; [1930] – 5103, ebből 4681 (91,7%) szlovák, 116 (2,3%) német, 108 (2,1%) magyar. [2011] – 8046, ebből 7070 (87,9%) szlovák, 25 (0,3%) magyar, 5 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 7060 (87,7%) szlovák, 29 (0,4%) magyar, 3 (0,04%) német. V: [2011] – 5041 r. k., 1202 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz. elején, 1244-ben szabad királyi városi ranggal rendelkezett. Egyike volt a legelőkelőbb felvidéki városoknak, s városi joga, az ún. ~i jog mintául szolgált számos felvidéki város kiváltsága számára. 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban, ekkor elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. Jelentősebb műemlékei a 13. sz.-ban román stílusban emelt, majd 1699–1705 között barokkosított r. k. (Szűz Mária-) vártemplom, a hozzá tartozó, 1551–64 között épült erődrendszerrel, az 1564-ben emelt ún. Tarisznyavár, az 1784–86 között épült klasszicista ev. templom és az 1901-ből származó neobarokk Városháza. Legjelentősebb iparágai a gép-, fafeldolgozó és élelmiszeripar.
Kružná
-> Berzétekőrös; Kőrös (Kružná)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%)...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%) magyar, 71 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 246 ref., 122 r. k., 37 ev., 4 gör. kat. – A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1965-ben itt rendezték meg az I. Nyári Ifjúsági Találkozót. Ref. temploma 1692-ben, historizáló stílusú r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1880-ban épült. 1976–90 között közigazgatásilag Rozsnyó hoztartozott.
KT Kiadó
-> Komáromi Nyomda és Kiadó; KT Lap- és Könyvkiadó
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. –...megnyit →
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. –...megnyit →
Részletek
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. – Vezető: Szénássy Árpád (1994); Szénássy Tímea (2005).
