Kassai járások
Közigazgatási egységek. A járásokon a Kassai I, Kassai II, Kassai III és a Kassai IV járások értendők, mely járások lényegében Kassa várost alkotják, amely 22 városrészből áll. A járások városrészeinek többsége az 1923-as közigazgatási reformot követően még a mai Kassa-környéki járás elődjének számító járásban...megnyit →
Közigazgatási egységek. A járásokon a Kassai I, Kassai II, Kassai III és a Kassai IV járások értendők, mely járások lényegében Kassa várost alkotják, amely 22 városrészből áll. A járások városrészeinek többsége az 1923-as közigazgatási reformot követően még a mai Kassa-környéki járás elődjének számító járásban...megnyit →
Részletek
Közigazgatási egységek. A járásokon a Kassai I, Kassai II, Kassai III és a Kassai IV járások értendők, mely járások lényegében Kassa várost alkotják, amely 22 városrészből áll. A járások városrészeinek többsége az 1923-as közigazgatási reformot követően még a mai Kassa-környéki járás elődjének számító járásban önálló községként létezett, de az elmúlt 80 év alatt a város dinamikus fejlődése Kassába történő beolvadásukat eredményezte (mindamellett a korábban lakatlan területeken felépített új városrészek is szerepet játszottak a város mai méretének kialakulásában). 1938 és 1945 között a terület Mo.-hoz tartozott. A járások teljes egészében a Kassai-medencében fekszenek, a Hernád folyó partja mentén. Jan.-i középhőmérsékletük –3,6 °C, a júl.-i 19,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 720 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 90 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 30–37 mm). Területük 242 km2. A Kassa I járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 68 467 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 2071 fő volt. A Kassa II járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 82 676 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 1963 fő volt. A Kassa III járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 30 048 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 683 fő volt. A Kassa IV járás népessége a 2011. évi népszámláláskor 59 242 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 1665 fő volt. A népesség korösszetétele nagyjából megegyezik az országos mutatókkal. A járások közlekedési fekvése nagyon kedvező. Munkanélküliségi mutatóik az országos átlagtól kedvezőbbek (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 11% körül mozgott), hasonlóan az átlagos havi jövedelmek nagyságához (2012-ben az itteni átlagkeresetek 1000 € körül mozogtak szemben az országos 881 € átlagkeresettel szemben). A járásokban csaknem az összes nemzetgazdasági ágazat megtalálható (ezen belül a vas-, az acél- és gépgyártása a Kárpát-medencében csaknem egyedülálló, elsősorban az amerikai U. S. Steel vállalat tevékenysége miatt, amely közel 13 ezer főt foglalkoztat), az ország második legerősebb gazdasági centruma Pozsonyt követően. A járások, mely Szl. második legnagyobb közlekedési csomópontjai, kulturális, oktatási és tudományos szempontból a Kárpát-medence egyik legjelentősebb szellemi központjai (pl. a kassai műszaki egyetem az egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézmény az országban), hatalmas turisztikai vonzerővel bírnak (az idegenforgalmi látványosságok közt kiemelkedik Kassa történelmi városnegyede, botanikus- és állatkertje). 2013-ban Kassa volt Európa egyik kulturális fővárosa.
kassai kormányprogram
A második vh. utáni első csehszlovák kormány programja, amelyet 1945. ápr. 5-én Kassán hirdettek ki. 1945 márc.-ában Moszkvában dolgozták ki, a moszkvai kommunista emigráció és a Beneš elnök köré tömörülő csoportok közötti kompromisszumként. A kormányprogram a csehszlovák gazdaság- és belpolitika radikális átalakítását hirdette meg,...megnyit →
A második vh. utáni első csehszlovák kormány programja, amelyet 1945. ápr. 5-én Kassán hirdettek ki. 1945 márc.-ában Moszkvában dolgozták ki, a moszkvai kommunista emigráció és a Beneš elnök köré tömörülő csoportok közötti kompromisszumként. A kormányprogram a csehszlovák gazdaság- és belpolitika radikális átalakítását hirdette meg,...megnyit →
Részletek
A második vh. utáni első csehszlovák kormány programja, amelyet 1945. ápr. 5-én Kassán hirdettek ki. 1945 márc.-ában Moszkvában dolgozták ki, a moszkvai kommunista emigráció és a Beneš elnök köré tömörülő csoportok közötti kompromisszumként. A kormányprogram a csehszlovák gazdaság- és belpolitika radikális átalakítását hirdette meg, a külpolitikában pedig kimondta az ország Szovjetuniótól való függését. A szlovákiai magyarok szempontjából a legfontosabb eleme a szláv nemzetállam megteremtésének meghirdetése volt. Ennek érdekében (az antifasiszta és a csehszlovák álamhoz lojális személyek kivételével) kollektíven háborús bűnösnek nyilvánította a köztársaság német és magyar nemzetiségű lakosságát, s meghirdette jog- és vagyonfosztásukat, az országból való eltávolításukat. A kormányprogram V. fejezete kimondta, hogy a nemzetiségek által lakott településeket a szlovák etnikai területeken érvényes demokratikus választásoktól eltérően nem választott, hanem a Belügyi Megbízotti Hivatal által kinevezett, az északi szlovák etnikai területről iderendelt, ill. a helyi szlovákok közül kiválasztott tisztségviselők irányítják. A VIII. fejezet kijelenti, hogy a magukat németnek, ill. magyarnak valló polgároktól megvonják a csehszlovák állampolgárságot, s miután az állam javára elkobozták minden ingó és ingatlan vagyonukat, „örök időkre” kitiltják őket a Csehszlovák Köztársaságból. Az így hontalanná vált németek és magyarok vagyonáról a XI. fejezet rendelkezik, amely kimondja, hogy ezt a vagyont csakis szláv nemzetiségű személyeknek utalhatják ki. A német és a magyar kultúra megsemmisítésének folyamatát ismerteti a XV. fejezet. Ez a szláv tudat megerősítése érdekében megszüntette a német és a magyar nyelvű oktatást, s elrendelte a már működő nem szlovák tanítási nyelvű alapiskolák bezárását. A kassai kormányprogram rendelkezései az 1945–1948 között kiadott magyar- és németellenes törvények (→jogfosztó intézkedések) alapkövének tekinthetők. – Ir. Janics Kálmán: A kassai kormányprogram és a magyarság „kollektív bűnössége” (1993), Szarka László (szerk.): Jogfosztó jogszabályok Csehszlovákiában. 1944–1949 (2005).
Kassai Lapok
Részletek
Társadalmi, közgazdasági és közművelődési hetilap (Kassa, 1937. okt. 10.–dec. 25.). 11 száma jelent meg. Lányi Menyhérten, Mezősy Márián és Szép Ernőn kívül nem voltak ismertebb nevű munkatársai. – Szerk. Višňovsky Emil.
Kassai Napló
Független politikai napilap (Kassa, 1884–1929). 1884 és 1918 között Felsőmagyarország címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a ~ volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és...megnyit →
Független politikai napilap (Kassa, 1884–1929). 1884 és 1918 között Felsőmagyarország címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a ~ volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és...megnyit →
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1884–1929). 1884 és 1918 között Felsőmagyarország címen jelent meg, ám alcíme már ekkor is a ~ volt. Az államfordulat után az emigráns írók (Ignotus, Barta Lajos, Szende Pál) színvonalas, korszerű újsággá formálták. Itt nőttek fel olyan kitűnő hazai újságírók és szerkesztők, mint Dzurányi László, Győry Dezső. A lap nagy figyelmet szentelt az irodalomnak, a művészetnek és a kulturális életnek, s ilyen jellegű rovataival és kitűnő irodalmi mellékleteivel (Új Élet, Kassai Napló Vasárnapja) folyóiratot pótló szerepet töltött be. Az induló Fábry Zoltán legtöbb és legjelentősebb írása itt jelent meg, s az első nemzedék további írói közül itt vált ismertté Darkó István, Földes Sándor, Győry Dezső, Jarnó József, Komlós Aladár, Márai Sándor, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Sebesi Ernő, Simándy Pál, Tamás Mihály, Vécsey Zoltán, Vozári Dezső. A ~ volt a Petőfi- és Ady-kultusz egyik legaktívabb bázisa, s József Attila szlovákiai népszerűsítésében is övé volt a vezető szerep. 1925 őszétől az addig független lap súlyos anyagi válságba jutott, amit nem kis mértékben a bulvárjellegű Kassai Újság konkurenciája idézett elő. A Magyar Nemzeti Párt befolyása alá kerülő lap egy ideig Az Újság (~ alcímmel) majd Napló címmel jelent meg, míg végül 1929 júl.-ában megszűnt. – Szerk. Kendi Zoltán (1918), Szepessi Miksa (1918), Telléry Gyula (1927), Keller Imre (1928). – Ir. Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929 (mon., 1986).
Kassai Polgári Klub
Közművelődési klub (Kassa, 1998). Kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó és társadalomépítő tevékenységet folytat. Célkitűzései a polgári értékek megőrzése, a toleranciára való nevelés, a nemzetiségek és etnikumok közötti megértés elmélyítése, hagyományőrző programok szervezése, helytörténeti feltáró munka és annak publikálása. Több mint 70 rendezvényt, klubestet, kiállítást stb. valósított...megnyit →
Közművelődési klub (Kassa, 1998). Kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó és társadalomépítő tevékenységet folytat. Célkitűzései a polgári értékek megőrzése, a toleranciára való nevelés, a nemzetiségek és etnikumok közötti megértés elmélyítése, hagyományőrző programok szervezése, helytörténeti feltáró munka és annak publikálása. Több mint 70 rendezvényt, klubestet, kiállítást stb. valósított...megnyit →
Részletek
Közművelődési klub (Kassa, 1998). Kulturális, hagyományőrző, közösségalkotó és társadalomépítő tevékenységet folytat. Célkitűzései a polgári értékek megőrzése, a toleranciára való nevelés, a nemzetiségek és etnikumok közötti megértés elmélyítése, hagyományőrző programok szervezése, helytörténeti feltáró munka és annak publikálása. Több mint 70 rendezvényt, klubestet, kiállítást stb. valósított meg, társszervezőként részt vett Márai Sándor kassai szobrának felállításában. – Vezető: Csala Kornélia (1998); Palenčár Ildikó (2011). – Ir. Balassa Zoltán: A Kassai Polgári Klub tevékenységéről (Felvidék.ma, 2014. dec. 02.).
Kassai Polgári Társaskör
Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes...megnyit →
Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes...megnyit →
Részletek
Kulturális szervezet (Kassa, 1922–1945). Krusicky József kezdeményezésére még 1867 júl.-ban alakult. Székhelyül a történelmi jelentőségű Lőcsei ház szolgált, melyet 1867. okt. elsejétől béreltek Kassa városától. 1918. dec. 31-én a Csehszlovák Hadsereg bevonul Kassára. 1919. nov.-ben veszélybe kerül a Lőcsei ház birtoklása. 1919. dec.-ben Körmendy–Ékes Lajost választják meg elnöknek, az ő és Homola István közbejárása révén sikerült megtartani a Lőcsei ház bérleti jogát. 1922. szept.-ben a „Košicei Polgári Társaskör” megkapja a további működéséhez szükséges minisztériumi jóváhagyást. 1922. okt. 31-én a vezetőség elnökévé dr. Körmendy-Ékes Lajost, alelnökké Homola Istvánt, igazgatóvá Kohút Istvánt választják. 1925. jún.-ban a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyletének 33 tagja Konrády Lajos („Lajos bácsi”) elnökkel és Simko Gusztáv karnaggyal az élen rendes tagként beléptek a Polgári Társaskörbe. 1925. nov.-ben Körmendy-Ékes Lajos lemond elnöki tisztéről, mert megfosztották állampolgárságától és kiutasították az országból. 1926. febr. 28-án a megüresedett elnöki széket Cselényi István szentszéki tanácsos foglalta el. 1926. dec. 8-án a ~ nagytermében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség. 1929-ben a Kazinczy Társaság a ~ házában tartotta összejöveteleit, melyeken Szl. és Kárpátalja legjobb írói, költői és művészei szerepeltek. 1930 és 1938 között a kör anyagi helyzete megerősödik és fokozatosan támogatja a rászorultakat és Kassa kulturális életét. Az 1939 és 1944 közötti tevékenységéről alig maradt fenn nyilvános adat, de a megmaradt dokumentumok a kör megromlott anyagi helyzetéről tanúskodnak. 1945-ben megszűnt. – Vezető: Körmendy-Ékes Lajos (1922); Cselényi István (1926).
Kassai sportegyesületek
Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball,...megnyit →
Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball,...megnyit →
Részletek
Az 1938 előtti időszakban Kassán 20 sportegyesület működött. Főleg nemzetiségi, ideológiai v. szakmai alapon szerveződtek. A két legjelentősebb a Kassai Atlétikai Klub (KAC) és a Kassai Sport Klub (KSC) polgári alapon működött. A KAC 1903-ban alakult több szakágazattal. Ezek közül leginkább kiemelkedett a futball, birkózás és az atlétika. A KSC megalakulásának éve 1913. Működését az 1919–1938-as időszakban a Keresztény-szocialista Párt támogatta. A negyvenes években főleg a futball a tenisz és a birkózó szakosztály tevékenysége volt eredményes, bár a zsidótörvény itt is éreztette hatását. Említésre méltó még a Törekvés sportklub, amely 1919-ben alakult, valamint 1940-től a Rákóczi Sport Egyesület. Tagjai a Szociáldemokrata Párthoz közel álló sportolókból tevődtek ki. A szlovákok főleg a „Jednota” sportklubba tömörültek. A „Vasutas” sportklubnak is jelentős szerep jutott Kassa sportéletében. A turizmus irányítója Kassán a Kárpát Egyesület volt, mely a 20-as és 30-as években Karpathenverein néven szerepelt, de 1939 után ismét Kárpát Egyesület néven találkozunk vele. Említésre méltó még a Katolikus Legényegylet „Kolping” turista csoportja, valamint a Kassai Turista Egylet melyet Grosschmid Géza alapított és tagjai a Keresztény-szocialista Párthoz álltak közel. Az 1938 év után a sportklubok struktúrája is megváltozott. Megszűntek a cseh, a szlovák valamint a Makoach és Makabi zsidó sportklubok, de nem maradtak meg a baloldali pártokhoz közel álló klubok sem.
Kassai Színházi Újság
Részletek
Színházi és művelődési hetilap (Kassa, 1921 szept.–1923 márc.). 1919 előtt is létezett. Munkatársai többek között Áldori Károly, Halász Miklós, Kemény Lajos, Márai Sándor, Merényi Gyula, Vozári Dezső és Kosztolányi Dezső a korabeli külföldi színjátszásról is képet adtak. – Szerk. Szepessi Miksa (1921).
Kassai Thália Színház
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága...megnyit →
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága...megnyit →
Részletek
A Kassai Thália Színház igazgatósága és a Márai Stúdiószínpad épülete (TSZA)
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága alá került, jogalanyiságát csak 1999-ben kapta vissza. Tájoló színházként előadásaival rendszeresen látogatja D-Szl. magyarlakta településeit. Igazgatóságának épületében kamaraszínházat működtet Márai Stúdiószínpad néven 1994-től. Esterházy János Emlékplakettel tüntették ki. (2006). – Vezető: Kolár Péter (1990), Fabó Tibor (1996), Kolár Péter (1999), Czajlik József (2011). – Ir. Tóth László szerk.: Köz – művelődés – történet (2000); Gál Sándor: Smink nélkül (2004); Hizsnyan Géza: Színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában 1. 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában 3. Kultúra 1989–2006 (2006).
Előadás a Kassai Thália Színházban (Márai Sándor: A kassai polgárok) (TSZA)
Kassai Újság
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi...megnyit →
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi...megnyit →
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi és kulturális mellékletet adott ki (Kassai Újság Ingyenes Képes Melléklete). A lap népszerű alkalmi mellékletei voltak még: A Mi Gazdánk, Jogélet, Ifjúvilág, Heti Rádióműsor stb.