Lexicon

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 308, ebből 307 (99,7%) magyar; [2011] – 224, ebből 138 (61,6%) magyar, 33 (14,7%) roma, 28 (12,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 175 (78,1%) magyar, 17 (7,6%) szlovák; 5 (2,2%) roma. V: [2011] – 79 ref., 51 r. k., 3 ev., 3 gör. kat. –Ref. temploma 1797-ben épült klasszicista stílusban.

Község a Szenci járásban, a Kisalföld Ny-i részén, a Kis-Duna bal parti síkságán, Pozsonytól K–ÉK-re. L: [1921] – 994, ebből 918 (92,3%) szlovák, 59 (5,9%) magyar; [1930] 2447, ebből 2214 (90,5%) szlovák, 181 (7,4%) magyar; [2011] – 5901, ebből 5101 (86,4%) szlovák, 45 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5064 (85,8%) szlovák, 52 (0,9%) magyar. V: [2011] – 3111 r. k., 207 ev., 71 gör. kat., 14 ref. – A Grassalkovich-, majd Hunyady-kastély a 18. sz. második felében rokokó stílusban épült, a 19–20. sz. fordulóján neogótikus stílusban alakították át. Barokk stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1770–72 között emelték. – 1932-ben ~hoz csatolták Papfát (Farná).

Község a Szenci járásban, a Kisalföld Ny-i részén, a Kis-Duna bal parti síkságán, Pozsonytól K–ÉK-re. L: [1921] – 994, ebből 918 (92,3%) szlovák, 59 (5,9%) magyar; [1930] 2447, ebből 2214 (90,5%) szlovák, 181 (7,4%) magyar; [2011] – 5901, ebből 5101 (86,4%) szlovák, 45 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5064 (85,8%) szlovák, 52 (0,9%) magyar. V: [2011] – 3111 r. k., 207 ev., 71 gör. kat., 14 ref. – A Grassalkovich-, majd Hunyady-kastély a 18. sz. második felében rokokó stílusban épült, a 19–20. sz. fordulóján neogótikus stílusban alakították át. Barokk stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1770–72 között emelték. – 1932-ben ~hoz csatolták Papfát (Farná).

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 308, ebből 307 (99,7%) magyar; [2011] – 224, ebből 138 (61,6%) magyar, 33 (14,7%) roma, 28 (12,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 175 (78,1%) magyar, 17 (7,6%) szlovák; 5 (2,2%) roma. V: [2011] – 79 ref., 51 r. k., 3 ev., 3 gör. kat. –Ref. temploma 1797-ben épült klasszicista stílusban.

Izsa − R. k. templom (SzL)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, Komáromtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2046, ebből 2017 (98,6%) magyar, 26 (1,3%) szlovák; [2011] – 1643, ebből 1066 (64,9%) magyar, 461 (28,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1119 (68,1%) magyar, 404 (24,6%) szlovák. V: [2011] – 1045 r. k., 92 ref., 71 ev., 1 gör. kat. – Az ~tól Ny-ra fekvő Harcsáspusztára az első vh.-t követő kolonizáció során szlovák és cseh-morva, a faluba a második vh. után magyarországi, szlovákiai és bulgáriai szlovák telepesek költöztek, magyar lakosságának mintegy egyötödét pedig ezzel párhuzamosan áttelepítették Mo.-ra. Barokk stílusú r. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma gótikus alapokon 1772-ben, késő klasszicista ref. temploma 1871-ben, ev. temploma 1997-ben épült. A közeli Leányvár térségében találhatók az 1–4. sz.-i Celemantia, a mai Szl. területén feltárt legnagyobb római katonai tábor (castrum) maradványai, amelynek közelében honfoglalás kori sírokat is találtak. A községben az 1980-as évek óta évente lovas napokat rendeznek. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Döme Károly Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. – Ir. Zámbó Vilmos: Izsa község krónikája 1947-ig (2000).

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal partján, Nagykapostól Ny-ra. L: [1921] – 275, ebből 250 (90,9%) magyar, 12 (4,4%) szlovák; [2011] – 105, ebből 88 (83,8%) magyar, 10 (9,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 88 (83,8%) magyar, 10 (9,5%) szlovák. V: [2011] – 70 ref., 15 r. k., 5 gör. kat., 1 ev. – Historizáló stílusú ref. templomát 1904–06-ban emelték az 1659-ben épült fatemplom helyén.

1976-ban Nagymegyerhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 438, ebből 434 (99,1%) magyar; [1970] 701, ebből 651 (92,9%) magyar, 50 (7,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 248 ref., 190 r. k. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült.

1976-ban Nagymegyerhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 438, ebből 434 (99,1%) magyar; [1970] 701, ebből 651 (92,9%) magyar, 50 (7,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 248 ref., 190 r. k. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült.

Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DK-i peremén, a Torna-patak forrásvidékén, Rozsnyótól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 571, ebből 561 (98,2%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 8 (3,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 195 (96,1%) magyar, 7 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 165 ref., 27 r. k., 3 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1789-ben klasszicista, r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) kápolnája 1867-ben neogótikus stílusban épült. A közeli Sólyom-szikla 1981 óta 11 ha-on természetvédelmi terület.